A független bíróságokhoz kötnék az uniós kifizetéseket

Az Európai Bizottság egy olyan javaslaton dolgozik, aminek értelmében a jogállami elvek tiszteletben tartása az uniós költségvetési források felhasználásának elengedhetetlen feltétele lesz – írja a Bruxinfo a testület költségvetésért felelős tagja pénteki nyilatkozatára hivatkozva.  

Günther Oettinger hangsúlyozta, hogy nem "lex Lengyelországról" van szó, de az EU praxisában először egyfajta politikai feltételességhez kötnék az uniós kifizetéseket 2020 után. Az indoklás, hogy az uniós költségvetés felhasználása során számos jogi vita merülhet fel, amelyek elbírálásában főszerep juthat a bíróságoknak. Az EU-nak képesnek kell lennie a szabálytalanul vagy csalással elköltött pénzek visszakövetelésére, amihez elengedhetetlen a független igazságszolgáltatás megléte. Ilyen alapon a Bizottság a tagállami bíróságok normális, jogállami alapoknak megfelelő működését tekinti majd a kifizetési jóváhagyások elengedhetetlen feltételének.

Több pénz jut a migrációra

Oettinger arról is beszélt, hogy a május 2-án bemutatandó javaslatában a Bizottság kezelni próbálja majd az EU-ban a bevételi és a kiadási oldalon 2020 után keletkező hiányt, amit elsősorban a brexit okoz (12-14 milliárd euróval folyik be kevesebb a büdzsébe a britek távozásával). Ezt a lyukat a majdani javaslat fele-fele arányban költségvetési megtakarításokból és megemelt tagállami befizetésekből próbálnák befoltozni. 

A biztos szerint kiadási oldalon azért van szükség 8-10 milliárd eurós többletforrásra, hogy több pénz jusson például a migrációs kihívások kezelésére, vagy az innovációra és kutatás-fejlesztésre. A migrációra fordítandó összeg 2020 után a költségvetés egészébe beépülhet, a Bizottság eleve úgy kalibrálja majd a kiadási szinteket, hogy a Frontex, külső határőrizeti ügynökség állománya a következő években a jelenlegi 1200 főről több ezer főre nőhessen – mondta még ezzel kapcsolatban. 

A büdzsé két jelenlegi legnagyobb tétele, a kohéziós politika és a közös agrárpolitika részaránya a kiadásokon belül viszont a biztos szavai szerint visszamegy 60 százalékra (régen 80 százalék volt, jelenleg durván 70 százalék a kettő). Oettinger azt is hozzátette, hogy az agrárköltségvetés 2020-ról 2021-re 6 százalékkal csökkenne a május 2-i javaslat értelmében, de a Bruxinfo más forrásai szerint 10 százalékos vágásra készül az EU a mezőgazdaság területén.