Gyöngyi
6 °C
13 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Brókerbotrányok: az állam ki akar bújni felelősségének vizsgálata alól

7718079328 BSZ 1210
2018.04.19. 12:18

Csütörtökön kezdődött a brókerbotrányok károsultjainak az állam ellen indított pere a Fővárosi Törvényszéken. Az 1652, vegyesen Quaestor-, Hungária Értékpapír-, illetve Buda-Cash-károsult felperesként a Magyar Nemzeti Bank, az Állami Számvevőszék és a magyar állam felelősségét akarja bebizonyítani a 2015 tavaszán sorozatban bedőlt pénzintézetek által százmilliárdos nagyságrendben eltüntetett befektetői vagyon ügyében.

Károsultak: Az állam a hibás

Az első tárgyaláson csak a felperesek, illetve a három alperes képviselői voltak jelen, közülük az alperesi ügyvédek már ahhoz sem járultak hozzá, hogy kép- és hangfelvétel készülhessen róluk. A károsultak pertársaságát összefogó P&P Gazdasági Tanácsadó Kft. jogászai ezt kifogásolták, szerintük az állam, illetve állami szervek képviseletében eljárók nem mondhatják ezt, a felperesek viszont egy korábbi hasonló ügyben hozott alkotmánybírósági döntésre hivatkoztak, és a bíró is nekik adott igazat. 

A károsultak azért vitték perre az ügyet, mert szerintük a brókerbotrányok nem következhettek volna be, nem ért volna kár több tízezer embert, ha az állami szervek rendesen ellátták volna ellenőrzési feladatukat.

Azzal érvelnek, időrendi sorrend van az állam hibái és a brókercégek általi károkozás közt, vagyis a pénzügyi katasztrófa eredeti oka az állam diszfunkcionális működése. A befektetési piacon három főszereplő van, érveltek: a pénzintézetek, az ügyfelek és az állam, az ügyfeleknek viszont nincs joguk és lehetőségük  megvizsgálni a pénzügyi szolgáltatók helyzetét, belső működését, ezt a törvény az államra ruházza át. Tehát az ügyfelek nem tehetnek más, mint megbíznak az államban, ha azonban az állam nem jól végzi a dolgát, akkor vállalnia kell a felelősséget. 

Állam: Nem is vizsgálható a felelősségünk

Az alperesi képviselők (vagyis az MNB, az állam és az ÁSZ ügyvédei) nem akarják, hogy az ügy egyáltalán eljuthasson a felelősség megállapításáig. Ezért ellenkérelmeket nyújtottak be a bíróságnak, és az első tárgyaláson is azt próbálták meg bizonyítani felszólalásaikban, hogy különféle okok miatt az egész kereset indokolatlan, illetve hibás, egy sor felperes esetében nem látják igazoltnak a kereshetőségi jogot (ez az igényérvényesítési jogosultságot jelenti), ugyanis ez szerintük a kárrendezési törvény értelmében átszállt a Kárrendezési Alapra. A felperesek nem tudták alátámasztani keresetükben, hogy a beperelt szervezetekkel szerződtek volna, vagy hogy ebből káruk származott volna, állítják.

Szerintük ilyen körülmények között az MNB felelőssége egyáltalán nem firtatható a hatályos törvények értelmében, az ÁSZ-szal szembeni kereset pedig szintén nem indokolt, mert az ÁSZ-határozatok ellen nem is lehet bíróságon fellebbezni (a károsultak egyébként azért perelik a számvevőszéket, mert nem vizsgálta az MNB, illetve korábban a PSZÁF felelősségét, és azt, hogy milyen tiltott ügyleteket folytattak a befektetési vállalkozásokkal a különböző állami intézmények). 

Az állami szervek ezenfelül egy sor kisebb-nagyobb formai hiányosság miatt is ellenkérelmeket nyújtottak be. Hosszan sorolták, hogy az 1652 felperes közül egyesek többször szerepelnek, hogy a felperesi megbízások némelyikében el van írva pl. a Quaestor neve, vagy hiányzik a dátum. 

Megúszásra játszanak?

A felperesek ügyvédei jóhiszeműség szempontjából és morálisan is kifogásolhatónak nevezték, hogy az állam meg akarja úszni a felelősség megállapítását, és ezért ellenkérelmekkel próbálja leszerelni a keresetet. Szerintük ez nem egy szokványos per, ráadásul a kárrendezési törvényt nem indokolt idekeverni, hiszen ügyfeleik nagyjából felét az nem is érintette: vagy azért, mert nem fogadták el az ajánlatot, vagy azért, mert eleve nem tartoztak a hatálya alá (pl. a Buda-Cash-károsultak).

A mostani eljárás nem a kárrendezési elven, hanem a felelősségi elven alapszik, mondták, még ha számítana is a kárrendezési törvény, akkor is csak abból a szempontból, hogy az ügyfelek a brókercégeket már nem perelhetnék. Az állam felelőssége viszont ettől még vizsgálható szerintük, és azt szeretnék, ha a bírósági per folyamán az alperesek érdemben reagálnának a keresetlevélben és a 140 oldalas szakértői véleményben írtakra, nem csak formai kifogásokkal próbálnák vétózni az eljárást.

7718079328 BSZ 1243
Fotó: Barakonyi Szabolcs / Index

A bíró a tárgyalás végén felszólította a károsultak képviselőit, hogy a felsorolt hiányosságokat, pontatlanságokat javítsák harminc napon belül a felperesek meghatalmazásaiban, az alperesek képviselőit pedig kötelezte az ellenkérelmek benyújtására, az MNB ugyanis még nem nyújtotta be kifogásait, a többiek pedig csak a rövidített változatot. A következő tárgyalás június 28-án lesz.