Ügyészség: A nyomozás miatt nem adhatjuk ki az OLAF-jelentést

2018.02.08. 14:56 Módosítva: 2018.02.08. 16:33

A Miniszterelnökség és a Polt Péter vezette Főügyészség is elutasította Hadházy Ákos közérdekű adatigénylését, amelyben az Elios Zrt. gyanús ügyeivel foglalkozó OLAF-jelentést próbálta meg kikérni. A minisztérium és a nyomozó hatóság is arra hivatkozik, hogy a dokumentumok nyilvánosságra hozatala hátrányosan befolyásolhatná a folyamatban lévő vizsgálatokat.

A titokban tartást az uniós jog is engedi az OLAF-jelentések esetében, kivéve, ha nyomós közérdek fűződik a nyilvánossághoz, ami a jelek szerint a kormány értelmezésében nem áll fenn. 

Az Indexhez eljutott a Miniszterelnökség és a Főügyészség válasza az LMP társelnökének adatigénylésére. Lázár János minisztériuma az Európai Parlament és Tanács rendeletére hivatkozva azt írja, amennyiben a tagállamhoz a birtokában levő, valamely intézménytől származó dokumentum iránti kérelem érkezik, konzultálnak az érintett intézménnyel, amely adott esetben megtagadhatja a nyilvánosság hozzáférését, ha a közzététel hátrányosan befolyásolná a folyamatban levő vizsgálatok célját, vagy a bírósági eljárást. Ez alól kivételt képezhet, ha „nyomós közérdek" a nyilvánosságra hozatal. 

Szoboszlai-Szász Richárd, az ügyészség főosztályvezetője hasonló érveléssel állt elő a válaszában, azzal a különbséggel, hogy ő teljességgel kizárja a nyilvánosságra hozatal lehetőségét. Szoboszlai azt írja, az OLAF ajánlása feljelentésnek minősül, ezért zárják ki a hatályos jogszabályok azok köz általi megismerését. „A zárójelentés és ajánlás a büntetőeljárásban került felhasználásra, a bizonyítási anyag részét képezik, ezért megismerésükre a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) rendelkezései vonatkoznak" – áll a levélben. A Be. vonatkozó része szerint a büntetőeljárás szereplőin kívül másnak nincs lehetősége megismerni az ilyen dokumentumokat,

Kapcsolódó
Mi lesz Orbán vejével most, hogy lesz nyomozás?

Mi lesz Orbán vejével most, hogy lesz nyomozás?

Az EU erős gyanúja szerint kevéssé rafinált megoldással húzott be rengeteg uniós pénzt a rossz hírű Elios. Polt Péteréken múlik, hogy mennyire szeretnék megtalálni a tetteseket.

sőt, a nyomozás iratai az eljárás lezárulta után sem hozhatók nyilvánosságra közérdekből. 

Más kérdés, hogy miért hivatkozik erre a minisztérium és az ügyészség a miniszterelnök vejét, Tiborcz Istvánt (valamint a korábban szintén Elios-tulajdonos Simicska Lajost) is érintő esetben, miközben a 4-es metró látszatra nagyon hasonló ügyében nem láttak kivetnivalót a dokumentumok nyilvánosságra hozatalában. 

A kormány és az ügyészség törekvésétől függetlenül egyébként elkezdtek részletek szivárogni a jelentésből, a napokban a 24.hu szellőztette meg a szekszárdi közvilágítási pályázat részleteit,  az Indexen pedig a szolnoki esetről írtunk.