Fülöp, Evelin
15 °C
26 °C

Brókerbotrányok: az állam ki akar bújni felelősségének vizsgálata alól

7718079328 BSZ 1210
2018.04.19. 12:18

Csütörtökön kezdődött a brókerbotrányok károsultjainak az állam ellen indított pere a Fővárosi Törvényszéken. Az 1652, vegyesen Quaestor-, Hungária Értékpapír-, illetve Buda-Cash-károsult felperesként a Magyar Nemzeti Bank, az Állami Számvevőszék és a magyar állam felelősségét akarja bebizonyítani a 2015 tavaszán sorozatban bedőlt pénzintézetek által százmilliárdos nagyságrendben eltüntetett befektetői vagyon ügyében.

Károsultak: Az állam a hibás

Az első tárgyaláson csak a felperesek, illetve a három alperes képviselői voltak jelen, közülük az alperesi ügyvédek már ahhoz sem járultak hozzá, hogy kép- és hangfelvétel készülhessen róluk. A károsultak pertársaságát összefogó P&P Gazdasági Tanácsadó Kft. jogászai ezt kifogásolták, szerintük az állam, illetve állami szervek képviseletében eljárók nem mondhatják ezt, a felperesek viszont egy korábbi hasonló ügyben hozott alkotmánybírósági döntésre hivatkoztak, és a bíró is nekik adott igazat. 

A károsultak azért vitték perre az ügyet, mert szerintük a brókerbotrányok nem következhettek volna be, nem ért volna kár több tízezer embert, ha az állami szervek rendesen ellátták volna ellenőrzési feladatukat.

Azzal érvelnek, időrendi sorrend van az állam hibái és a brókercégek általi károkozás közt, vagyis a pénzügyi katasztrófa eredeti oka az állam diszfunkcionális működése. A befektetési piacon három főszereplő van, érveltek: a pénzintézetek, az ügyfelek és az állam, az ügyfeleknek viszont nincs joguk és lehetőségük  megvizsgálni a pénzügyi szolgáltatók helyzetét, belső működését, ezt a törvény az államra ruházza át. Tehát az ügyfelek nem tehetnek más, mint megbíznak az államban, ha azonban az állam nem jól végzi a dolgát, akkor vállalnia kell a felelősséget. 

Állam: Nem is vizsgálható a felelősségünk

Az alperesi képviselők (vagyis az MNB, az állam és az ÁSZ ügyvédei) nem akarják, hogy az ügy egyáltalán eljuthasson a felelősség megállapításáig. Ezért ellenkérelmeket nyújtottak be a bíróságnak, és az első tárgyaláson is azt próbálták meg bizonyítani felszólalásaikban, hogy különféle okok miatt az egész kereset indokolatlan, illetve hibás, egy sor felperes esetében nem látják igazoltnak a kereshetőségi jogot (ez az igényérvényesítési jogosultságot jelenti), ugyanis ez szerintük a kárrendezési törvény értelmében átszállt a Kárrendezési Alapra. A felperesek nem tudták alátámasztani keresetükben, hogy a beperelt szervezetekkel szerződtek volna, vagy hogy ebből káruk származott volna, állítják.

Szerintük ilyen körülmények között az MNB felelőssége egyáltalán nem firtatható a hatályos törvények értelmében, az ÁSZ-szal szembeni kereset pedig szintén nem indokolt, mert az ÁSZ-határozatok ellen nem is lehet bíróságon fellebbezni (a károsultak egyébként azért perelik a számvevőszéket, mert nem vizsgálta az MNB, illetve korábban a PSZÁF felelősségét, és azt, hogy milyen tiltott ügyleteket folytattak a befektetési vállalkozásokkal a különböző állami intézmények). 

Az állami szervek ezenfelül egy sor kisebb-nagyobb formai hiányosság miatt is ellenkérelmeket nyújtottak be. Hosszan sorolták, hogy az 1652 felperes közül egyesek többször szerepelnek, hogy a felperesi megbízások némelyikében el van írva pl. a Quaestor neve, vagy hiányzik a dátum. 

Megúszásra játszanak?

A felperesek ügyvédei jóhiszeműség szempontjából és morálisan is kifogásolhatónak nevezték, hogy az állam meg akarja úszni a felelősség megállapítását, és ezért ellenkérelmekkel próbálja leszerelni a keresetet. Szerintük ez nem egy szokványos per, ráadásul a kárrendezési törvényt nem indokolt idekeverni, hiszen ügyfeleik nagyjából felét az nem is érintette: vagy azért, mert nem fogadták el az ajánlatot, vagy azért, mert eleve nem tartoztak a hatálya alá (pl. a Buda-Cash-károsultak).

A mostani eljárás nem a kárrendezési elven, hanem a felelősségi elven alapszik, mondták, még ha számítana is a kárrendezési törvény, akkor is csak abból a szempontból, hogy az ügyfelek a brókercégeket már nem perelhetnék. Az állam felelőssége viszont ettől még vizsgálható szerintük, és azt szeretnék, ha a bírósági per folyamán az alperesek érdemben reagálnának a keresetlevélben és a 140 oldalas szakértői véleményben írtakra, nem csak formai kifogásokkal próbálnák vétózni az eljárást.

7718079328 BSZ 1243
Fotó: Barakonyi Szabolcs / Index

A bíró a tárgyalás végén felszólította a károsultak képviselőit, hogy a felsorolt hiányosságokat, pontatlanságokat javítsák harminc napon belül a felperesek meghatalmazásaiban, az alperesek képviselőit pedig kötelezte az ellenkérelmek benyújtására, az MNB ugyanis még nem nyújtotta be kifogásait, a többiek pedig csak a rövidített változatot. A következő tárgyalás június 28-án lesz.