OLAF-levél: az Elios egyik versenytársa nem is tudott róla, hogy pályázott
További Gazdaság cikkek
- Vasárnap és januárban is kisebb leállások jönnek az OTP Banknál, figyelmeztették az ügyfeleket
- Kiderült, mi lendítheti fel Magyarország gazdaságát
- Lassan elővehetjük a nagypapa biciklijét, ha ennyivel drágul az üzemanyag
- Valaki csaknem 800 millió forintot nyert a Skandináv lottón
- Infláció ide vagy oda, ezeket a készülékeket vettük, mint a cukrot
Az Átlátszó közadatigénylésben kérte ki az Elios-ügyben érintett önkormányzatoktól az OLAF leveleit, amelyben a hivatal tájékoztatta őket az észrevételeiről. A portálnak elsőként Mórahalom válaszolt.
Az első irat 2017. október 24-én érkezett Mórahalomra Brüsszelből. A településnek küldött levélből kiderül, hogy az EU Csalás Elleni Hivatala szerint felülről irányították az akkoriban Tiborcz Istvánhoz és Simicska Lajoshoz köthető Elios nyertes pályázatait az alábbi módszerrel:
- 2014. szeptember 22-én tette közzé az uniós támogatások elosztását végző kormányzati szerv a KEOP-2014-5.5.0/K számú pályázatot önkormányzatok közvilágítási projektjeire
- a pályázati határidő előtt egy nappal, 2014. október 1-jén módosították az egyik feltételt, ezzel lehetővé tették, hogy a kedvezményezett települések LED-lámpák esetén 100 ezer óra élettartammal számolhassanak
- a gyártó által kiállított, és az Elios ajánlataihoz becsatolt műszaki leírások szerint a lámpák várható élettartama típustól függően csak 60-80 ezer óra, de a gyártó “némely kedvezményezett részére” olyan nyilatkozatot adott ki, hogy a lámpák élettartama 100 ezer óra
- ezzel költséghatékonyabbnak tűntek a projektek, és jogosultak lettek az EU-támogatásra
Az OLAF meglátása szerint
ha az irányító hatóság nem módosította volna a pályázati határidő előtt felhívást, lehetővé téve, hogy 100.000 órányi élettartamot vegyenek figyelembe, egyik projekt sem minősült volna támogathatónak a megadott kivitelezési szerződés becsült értékek mellett.
A dokumentumban Mórahalom pályázatát is részletesen tárgyalják. A település 2014. október 6-án pályázott a közvilágítás-korszerűsítésre, decemberben megszületett a támogatásról szóló döntés, és 2015. február 4-én aláírták az erről szóló szerződést. Mórahalom 88 millió forint támogatást kapott, ennek 85 százaléka, 74,9 millió forint EU-s támogatás.
Az önkormányzat hirdetmény közzététele nélküli közbeszerzéssel keresett kivitelezőt, az ajánlattételi felhívást az Elios Zrt.-nek, a Simo Kft.-nek, és az U-Light Kft.-nek küldték meg. Ezek közül az Elios Zrt. és a Simo Kft. adott be ajánlatot, de utóbbit érvénytelennek nyilvánították. Az OLAF helyszíni ellenőrzést tartott a Simo Kft.-nél, és
a cég ügyvezetője azt mondta, hogy a vállalkozás soha nem adott be független ajánlatot közbeszerzésekre, mert nincs pénzügyi kapacitása ilyen megrendeléseket egyedül teljesíteni.
A 24.hu információi szerint ugyanakkor a Simo Kft. valójában tett ajánlatot, referenciaként pedig azt a szolnoki közvilágítási tendert jelölte meg, amelyben az Elios beszállítójaként működött. 2014.02.14-én Mórahalom aláírta a szerződést az Elios Zrt.-vel, a szállító a Tungsram-Schréder Zrt. volt, az alvállalkozóról nem kapott adatokat az OLAF. A szerződésben szereplő kiviteli terveket az Elios alvállalkozójaként Horváth Dezső készítette a Simo Kft.-től, és ő írta alá a pályázati terveket is. A projektelőkészítési tanácsadó természetesen a Hamar Endre-féle Sistrade Kft. volt.
Ez utóbbi körülmény kapcsán az OLAF levele arra is kitért, hogy a vizsgált időszakban Hamar Endre egyszerre volt tulajdonos mindkét cégben, és hozzátették, hogy az Eliosban Tiborcz István, a miniszterelnök veje is sokáig ügyvezető, majd tulajdonos volt. Horváth Dezső gyakori felbukkanása is szemet szúrt az OLAF-nak, hogy a jelentésben külön kitértek a vele kapcsolatos összeférhetetlenségre.
Az Elios egy sor településen végezte el a közvilágítás korszerűsítését 2010 után, mint utólag kiderült, erősen korrupciógyanús körülmények között. Az OLAF-jelentés vonatkozó részei már több városból is kiszivárogtak, kiderült többek között, hogy az Elios útját a nyertes pályázatokig egész cégháló segítette, hogy a cég már a kiírásuk előtt figyelte a közbeszerzéseket, és hogy előfordult, hogy a közbeszerzési törvényt sem tartotta be a cég.