Most akkor mikor érjük be Ausztriát?

A magyar gazdaságpolitika egyik legközhelyesebb, mégis releváns kérdése, hogy mikor fogjuk beérni/lehagyni Ausztriát. Hogy ez mikorra sikerülhet az ország aktuális vezetői szerint, az eléggé változik. Orbán Viktor fél éve még azt mondta, hogy 2030-ra lehagyjuk az osztrákokat, Matolcsy György viszont egy keddi rendezvényen arról beszélt, hogy 2050-ra fogjuk utolérni  nyugati szomszédunkat. Vagyis 

Hogy mi változhatott azóta, az rejtély, Magyarország gazdasági kilátásai ugyanis nem romlottak nagyon az elmúlt fél évben, ahogy Ausztriáé sem javult annyival ez alatt az idő alatt. Talán csak arról lehet szó, hogy ezúttal Matolcsy György jegybankelnök kicsit reálisabban vizsgálja a helyzetet Orbán Viktornál – úgy húsz évvel reálisabban. De azért nézzük meg, hogy mi lehet ezek mögött a nagy mondások mögött.

De mi is történt pontosan? 2017 szeptemberében Orbán Viktor miniszterelnök a Fidesz-frakció velencei kihelyezett ülésén azt mondta, hogy Magyarország 2030-ra le fogja hagyni Ausztriát. Matolcsy György jegybankelnök pedig idén március 6-án, a MKIK rendezvényén, ahol amúgy Orbán Viktor is beszédet mondott, arról beszélt, hogy Magyarország fejlettségi szintje 2030-ra el fogja érni az EU átlagát, 2050-re pedig beérjük Ausztriát. 

Hogy pontosan mire gondolt a jegybankelnök, az nem teljesen tiszta, mert fejlettségi szintet sokféle mutató mér. De ha mondjuk az egy főre jutó GDP-t vesszük alapul (vásárlóerő-paritáson számolva), ami a fejlettségi szintnek egy elég bevett mérőszáma, akkor Matolcsy György jogosan pesszimistább Orbán Viktornál. 

De nézzük a számokat: 2016-ban, az utolsó évben, amelyről az Eurostatnak elérhető adatai vannak, Magyarországon az egy főre jutó GDP a teljes EU átlagának 67 százalékát érte el, Ausztria viszont 28 százalékkal meghaladta az uniós átlagot. Vagyis ha az EU 28 átlagát vesszük 100 százaléknak, akkor Magyarország 67, az eurózóna 106, Ausztria pedig 128 százalékon állt. 

Az EU 28 tagállamában átlagosan 29 100 PPS (vásárlóerő-standard, az összehasonlításra kialakított kamuvaluta) jutott 2016-ban egy uniós polgárra, ami nagyjából közel 10 ezer egységgel előzi a magyar számot, a 19 700 PPS-t. Ausztriában ehhez képest 37 200 egység volt az egy főre jutó GDP. 

Mindebből az következik, hogy feltéve, hogy az EU-átlag nem változik a következő 12 évben, a magyar gazdaság pedig töretlenül nő (ami persze önmagában ellentmondás, mert a magyar növekedés az EU átlagát is növelné), akkor

Az EU átlaga viszont nem lesz változatlan, mert természetesen más országok is növekednek. Az EU 2018-as előrejelzése szerint a 2017-es 2,4 százalékos gazdasági növekedés mellett idén 2,3, jövőre pedig 2 százalékkal bővül majd az EU-országok gazdasága átlagosan. Magyarország ennél gyorsabban növekszik majd, legalábbis a Magyar Nemzeti Bank idén 3,9, jövőre 3,2, 2020-ban pedig 2,7 százalékos gazdasági növekedést vár legfrissebb előrejelzésében. Vagyis bár a magyar gazdaság a következő években legalábbis gyorsabban nő majd, mint az EU átlaga, viszont nagyjából hasonló trendet ír le, vagyis előzés helyett a következő években nagyjából ugyanolyan távolságban futunk az EU után. 

Ausztria GDP-je szintén kicsit lassabban nő, mint a miénk, de azért jobban, mint az EU-átlag, idén 2,9, jövőre 2,3 százalékkal. És figyelembe véve, hogy Ausztriában jelenleg közel kétszer akkora az egy főre jutó GDP, mint Magyarországon, ez a növekedés több mint elég ahhoz, hogy ez a különbség meg is maradjon.

Persze 2050 nagyon messze van, 32 évre előrejelezni már inkább a sci-fi kategóriába tartozna, mint a felelőségteljes gazdasági elemzések körébe. Azt sem lehet igazán megmondani innen, hogy mennyire reális Matolcsy kijelentése – mindenesetre reálisabbnak tűnik, hogy 32 év alatt sikerül beérni Ausztriát, mint hogy 12 alatt.