Orbán: Fel se tudjuk becsülni, mennyi 1300 milliárd forint

A 2015 őszi alapkőletétel után nagyjából két és fél évvel avatták fel a Mol és a japán JSR közös beruházásában épül gyárat. A világ vegyiparának egyik legújabb termékét, az emulziós technológiával szintetikus gumit termeli majd az üzem, amely kapacitása évi 60 ezer tonna lesz majd. Az ilyen gumi elsődleges felvevőpiaca az autóipar, üdvözlő beszédében Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója azt mondta: „talán, ha ügyesek leszünk, a jövő Hamiltonja a Tiszaújvárosban készült gumin mozgó autóval nyer majd egyszer Forma-1-es világbajnokságot”.

A beruházás jelentőségét hangoztatva Hernádi elmondta, hogy 720 napig tartott az építkezés, ezalatt naponta átlagosan 800-an dolgoztak a gyáron, 40 000 köbméter földet mozgattak meg, az üzembe 15 ezer köbméter betont, 1800 tonna acél és 2500 tonna csövet építettek be, az üzem 680 berendezésből áll. Ilyen üzemből kettő van a világon, vagyis a JSR-nak köszönhetően japán csúcstechnológia érkezett Tiszaújvárosba, mondta Hernádi, aki megköszönte a kormány támogatását is: az adókedvezmények a mostani és a 2015-ben átadott butadiéngyár építésénél összesen 130 milliárd forintnyi beruházást tettek itt lehetővé.

Orbán Viktor miniszterelnök, Szató Kuni Japán új budapesti nagykövete, Kavaszaki Koicsi a japán JSR Corporation ügyvezető igazgatója, Hernádi Zsolt a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója és Koncz Ferenc Szerencs polgármestere (jobbról-balra) a Mol Nyrt. tiszaújvárosi szintetikusgumi-gyárának avatásán 2018. március 19-én.

Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI

A beruházásláncot folytatják, 2021-re 300 milliárd forintból vadonatúj poliolüzemet építenek itt, ami Közép-Európa legnagyobb ipari fejlesztése, és céljuk, hogy 2030-ra további beruházásokkal a térség vegyipari központja itt legyen. Ipartörténelmet írunk, és ipartörténelmet írni jó, mondta Hernádi, meghívva a miniszterelnököt a következő, 2021-es gyáravatóra is.

Orbán Viktor erre reagálva azt mondta köszöntőjében, hogy ipartörténetet írni azért is jó, mert munkát lehet vele adni az embereknek, „biztonsághoz segíthetjük családok százait, mert a hazánkat nem fegyverrel, hanem iparfejlesztéssel szolgálhatjuk”. „Kenyeret családoknak, szakmát fiatalok kezébe, a Mol élen jár ebben” – tette hozzá. Reméli, hogy a Debreceni Egyetemen lesz olyan, részben a Mol által finanszírozott képzés, ami ehhez a gyárhoz kapcsolódik.

Köszönetet mondott a japánoknak, emlékeztetve arra, hogy Magyarországon 25 ezer embernek adnak munkát japán tulajdonú vállalatok, és hogy amikor a rendszerváltás idején összeomlott a magyar ipar, „a japánok voltak az elsők, akik megjelentek itt, és segítséget nyújtottak, hogy talpra tudjunk állni az akkor ránk köszöntött új világban”

Orbán szerint mindenkinek más a kedvenc beruházása és nagyvállalata, a kecskeméti térségben a Mercedes az, a miskolciak a Bosch. De ő a Molt szereti leginkább, méghozzá azért, „mert a miénk, mert magyar emberek munkáját látjuk benne.” Az egész magyar gazdaságot olyannak szeretné látni, mint a szerinte első számú nemzeti vállalatnak számító Molt: „nagynak, erősnek, versenyképesnek, modernnek és magyarnak”.

Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a Mol Nyrt. tiszaújvárosi szintetikusgumi-gyárának avatásán 2018. március 19-én.

Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI

Arra reagálva, hogy a Mol 2030-ig 1300 milliárd forintnyi beruházást tervez, azt mondta:

Nagy szám ez, magunkfajta, hétköznapi halandó, aki nem üzlettel foglalkozik, nem is tudja ennek a nagyságrendjét fölbecsülni.

Szerinte Tiszaújváros lehet a közép-európai régió vegyipari központja, és „ezért is mondom, hogy Közép-Európa jövőjét magyar nyelven írják”.

Orbán a beszéde végén, a közelgő választások kapcsán azt mondta: beruházások és fejlesztések csak olyan országban vannak, amely biztonságos. Ahol biztonságos a jogrendszer, ahol kiszámítható politikai viszonyok vannak, ahol „nem rángatják a kormányrudat jobbra-balra”, és ahol van közbiztonság, nincsenek terrorcselekmények, nincsenek bevándorlók.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!