Tanterem-felújítás: bűnszövetkezetet gyanít a NAV
További Gazdaság cikkek
- Jelentősen megváltozhat a budapesti lomtalanítási rendszer
- Különös indokkal szünteti meg a kormány a paksi különleges gazdasági övezetet
- Több mint 7,7 milliárd forintot ad a kormány a budapesti egészségügy fejlesztésére
- Autót venne a munkáshitelből? Mutatjuk, hogy miért nem érdemes
- Több napra leállt az ügyintézés az MVM online oldalán és alkalmazásában
A nyomozó hatóság szerint már kijelenthető, hogy súlyos visszaélések történtek a tanterem-felújításokat célzó Öveges-programban – derül ki abból a levélből, amelyben a NAV Központi Nyomozó Iroda Bűnügyi Főosztálya tájékoztatta a korábban az ügy miatt feljelentést tevő Hadházy Ákost. A politikus csütörtökön ismertette, hol tart most az eljárás.
A 14 milliárd forintos Öveges-programban a természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújítására lehetett uniós forrást igényelni a TÁMOP-programból,
azonban a pénzosztás messziről bűzlött.
A korrupciógyanús ügyet az LMP kezdte el kiteregetni három és fél évvel ezelőtt. A megalapozottságot jelzi, hogy később maga a felelős minisztérium, az Emmi is feljelentést tett a visszaélések miatt, nyomozni kezdett az OLAF is, az Európai Bizottság pedig 2016 tavaszán az Öveges-programban elsinkófált milliárdokra hivatkozva tartott vissza több tízmilliárdos támogatási összeget Magyarországtól. A tanterem-felújítás ürügyén zajló nagyüzemi korrupcióról a Miniszterelnökség is készített egy részletes jelentést 2014 végén.
A botrányos program alatt egyébként az a Köpeczi-Bócz Tamás volt az uniós fejlesztéspolitika felelőse az Emmin belül, akit végül valószínűleg részint az Öveges-program, részint az Országos Roma Önkormányzat szintén korrupciós botránya miatt távolítottak el helyettes államtitkári pozíciójából. Később aztán a Mengyi „Voldemort” Roland ügyben is előkerült a neve. Köpeczi cikkünk megjelenése után közölte, hogy az érintett programot a pályázati döntések és elszámolások időszakában az NFÜ kezelte, majd 2014 januárjában került át az Emmihez ahol ő helyettes államtitkárként a tervezési területet és nem a végrehajtást irányította, valamint hogy az ORÖ-vel történő szerződés módosítást pedig államtitkári kinevezése napján ő kezdeményezte.
Az ügyben a Nemzeti Nyomozóiroda kezdett nyomozni, majd átrakták a NAV Közép-magyarországi Bűnügyi Igazgatósághoz, ahonnan a NAV Központi Nyomozó Irodájához került, most pedig a NAV Dél-Dunántúli Bűnügyi Igazgatóságánál van épp Hadházy Ákos tájékoztatása szerint.
Az NNI bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanújával kezdte a nyomozást, a NAV különféle osztályai is ezt vizsgálják azóta.
Az LMP társelnökét január végén a NAV Központi Nyomozó Iroda Bűnügyi Főosztálya értesítette az aktuális helyzetről (vagyis az ügy újabb, immár harmadik áthelyezéséről), de a levélből kiderül, hogy a hatóság már az eddigi nyomozás folyamán is súlyos megállapításokra jutott az Öveges-programmal kapcsolatban.
A vizsgált projekteket 2010. márciusa és 2014. szeptembere között az alábbiak jellemezték a NAV szerint:
- visszaélésszerű túlárazások,
- szükségtelen beszerzések,
- részben vagy egészben már meglevő tartalom újbóli kifizetése,
- összeférhetetlenségi szabályok megsértése,
- informatikai beszerzések során a teljesíthetőség objektív feltételei hiányoznak.
A rendelkezésre álló adatok alapján a hatóság 11 projekt esetében talált büntetőjogi jelentőségű kártételt, ezek összegét azonban nem közölték.
A NAV értesítője nem bocsátkozik részletekbe, ám a korábban nyilvánosságra került információk alapján például minden városban 20-20 millió forintot fizettek a fizika-kémia kísérleteket tartalmazó munkafüzeteket szövegszerkesztéséért, ezekhez további 20 millióért "benchmarking vizsgálatot" írattak, jócskán túlárazták a megvalósíthatósági tanulmányokat, és 43-szor vettek "tanteremfoglaltság szoftvert" 20-20 millióért. A pénz kilopása a projektből azzal járt, hogy sokkal kevesebb iskola kapott végül új természettudományos labort a rendelkezésre álló összegből, mint amennyi kaphatott volna.
Az összeférhetetlenségi szabályok megsértése a gyakorlatban annyit tesz, hogy egymástól nem független cégeket hívtak meg ajánlattételre, vagyis a pályázó cégek és az ajánlatkérők összejátszottak – ebből következően a NAV közlése szerint nyomozás alapján a bűnszövetségben elkövetés gyanúja is megalapozott.
Akik mindig jó helyen lebzselnek
Érdekes egybeesés, hogy akad olyan cég, amely az Öveges-program mellett az Elios-ügy környékén is felbukkan. Ez a Tender-Network Kft., amely az Öveges-programról szóló miniszterelnökségi jelentés szerint számos olyan TÁMOP-finanszírozott projektben részt vett, amelyekben aztán a Miniszterelnökségi vizsgálat kivetnivalót találtak. A 24.hu által ismertett részletekből az Eliost érintő OLAF-jelentésből az derül ki, hogy a szekszárdi Bánsági Zsófia vezette Tender-Networkkel előfordult, hogy egyszerre adott tanácsot az Eliosnak és a pályázatot kiíró önkormányzatnak – ez történt például Hódmezővásárhelyen is.
Mivel az ügyben az OLAF is nyomozást indított, Hadházy Ákos kérdéssel fordult Polt Péter főügyészhez, kaptak-e már tájékoztatót az eredményről.
Mondja el véleményét az Index tematikus Facebook-oldalán! Csatlakozzon