Jó szakácsot fogni már művészet itthon

A közbeszédben sokszor magától értetődőként kezelik, hogy azért van munkaerőhiány, mert a szakemberek elvándorolnak az országból. Szakmai körökben is elterjedt vélekedés, hogy a munkaerőhiánnyal kapcsolatos panaszok szaporodásának oka a külföldi munkavállalás növekedése – az MTA kutatói most megnézték, mi ennek a valós alapja, és az eredményeket a Munkaerőpiaci tükör 2016-ban publikálták.

A konklúzió szerint egyes foglalkozásokban és régiókban valóban jelentős a külföldi munkavállalás szerepe, azonban nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy

Fejtörést okoz az elvándorlás mérése

Az Európai Unió országai közötti szabad munkaerő-áramlás fokozatos megvalósulása gyors Kelet–Nyugat irányú munkaerő-vándorlást indított be, hirtelen sokkszerű változásokat okozva a fogadó és a kibocsátó országok munkapiacain is, áll Hárs Ágnes és Simon Dávid tanulmányában. 2004 óta a csökkenő munkakínálat és a gazdasági fellendülés hatására a kelet-európai EU-tagállamokban, így Magyarországon is felütötték fejüket a hiányjelenségek. 

A leghasználhatóbb számokat KSH munkaerő-felmérése adja, a tanulmányban ennek 2006–2016 közti negyedéves adatait használták némi korrekcióval, így kaptak egy közelítő értéket. A MEF egyéni adatok alapján tartalmazza a magyarországi háztartástaggal rendelkező, külföldi telephelyen dolgozók szűkebb sokaságát, de azokét nem, akik a családdal együtt elköltöztek, és külföldön dolgoznak. A szerzők becslése szerint így nézett ki a külföldön dolgozó magyarok száma a 2006-2016-os időszakban:

Sok visszatérő sehol sem boldogul igazán

A külföldi munkavállalással kapcsolatban ugyanakkor rendszerint a kilépés mozzanata kerül szóba, pedig vannak hazatérők is, és végső soron a két irány egyenlege számít.

A szerzők megvizsgálták az egyes régiókban, képzettségi és foglalkozási csoportokban az egyenleget, amiből kijött, hogy

A régiók közül az átlagot lényegesen meghaladva Dél-Dunántúlról és Észak-Magyarországról a legmagasabb a kilépők aránya, Észak-Magyarországon magasabb a visszatérőké, ami rövid idejű szezonális jellegű munkavégzésre utal. A 30 év alatti fiatalok és a gimnáziumi végzettségűek különösen magas arányban lépnek külföldi munkaviszonyba, és köztük alacsony a visszatérők aránya.

Akik egy éve is dolgoztak, kisebb valószínűséggel vállalnak külföldön munkát, a hazai munkahelyre visszatérők között pedig magas az egy éve munkanélküliek aránya, ami arra utal, hogy számukra mind a hazai, mind a külföldi munkalehetőség rövid idejű, bizonytalan munkákból áll.

A vendéglátást kivéreztette

A foglalkozási csoportokat vizsgálva rögtön látszik, melyik ágazat került a legnehezebb helyzetbe az elvándorlás miatt. A vendéglátáshoz kapcsolódó foglalkozásokból (szakács, pincér) léptek ki a legnagyobb arányban a külföldi munkavállalás kedvéért, 2011 és 2016 között a kilépők aránya évente átlagosan közel 5 százalék volt, a visszatérők viszonylag alacsony aránya mellett a nettó munkaerő-elvándorlás

Éves átlagban közel 4,5 százalék az építőipari és 3,5 százalék az épületgépészeti-szerelési foglakozásokból külföldi munkába lépők becsült aránya, de ezekbe a foglalkozásokba viszonylag magas a visszatérési arány is. A kereskedelem munkaerőhiányáról szóló jelzések ellenére a tanulmány szerint a kereskedelmi foglalkozásokat elhagyók aránya elmarad az átlagostól.

Összességében jelentős elvándorlás mellett 2011–2016 között évente átlagosan a kilépők fele tért vissza hazai munkahelyekre, de bizonytalan, hogy pontosan melyik tényező befolyásolja, visszajön-e valaki. Iskolai végzettségenként egyáltalán nem látszik szelektivitás, és a régiók szerint is kevés esetben. A foglalkozásokat vizsgálva azonban minden ipari foglalkozás esetében viszonylag magas a visszatérés, a nem fizikai foglalkozások esetében azonban ez nem látszik – írják a szerzők. 

Borítókép: Illusztráció! Szakácsok dolgoznak a Hortobágyi Csárda konyháján a Torkos csütörtök akció napján 2015. február 19-én. Az elmúlt tíz évben az akció elindulása óta országszerte közel másfélmillióan tértek be a részt vevõ éttermek valamelyikébe a Torkos csütörtökön.Fotó: MTI