További Gazdaság cikkek
-
A KSH cáfolja a szegénységi adatok torzításának vádját: A nemzetközi standardok szerint járunk el
- Kiderült, mit esznek a magyarok húsvétkor
- Már csak pár napig úszhatják meg a büntetést a nem fizető autósok
- A Duna vize is tele van vele: láthatatlan ellenség került a szervezetünkbe
- Nem is gondolná, hogyan húzhat hasznot Donald Trump vámjaiból Magyarország
Átlagosan 20 százalékos béremelésről döntött a Lidl, így az áruházi dolgozók bére átlagosan bruttó 365 ezer forint lesz, írja a Napi.hu. Ez március elsejétől életbe is lép, ami kedvezmények nélkül
nagyjából nettó 242 ezer forintra jön ki havonta.
Ebben benne van az áruházvezetők bére is, akik 658-720 ezer forintos bruttó bért kaphatnak majd 8 órás munkaidőben. Emellett mindegyikük kap egy kocsit is korlátlan magáncélú használattal, miközben az autó minden költségét a cég állja.

A béremelés után a bolti dolgozók számára havi 290 ezer és 320 ezer forint közötti bruttó járandóság érhető el napi 8 órás munkával. A cég állja a munkába járás költségeit is, éves szinten ad egy 96 ezres egészségügyi szolgáltatáscsomagot, és 5-50 százalékos kedvezményt a dolgozók számára 50 partnerüzletükben.
Év elején arról írt a lap, hogy az Aldi a gyakorlott eladók bérét emelte meg év elején, ott így bruttó 352 ezer forintot kereshet valaki tíz év gyakorlattal, napi nyolc órában. A Lidl is azt jelezte, hogy a kötelező körökkel együtt 2016 januárja óta összesen 52 százalékos béremelést hajtanak így végre a bolti és raktári fizikai dolgozóik körében, ami közel négyezer embert érint.
Legutóbb itt írtunk arról, hogy a mostani tomboló munkaerőhiányt úgy érdemes értelmezni, hogy a jelenlegi a béreken tapasztalhatják csak azt a vállalatok, hogy a megbízható munkaerő nem igazán akar náluk dolgozni. A munkaerő elvándorlása egyébként a vendéglátóipar mellett például a kiskereskedelmet is érinti, bár érdekes módon kevésbé, mint azt a béremelések alapján gondolnánk.
Nincs is olyan, hogy munkaerőhiány?
A csapból is ez folyik, de mindenki csak összevissza beszél róla. A munkaerőhiányt elemzi az MTA új tanulmánykötete. Az állam sem lesz képes egy csapásra megoldani a problémát.
Közben pedig rengetegen arról panaszkodnak, hogy a kötelező minimálbér-emelés épp a kis, rosszabbul működő magyar cégeket vágja tönkre. Legutóbb épp Dávid Ferenc, a Vállalkozók Országos Szövetségének elnöke magyarázott többek közt erről is a Független Hírügynökségnek.
