Előd
7 °C
17 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

A korrupció miatt bukhatjuk az uniós pénzeket

K EPA20141231100
2018.03.17. 09:57 Módosítva: 2018-03-17 11:06:23

Zajlik az Európai Parlamentben annak vizsgálata, hogy el kell-e indítani Magyarországgal szemben az uniós atombombának is nevezett 7-es cikkely szerinti eljárást. Ennek részeként az EP Költségvetési Ellenőrző Bizottsága is elkészítette a maga jelentését hazánkról, amelyben azt vizsgálja, megfelelő módon költöttük-e el az uniós támogatásokat. A Népszava birtokába került dokumentum szerint a pénzt az EU alapértékeit veszélyeztető módon használta fel a magyar kormány, és ezt szankcionálni kell.

A tavaly május óta zajló vizsgálatban azt nézik meg, szükség van-e uniós fellépésre Magyarországon az EU alapértékeinek védelmében. Ha úgy találják, hogy igen, akkor az unió szankciókat léptethet életbe Magyarországgal szemben. Ezek a támogatások megvonásával, de szélsőséges esetben akár a tagállami szavazati jog megvonásával is járhatnak, de csak egy többlépcsős folyamat után. 

Durva a korrupció

A vizsgálatot az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság folytatja le, a procedúra részeként a Költségvetési Bizottság is elkészíti a maga jelentését, amelynek fókuszában a támogatások felhasználása áll. A cikk szerint ez már el is készült, és benne a bizottság javaslatot tett 7-es cikk szerinti eljárás megindítására, mivel a korrupció jelenlegi szintje, valamint az államháztartás átláthatóságának és elszámoltathatóságának hiánya az EU-ról szóló szerződés 2. cikkében megfogalmazott értékek megsértését jelentheti.

A jelentés konkrétumokat is említ ennek alátámasztására. Mint írják, az EU-támogatások a magyar GDP 1,9-4,4 százalékát teszik ki, és az állami beruházások több mint felét adják, ugyanakkor a magyar korrupciós index 2008 óta 19 ponttal csökkent, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által a 2013-2016 közötti időszakra vonatkozóan végzett 41 országos vizsgálatnak (ami a második legtöbb az EU-ban) a 85 százalékát „igazságügyi és pénzügyi ajánlásokkal” zárták, az elmarasztalások pénzügyi hatása elérte az összes támogatás 4,16 százalékát, ami az Unióban a legmagasabb, és túlságosan nagy (36 százalék) az egyszereplős közbeszerzések aránya.

Lengyel-magyar barátság a szankciók útjában

Ez azonban önmagában még nem feltétlen jelenti, hogy a 7-es cikk alkalmazásra kerül. Az ugyanis egy többlépcsős eljárást rögzít, első lépésként a Tanács négyötödös többséggel és az EP egyetértésével megállapíthatja, hogy EU értékei súlyos sérelmének „egyértelmű veszélye” áll fenn. Az érintett tagállamot meg kell hallgatni, és a Tanács ajánlásokat is megfogalmazhat arról, hogyan kellene a vitás helyzetet megoldani.

Ezután az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács jogosult fellépni. A tagállamok egyharmadának, vagy az Európai Bizottságnak a javaslata alapján az Európai Tanács egyhangúan kimondhatja, hogy egy tagállam súlyosan és tartósan megsérti az alapértékeket. Ezután a Tanács minősített többséggel dönthet különféle szankciók bevezetéséről, akár a tagállam szavazati jogának felfüggesztéséről is. 

Mivel az alapértékek megsértéséről szóló állásfoglaláshoz egyhangú szavazás kell, az egész elbukhat ezen a ponton, Magyarország ugyanis ebben az ügyben egy platformon áll Lengyelországgal, ami ellen szintén folyik a 7-es cikk szerinti vizsgálat tavaly december óta. Ha a két tagállam vétózza az egyhangú szavazást a másik ügyében, akkor nem léphet életbe az uniós atombomba, márpedig az erről szóló határozatot már mind a két ország parlamentje elfogadta.