Trafikmutyi és állami megrendelések után az uniós pénzre is ráment a volt fideszes képviselő

Egy a trafikbotrányban is érintett volt fideszes képviselő családi takarítócégei tízmilliókat akasztottak le uniós projektekből gyakornokok foglalkoztatására – derítette ki Hadházy Ákos LMP-s képviselő.

Fajszi Lajos, egykori szekszárdi fideszes önkormányzati képviselő és a Vállalkozók Országos Szövetségének Tolna megyei elnöke a trafikmutyi idején került fel először a korrupciós térképre, ugyanis ő és körei a koncessziók kiosztásakor több dohánybolt üzemeltetési jogát is elnyerték Szekszárd környékén. Később Fajsziról azért cikkeztek, mert családi takarítócégei tízmilliós nagyságrendben kezdtek megrendeléseket kapni állami szervektől.

Hadházy csütörtöki korrupcióügyi sajtótájékoztatójából az derült ki, a Fidesz-közeli vállalkozó az uniós pénzek lehúzásának módját is megtalálta.

A korábban állami megrendeléseken hizlalt cégei ugyanis a TÁMOP és a GINOP programokból kaptak összesen 110 millió forint támogatást, és egy korábbi cége irodavazetőjének tulajdonában álló társaság is sikerrel pályázott 25 millióra gyakornokok munkatapasztalathoz segítése, munkaerőpiaci integrációja címszó alatt. Az, hogy a Fajszihoz köthető cégek ennyi közpénzt költhettek el erre, mindenképpen húzósnak tűnik, hát még ha számításba vesszük a cégek profilját: 

• a GINOP-ból 20, a TÁMOP-ból 25 millió forinthoz jutott F & F Takarító, Szolgáltató Kft. épülettakarítással foglalkozik
• a GINOP-ból 15, a TÁMOP-ból 25 milliót nyert INGATLANKORZÓ Ingatlanforgalmazó és Kereskedelmi Kft. főleg ingatlanokat üzemeltet, takarít 
• a TÁMOP-ból 25 millióval támogatott F-1.-GROUP Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. főtevékenysége ingalanügynökösködés
• a szintén a TÁMOP-ból ugyanekkora összeget nyert BETTY 96 Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (ez nem Fajszi, hanem Réti Anikó, Fajszi korábbi irodavezetőjének tulajdona) pedig szintén épülettakarítással foglalkozik főleg a céginformációs rendszer szerint.

Ezek nem éppen olyan feladatok, amelyekre iszonyatos összegekért lehet csak foglalkoztatható embert kiképezni, munkába állítani, még akkor sem, ha egyes esetekben eszközöket is be kellett szerezniük a cégeknek. Ezt egyébként meg is tették, a Hadházy által nyilvánosságra hozott dokumentáció szerint több olyen eszköz beszerzését számolták el a projekteken belül, ami nélkül éppenséggel meglettek volna a gyakornokok.

Az F & F Kft.-nél például az ingatlanügynöki, adminisztrációs tevékenységet végző 4 fő jogi asszisztens és/vagy pénzügyes/adminisztrátor gyakornoknak közel egymillió forintos iMac számítógépeket szereztek be, valamint szintén ugyanennyiért egy Konica-Minolta digitális színes másolót. A pályázat szerint "ezen eszközök a fiatalok elsődleges munkavégzését biztosító alapeszközök, melyek nélkül jövedelemtermelő munkát nem tudnának végezni", de erősen kétséges, hogy valóban milliós Apple-gépeken lenne lehetséges egyszerű irodai munkákat végezni. Ugyanebben a projektben beszerzésre került rengeteg kertgondozáshoz használatos szerszám is, így összesen nettó 3,5 milliót költöttek el gépekre, amelyek nyilván a cég tulajdonában maradtak a projekt kifutása után. 

A nyilvánosan hozzáférhető információkból nem lehet kideríteni, állítja Hadházy, hány gyakornokot segítettek munkatapsztalathoz a cégek a projektek keretein belül. A későbbi, GINOP-keretből finanszírozott projektelnél elérhető a projektleírás, így ezekből kiderül, hogy 6 illetve 7 főt foglalkoztattak, ennek alapján feltételezhető, hogy hasonló keretösszegből a többinél sem lehettek sokkal többen a gyakornokok. Ha projektenként tíz fővel számolunk, akkor az jön ki, hogy 2-3 millió forint közpénzt költöttek egy-egy kertépítő vagy takarító gyakornok betanítására, foglalkoztatására. 

Ebből a pénzből három ember elvégezheti az ELTE egy fizetős szakát vagy a legdrágább fizetős egyetemen, az állatorvosin is elvégezhet 3 félévet,

mondta erről Hadházy. Ráadásul a dokumentációként a projektadatbázisba feltöltött képek tanúsága szerint a gyakornokok idejük egy részében biztosan

A TÁMOP-nak ebből a támogatási konstrukciójából a palyazat.gov.hu-n fellelhető adatok szerint összesen 157 vállalkozás részesült, de többségében jóval alacsonyabb összegeket ítéltek meg nekik, 10 millió forint felett alig két tucatnyi cég kapott uniós pénzt a pályakezdők támogatására a konvergenciarégiókban. Beszédes, hogy az Ingatlankorzó Kft. viszont minimális forgalom mellett is annyira sikeres volt a pályázásban, hogy több pénzt kapott a gyakornoki programra, mint amennyi abban az évben a teljes bevétele volt.

A pénz elherdálása a fenti projektekben azért különösen szomorú, mert a pályázat szerint hivatalosan a cél a fiatalok fenntartható munkaerőpiaci integrációja lett volna, "különösen azoké, akik nem vesznek részt a foglalkoztatásban, az oktatásban vagy a képzésben, ideértve a társadalmi kirekesztés kockázatának kitett és a marginális helyzetű közösségekből származó fiatalokat". Ez valóban egy fontos és hasznos cél lehetne, ha az erre felhasználható összegeket például arra fordítanák, hogy piacképes tudást, tapasztalatot adjanak át a fiataloknak, nem pedig élelmes Fidesz-közeli vállalkozók kitömésére.