Kifizették az adósságot, de a NAV elérte, hogy mégis tartozzanak

Lehet-e az adófizetés a joggal való visszaélés? Szabályos-e az, ha valaki más helyett rendezi annak adótartozását? Ha igen, mikor teheti ezt meg és mikor nem? Ilyen elméleti kérdések is meghúzódnak egy kis magyar részvénytársaság régóta húzódó túlélési harca mögött.

Sok szempontból különös vívódás zajlik az évek óta kiürült, már csak a sebeit nyalogató, többmilliárdos adósságállománnyal küszködő Est Mediánál. Miközben a cég finoman szólva sem mutatott fel túl sok üzleti sikert az elmúlt években, a befektetők valamiért mégis szeretik a BÉT-en jegyzett részvényeit. Valamilyen különös remény miatt,

Egy Est Media-részvény ára ugyanis ma 50-60 forint, és van belőlük 50 millió. Ha ezt a két számot összeszorozzuk, kijön a már említett milliárdos nagyságrendű kapitalizáció.

Pedig kívülről úgy tűnik, hogy ebben a cégben értéke legfeljebb annak lehet, hogy a céget a tőzsdén jegyzik. Hogy egy üres „váz”, amely a sikeres csődegyezség után alkalmas lehet befektetések fogadására, miért ér 2,5-3 milliárd forintot, nehezen érthető, de ez legyen azoknak a problémája, akik utoljára éppen 55 forintot adtak a részvényért. (Megpróbáltam pár hasonló, aktuális forgalom, vagy munkavállaló nélkül elketyegő tőzsdei kibocsátótárs értékeltségét megnézni, és érdekes, hogy a többi üres cég is ér 2-3 milliárdot a BÉT-en.)

Talán a Konzum, az Opus és sorstársaik lebeghetnek a spekulánsok szeme előtt: azoknál is nehéz volt érteni a részvények áremelkedését, de azért végül tartalom is került a megelőlegezett bizalom után a cégekbe, és valóban nagyon szépen lehetett keresni a felíveléseken.

A csődegyezség

Az Est Media esetében azonban a baj az, hogy az életben maradás utolsó reménye, vagyis a sikeres csődegyezség sincsen még sínen. Pedig a hitelezőknek tett ajánlat amúgy nem rossz, vagy legalábbis a semminél biztosan kecsegtetőbb.

Azon hitelezők ugyanis, akik időben beléptek követeléseikkel a csődeljárásba, a cég ajánlata szerint a kötelezettségeik 97,45 százalékáról lemondhatnak, 2,55 százalékért azonban újonnan kibocsátott Est Media papírokat kapnak.

És itt jön be a képbe a tőzsdei értékítélet és a jövőbe vetett hit. Ha ugyanis az Est Media valóban ki tud bocsátani 39 255 417 darab, egyenként 0,78 forint névértékű új részvényt, akkor, ha a hitelezők a mai tőzsdei áron, vagyis 50-60 forinton el tudják adni a papírjaikat, akkor bőven pozitívan szállhatnak ki a tortúrából. Valójában már 30 forintos részvényenkénti árnál is teljesen visszakaphatják a kölcsönadott pénzt.

Természetesen azt nem tudhatjuk, hogy a csődegyezség után is megmarad-e ez a mostani részvényárfolyam, de ha igen, akkor egy csődhöz képest ritka szerencsés lesz a hitelezők helyzete.

Az adóhatóság morog

Igen ám, de a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egyáltalán nem boldog ezzel az egésszel. Hogy pontosan miért nem, az nem feltétlenül érthető, de biztosan az adóhatóság egyedi pozíciójából fakad. Kerestük őket, de cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz, ha jön, természetesen kiegészítjük az írásunkat.

A NAV ezzel kapcsolatos kifogását a Fővárosi Törvényszék elutasította, így ezen 68 millió forintos követelést a NAV „bukta”, vagy legfeljebb már csak egy esetleges felszámolásban tudná érvényesíteni a társasággal szemben. Erre azonban nincs esély, mert a cég teljesen vagyontalan. Na és innen következtek a kafkai történetelemek.

