Ilona
17 °C
32 °C

Műtrágyaháború Csányi Sándorral, Andrej Babišsal és Bige Lászlóval

2018.04.27. 05:12
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenyfelügyeleti eljárást folytat egy rakás hazai műtrágya-értékesítővel szemben. A tétek komolyak és a történet mögött egy több százmilliárdos piac izgalmas konfliktusai húzódnak meg.

Komoly versenyhivatali vizsgálat zajlik a hazai műtrágya-értékesítési piac szereplőivel szemben, amiről először a Portfolio számolt be. Az eljárás tényét és egyes részleteit a Gazdasági Versenyhivatal számunkra is megerősítette. Cikkünkben kísérletet teszünk arra, hogy egy nagyon konfliktusos piac belső viszonyait bemutassuk, majd az érintettek megkeresése révén igyekszünk további részleteket megtudni az ügyről. Először tehát egy kicsit el kell merülnünk a műtrágyapiac mechanizmusaiban.

Mire kell a műtrágya?

A növénytermesztés során a növények kiszívják a talajból a számukra fontos nitrogén, kálium és foszfor vegyületeket, ezért a következő vetésnél ezeket pótolni kell, ez a nitrogénalapú műtrágyázás. A műtrágyázás, vagy a növényvédő szerek alkalmazása ma már annyira automatizált és fejlett ipar, hogy bizonyos gépek milliónyi adatot vesznek fel a talajból, a csapadékból, ehhez igazítják a szükséges szereket, adalékanyagokat, arányokat.

A műtrágyagyártás kulcsa a méretgazdaságosság, mindenhol hatalmas kapacitású üzemekben zajlik a gyártás. A költségek zöme az energia, de mivel a műtrágya nagyon nehéz és nagy térfogatú termék, ezért fajlagosan a szállítás és a fel-lepakolás is fontos költségelem.

Kik gyártják?

Ezért aki közel van a végpiacaihoz, annak könnyebb helyzete van. A magyar felhasználás évente 1,1-1,2 millió tonna, a műtrágyagyártás hazai fellegvára a péti Nitrogénművek-csoport, amely Bige László, Magyarország egyik leggazdagabb emberének tulajdonában van, a magyar piac több mint felét ő fedi le.

Racionális szállítási távolságon belül van még

  • Andrej Babiš cseh miniszterelnök, Csehország második leggazdagabb emberének vágsellyei (Szlovákia) Duslo gyára,
  • a linzi (Ausztria) Borealis-üzem
  • és a marosvásárhelyi (Románia) Azomureș cég.

Vannak még a könyéken szerb, ukrán és orosz gyártók is, de velük nem nagyon kell kalkulálni, mert az uniós piacot védővámok óvják.

Több vizsgálatról hallani

A GVH régóta vizsgálódik ezen a piacon (az Agrárszektor.hu-n megjelent információk szerint ezt Bige László sérelmezi is). 2017 augusztusáig GVH azt vizsgálta, hogy a Nitrogénművek nincsen-e erőfölényben a piacon, de aztán azt állapította meg, hogy a környező országok beszállítói miatt nincs, majd 2017 szeptemberében újabb vizsgálat indult.

Úgy tudjuk, hogy ezúttal alapvetően azt nézi a GVH, hogy az értékesítők nem fogtak-e össze árkartellben például területfelosztással és az árak magasan tartásával a vevőikkel szemben, illetve nem fogtak-e össze az importtermékek, elsősorban Babiš termékeinek összehangolt kiszorítása érdekében.

Csányi is képbe kerül

A gyártók megismerése után még meg kell ismerkednünk a kereskedés kulcsszereplőivel, az integrátorokkal is. Magyarországon a gazdaságok zöme nem úgy vesz műtrágyát, hogy bemegy a boltba, vagy elbandukol a gyártóhoz, hanem hatalmas agrárintegrátorokkal szerződik le. Ilyenek a Csányi Sándor OTP elnök-vezérigazgatójának érdekeltségében levő KITE, a Babišhoz tartozó IKR, illetve a Bige-érdekeltség Nitrogénművekhez tartozó Genezis.

Az integrátorok modellje összetett, de ők alapvetően előfinanszíroznak: a gazdákat ellátják műtrágyával, vetőmaggal, növényvédőszerrel, mezőgépekkel, majd az aratás után az integrátor még el is adja a terményt és megtartja magának a korábbi inputjai és szolgáltatásai ellenértékét, a többi pénzzel pedig elszámol a gazdákkal.

