Rommá lövik Vas megyét a külföldiek

A vadászat elég jellegzetes hagyományokkal bír nálunk, és most nem elsősorban arra gondolok, amikor állami vezetők cigányzene mellett festményekre lövöldöznek, esetleg egy hétvége alatt simán kiirtanak pár ezer fácánt vagy vadkacsát. 

Ez is érdekes persze, de a vezetők közös vadászata sokszor inkább olyan, mint a közös vitorlázás: egy bizalmi helyzet, ahol titokban lehet megbeszélni az ügyeket, és sokat számít, hogy ki kivel járhat el ilyen alkalmakra, ki hogyan hívja a másikat, és hasonlók. A téma Kádárék óta aktuális, az elit vadászati hobbijából rengeteg egyéb következtetést lehet leszűrni, csak itt pont a vadászat a lényegtelenebb.

Az idősebb vadászok néha panaszkodnak is arra, hogy sok olyan gazdagabb ember kapott rá egy ideje erre hobbira, akikben mintha nem lenne meg a kellő alázat ehhez, sok belföldi kocavadász akar pénzért vadászidentitást is venni magának.

Szintén az ügy súlyát jelzi, hogy a nagy szakítás után Simicskától el kellett venni a vadászterületeit, Mészáros Lőrincnek meg be kellett szállnia a vadászatba is. Vagy hogy amikor a miniszterelnök helyettese épp nem oroszokat migráltat be az EU-ba, akkor leginkább a vadászattal van elfoglalva. Hat éve még az volt a terve, hogy vadászati nagyhatalommá teszi Magyarországot.

Normális vadászok

Alapjáraton viszont még a hobbivadászok sem macsó céllövők, akik háborúsdit játszanak a vadakkal, hanem olyan fegyelmezett erdőjárók, akik rendben tartják a vadállományt. A hazai vadászoknak saját normarendszerük, néhol vicces kultúrájuk és vizsgáik vannak, és egyébként meglepően jól karbantartottnak tűnő vadgazdálkodási adataik is.

Ezekből csináltunk infografikákat, amikkel bárki képbe kerülhet arról, hogy hol milyen állatból mennyi van, hányat lőnek ki, hogyan alakulnak a vadászati bevételek és kiadások, stb. Az adatokat megyei szinten néztük, böngéssze ezeket bátran, szövegesen inkább csak az érdekességeket emeljük ki. 

Jól látszik például, hogy Békés megyében és környékén lövik leginkább a fácánokat, azt hozzátéve persze, hogy eleve ott van belőlük a legtöbb, és a tenyésztett fácánok közül is messze oda helyeznek ki a legtöbbet. A legnagyobb vadászterülettel bíró megyékben, Somogyban, Veszprémben vagy Borsodban inkább nagyobb vadakra mentek a vadászok.

Az ábráról még kiderül például az is, hogy kóbor kutyának vagy macskának egyaránt Szabolcsban lehet a legrosszabb lenni, persze itt eleve kevésbé tudjuk, hogy hol miből mennyi van. Furább állatokat is kilőttek a vadászok 2015-ben, például Pest megyében 5 mosómedvét, egy nyestkutyát vagy 13 pézsmapockot.

A vadászat egyébként

összesen nem termelt 50 milliárdnyi árbevételt sem az egész ágazat. A nagyságrendek érzékeltetéséhez: csak arra adunk 10 milliárdot a francia alapítású premontrei rendnek, hogy méltóképpen ünnepelhessék meg nálunk is a rend alapításának 900. évfordulóját. Esetleg hogy az új Puskás-stadion tervezett költségei már mostanra felkúsztak csaknem 200 milliárdra. Vagy eggyel pontosabb lehet egy másik, az erdőhöz kapcsolódó ágazattal, a fafeldolgozással is összehasonlítani: ez az ágazat 265 milliárdos árbevételt ért el 2014-ben. 

Az ábrán csak a bérlövéseket és az ezekhez kapcsolódó szolgáltatásokat mutattuk be összevontan, ezek eléggé összetartoznak, és ezekből van a legnagyobb bevétel is átlagosan. Úgy tűnik, hogy a legnagyobb biznisz Somogyban vadásztatni, de mondjuk messze ott is van a legtöbb vadászterület.

A részletesebb adatokból egyébként olyanok is látszanak, hogy külföldiek a magyarokhoz képest arányosan leginkább Vasban, Győr-Moson-Sopronban és Veszprémben lőnek. A magyar vadászok bérvadászni sokkal inkább járnak Borsodba, Hevesbe vagy Bács-Kiskun megyébe.

Érdekes még, hogy külföldi vendégek esetében a bérlövésre költött forintokhoz arányló szolgáltatásokra elköltött pénzek tekintetében Zala megye az első: ott lehet a legdrágább bármihez hozzájutni a lövésen túl, vagy ott veszik igénybe a legtöbb kapcsolódó szolgáltatást. A magyaroknál pont fordítva van a megyében, nekik nagyon olcsó, vagy nem kérnek soha semmit. A magyarok valamiért arányosan Vas megyében költenek kiugróan sokat, utána Nógrád, Baranya és Somogy a sorrend.

Hogy lássuk a nagyságrendeket: 2016-ra összesen százezer gímszarvas és 580 ezer fácán lehetett az országban a vadászok becslése szerint. Felraktunk más állatokat is, így látszik, hogy mondjuk varjakban messze Jász-Nagykun-Szolnok a listavezető Magyarországon. Vagy hogy a legtöbb görény Szabolcsban és Csongrádban van. 

  (Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index)