A még 2017 februárjában kezdeményezett csődeljárás során 2017 szeptemberére sikerült megállapodni a fent elmesélt technikában a hitelezőkkel. A csődegyezséget a Fővárosi Törvényszék 2017 novemberében jóvá is hagyta, de hamarosan kiderült, hogy egy hitelező (ez volt a NAV) a csődegyezséget megtámadta.

Mindezt megtehette, hiszen a NAV is hitelező volt, ám a megfelelően beadott teljes igénye ekkor már csak mintegy 5,7 millió forint volt.

Az Est Media egyik hitelezője azonban kifizette ezt az adótartozást (nem tudjuk, hogy pontosan ki), ő ugyanis vélhetően abban volt érdekelt, hogy a NAV ne állítsa le a folyamatot, vagyis inkább maga kifizette a NAV felé fennálló tartozást, csak jöjjön létre az egyezség. Ez azért lehetett racionális lépés a hitelezőtől, mert, ha nem sikerül az egyezség, akkor a teljes követelése elúszik.

A NAV nem hagyta annyiban

Ezzel a kifizetéssel a NAV-ot gyakorlatilag „kilökték” volna a csődfolyamatból, hiszen miután neki nem maradt követelése, a vagyonfelügyelő törölte is az adóhatóságot a hitelezők listájáról. A NAV azonban mindezt zokon vette. Bár a pénzt korábban nem küldte vissza, de azt mondta, hogy ez az adóbefizetés a jog kijátszását célozta, és a csődegyezség létrejötte után őt már nem lehet törölni a hitelezők közül.

A bíróság elfogadta a NAV érvelését és kimondta, hogy a vagyonfelügyelőnek nem feladata, hogy a csődegyezség megszületése után töröljön a listákról hitelezőket.  Az így meghiúsított egyezség hívei jogi nonszensznek tartják, hogy egy adótartozás száz százalékos kiegyenlítése miképpen lehetne jogellenes lépés. Nagyjából itt tart most a jogi csiki-csuki.

A helyzet tényleg különös. A befizetett adó után a NAV-tól kikért, 2018. január 23-i adóigazolás szerint az Est Mediának „nyilvántartott tartozása nincs, adók módjára behajtandó köztartozása nincs”, adófolyószámlája pedig minden adónem tekintetében vagy nulla egyenleget vagy túlfizetést mutat. Ám a NAV gyakorlatilag mégis fenntartja, hogy kéri a társaság felszámolását.

Az egész történetben általánosságban a legérdekesebb alighanem az, hogy amennyiben akár szelektíven kinyitható a harmadik félnek befizetett adóterhek szabályossági vizsgálata, akár a magánszemélyek elkezdhetik visszakövetelni a harmadik félnek befizetett adókat, akkor komoly költségvetési és büntetőjogi következményei lehetnek az ügynek.

Az adóhatóságnak ugyanis eddig az volt a gyakorlata, hogy elfogadja, amikor az adózó helyett harmadik személy teljesíti az adótartozást (mint a mobilszámlánál, a Telenornak tök mindegy, hogy ki fizeti ki a számlát, csak az legyen rendezve), főleg hozzátartozók között vagy cégcsoportok esetében ez nem is volt ritka jelenség.

Lesz-e béke?

A felkínált egyezség, a társaság jelenlegi tulajdonosainak, hitelezőinek, menedzsmentjének az egyetlen túlélési, térülési esélye. A felszámolással igazán jól senki nem járhat, talán egyedül a NAV, ha a felszámolás esetleg többet hoz, mint a csődegyezség.

Az Est Media túléléséért küzdők szerint azon lehet vitatkozni, hogy mit ér a cég, de ha nem hagyják jóvá végül a csődegyezséget, akkor biztos, hogy vége. E vélemény szerint azért, mert az adóhatóság munkatársai elrontották az adminisztrációt, nem lenne érdemes megvonni a túlélés esélyét.

(Borítókép: Index/Hargita Nándor)