A magyar termelők közül nem mindenki olyan tőkeerős, mint például Mászáros Lőrinc. Aki pedig tőkehiányban szenved, az máshogyan nem tudja megfinanszírozni a termelését, belép valamelyik integrátor termeltetési rendszerébe.

Veszedelmes viszonyok

A három fő játékos közül mindegyiknek van integrátora és kettőnek még saját műtrágyagyára is. Viszonyukat hosszú és véres családregényben lehetne feldolgozni, de pár izgalmas elemet kiemelnénk:

1. Legyen a történetünk kiindulópontja az, hogy Bige László és Csányi Sándor viszonya legendásan rossz,

2. Az sem javította ezt a nexust, hogy 2013-ban Bige és Csányi is meg akarták venni a KITE-t, ez végül Csányinak sikerült.

3. 2013 előtt a KITE még Bige műtrágyáját adta a gazdáinak, sőt a gyanú szerint még össze is játszottak a Babiš és a Duslo jelentette importkihívás ellen,

4. ám, amikor Bige és Csányi összevesztek, a KITE már nem vett árut Bigétől, hanem többek között Babištól kezdett el műtrágyát venni.

Ez egy összetett történet nagyon leegyszerűsítve négy lépésben, amelynek a lényege röviden az, hogy olyan felek összehangolt magatartása kerülhetett a GVH látókörébe, akik

ma már nemhogy összehangolt magatartást nem folytatnak, de vélhetően egy kanál növényvédőszerben meg tudnák egymást fojtani.

Európai jogot is sérthet

A GVH eljárásának célja, hogy kivizsgálja az érintettek 2011-óta alkalmazott nitrogénműtrágya és komplex műtrágya termékekkel kapcsolatos szerződési és értékesítési gyakorlatát, gyanúja pedig sokrétű. Egyrészt európai versenyjogot is sérthet, ha magyar cégek összefogtak egy szlovák ellen – ennek részleteiről mindenképpen próbálunk majd tájékozódni, de állítólag az volt a gyakorlat, hogy

azt a magyar termelőt, aki jobb ajánlatot kapott külföldről, egy úgynevezett „versenyárral”, vagyis egy csökkentett árral szólították meg a felek.

A másik gyanú pedig az, hogy a felsorolt cégek felosztották egymás között a piacot, nem mentek egymás alá az ajánlataikkal és így veszteséget okoztak a gazdáknak.

„Tekintettel arra, hogy a kérdéses ügy jelenleg folyamatban a van a GVH előtt, így arról az eljárás lefolytatásának eredményessége érdekében további konkrét információt nem tudunk megosztani a nyilvánossággal.” – közölte a GVH.

A razzia

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) tájékoztatása szerint 2017. szeptember 13-án, egyidejű helyszíni kutatással indult a versenyfelügyeleti eljárás. Ahogy egyik forrásunk elmesélte: ilyenkor egy rakás GVH-s szakember behívnak egy szobába, a mobiltelefonokat gondosan kint kell hagyni.

Ott és akkor tudják meg a rajtaütés célpontjait a munkatársak, olykor tucatnyi párhuzamos célpont is van. A rajtaütéshez bírói végzést is kapnak a GVH-sok (forrásunk szerint nem szivárog ki az információ, a rajtaütések valóban meglepetésszerűek). A céghez érve a GVH munkatársainak joga van a zárt helyiségekbe is belépni és adathordozókat lefoglalni, lemásolni, ám éppen a technológiai leválogatások időigénye miatt, innentől nagyon lelassul a folyamat.

Jelen történetben sok cég volt érintett, de ebből többen ugyanúgy Bige László csoportjába tartoznak, a GVH elárulta, hogy az eljárás érintettjei

  • a Nitrogénművek Vegyipari Zrt.
  • az NZRT-TRADE Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
  • a Bige Holding Kft.
  • a Nádudvari Agrokémiai Kft.
  • a Péti Nitrokomplex Kft., az Agrimpex Terménykereskedelmi Kft.
  • a Cargill Magyarország Zrt.
  • a Hőgyészi Agrokémiai Kft.
  • a KITE Mezőgazdasági Szolgáltató és Kereskedelmi Zrt.
  • és az RWA Magyarország Kft.