Mária
18 °C
28 °C

Parragh szerint a legfontosabb, hogy maradjon ez a gazdaságpolitika

D KOS20180306005
2018.03.06. 11:32

Ma a legfontosabb a politikai stabilitás, hogy a mostani gazdaságpolitikának legyen folytatólagossága – mondta el Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK)  elnöke a szervezet évnyitóján. Szerinte az „olaszoknak van ahhoz kultúrájuk", hogy az ilyen jellegű politikai stabilitás nélkül sikeresek legyenek, nekünk viszont nincs. 

Parragh szerint egyébként a kormány kiváló munkát végez, szerinte a magyar gazdaság „utolérte a német gazdaság válság előtti szintjét", és a legfontosabb, hogy a költségvetés nem szállt el 2010 óta.  

Parraghot „a hideg kirázza", amikor az alapjövedelemről hall. Vagy amikor a béremelésekről, amelyek nem termelékenységnövekedés miatt jönnek létre, piaci alapon. Majd arról beszélt, hogy nagyon támogatnák, ha a kormány és a cégek közös erőfeszítéseként tíz év alatt a duplájára emelnék reálbéreket. Ehhez azonban teljesítménynövekedés, versenyképességbeli növekedés is szükséges, amit majd meg kell oldani valahogyan.  

Az MKIK elnöke az előttük álló fontos feladatokról elmondta, hogy „újra kell gondolni a munkaerőpiaci technikákat", ami többek közt azt jelenti, hogy olyan technikákat is be kell hozni, amik újszerűek lehetnek", de erről nem tudtunk meg többet. Fontos a felkészülés az ipar 4.0-ra, hiszen ezt „nagyon kevesen értik vagy értjük”, de ez is kell.

Parragh szerint újra kell gondolni az innovációs rendszerünket is, de erről sem mondta el, hogy pontosan miért lenne alapjaiban rossz a mostani.

Emellett megtudtuk tőle, hogy „sikeres gazdaság nélkül nincs sikeres politizálás", és azt is, hogy „teljesítmény nélkül nincs eredmény". Ezekkel azt akarta jelezni, hogy az elmúlt húsz évben a gazdaságpolitika osztogatásalapú volt, ahol az adott kormány egyes társadalmi csoportokat mindig lekenyerezett, lefizetett. Majd gyorsan javította, hogy a 2010 előtti húsz évre gondolt. Ilyen mindenesetre nem lehet a jövőben. 

Parragh elmondta még, hogy miket kérnének a kamarának a szabályozástól. Így összevonnák a kamarai cégnyilvántartást a cégbíróságival. Szerinte a cégbíróság adatai nagyon gyengék, eleve lassan vezetik a változásokat, és rengeteg a hamis adat is. A kamara bizonyos külgazdasági hivatalokat is szeretne, Parragh szerint példát vehetnénk az osztrákoktól ezen téren. 

A felnőttképzés átalakításában is több szerepet kérnek. Parraghot az is zavarja, amikor az ilyen irányú terveiket kritizálják. Ő a szakképzés lebutításának kritikáit úgy fogja fel, hogy az ellenzők azt szeretnék megtanítani egy szakmunkásnak, hogy mit kell pontosan tudnia húsz év múlva. Szerinte ez nyilvánvalóan lehetetlen. Csak azt lehet megtanítani, hogy mi lesz értékes tudás a következő három-öt évben, aztán ha majd elavul az adott szakember tudása, akkor felnőttképzés keretében tovább kell képezni. (Ha érdeklik ezek az említett kritikák, itt olvashat róluk, Parragh valószínűleg félreértette őket, az alapkészségek fejlesztése pont nem azt jelenti, amit belelátott.) 

A kamara a felsőoktatási gyakorlati képzőhelyek szervezésébe is beleszólna, illetve a várhatóan beragadó uniós pénzek újraosztásába. Az áfaszabályozást is tovább kéne módosítani, szerinte például az éttermeknél nem sikerült tökéletesen, hiszen például 27 százalékos az áfa, ha hazaviszi valaki az ételt az étteremből, de ha ott eszi meg, kevesebb. 

De legfontosabb, hogy ő, azaz pontosabban a kamara maradjon a kapcsolat a cégek és Orbánék között. Hiszen „egy íróasztal mögül" nem lehet megtudni, hogyan működik egy adott gazdaság, és cégeknek is jó, ha a kamara becsatornázza a vágyaikat a kormány felé.

(Borítókép:  Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke beszédet mond a kamara gazdasági évnyitóján a Boscolo Budapest szállodában 2018. március 6-án. Az asztalnál Orbán Viktor miniszterelnök (b2) Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter (b) és Matolcsy György a Magyar Nemzeti Bank elnöke. - f otó: Koszticsák Szilárd / MTI)