60 milliárdot tett zsebre a gyengülő forinton az MNB
További Gazdaság cikkek
- Kiderült, hány luxusautót adtak el novemberben Magyarországon
- 320 ezer bankkártyát hív vissza az OTP Bank külföldön
- Történelmi mélypontra került a forint, Orbán Viktor rámutatott a forintgyengülés felelőseire
- Jelentősen megváltozhat a budapesti lomtalanítási rendszer
- Különös indokkal szünteti meg a kormány a paksi különleges gazdasági övezetet
Kijött a jegybank éves jelentése, amiből megtudhatjuk, hogy tavaly 38,3 milliárdos nyeresége volt az MNB-nek, döntően a forint gyengülése következtében. Ezt leegyszerűsítve úgy tudják megcsinálni, hogy devizatartalék euróját erősebb forintnál vették még meg, és amikor eladogatják, akkor a gyengébb forintárfolyam miatt nyernek.
Nyereségesek a forintárfolyam miatt
Azonban már elég régóta játsszák ezt, különösen akkoriban pörögtek be, amikor az "elveszti közpénz jellegét"-stratégia keretében ebből pénzelték fel Matolcsy híres alapítványait. Az utólagos érvelést itt egyébként meghallgathatja.
Tavaly ezen az árfolyam-változáson még majdnem 100 milliárd forintot húztak be, idén már csak 61,4 milliárdot. Mivel a devizatartalék bekerülési költsége is szépen lassan kúszik fel, egyre kevesebbet tudnak ezzel a módszerrel behúzni maguknak. Fontos észben tartani eközben, hogy a jegybanknak hangsúlyosan
nem célja, hogy nyereséges legyen
A nyereségességért ugyanis könnyen tudnak úgy trükközni, hogy simán összejöjjön, az országnak viszont nagyon káros legyen. Az MNB-nek az inflációra, az árfolyamra, a bankrendszer stabilitására és hasonlókra kellene figyelnie. Bár Matolcsyék ezt évek óta úgy értelmezik, hogy ők "akár fagyit is árulhatnának", mondta el kérdésünkre a jegybank felügyelőbizottságának egyik tagja pár éve. Ahogy az se kizárt az elnöki megnyilatkozásokból, hogy a jegybank nyereségessége lehet, hogy titkon mégiscsak cél, politikai jelszavak érdekében, illetve, hogy Matolcsyék eleget költhessenek.
Elszálltak a létszámmal is
Nőttek a jegybank bérjellegű költségei is, havi 1,3 millió forint személyi jellegű ráfordítás jön ki egy átlagos jegybanki alkalmazottra. Most papíron 5,7 százalékot nőttek a jegybanki személyi jellegű ráfordítások, azonban azt is tudjuk, hogy ez semmit nem mond el a legalsó szint feletti dolgozók tényleges jövedelméről, mivel a jegybanknál a módszeres álláshalmozás a módszer a rejtett fizetésemelésre.
Az MNB-hez köthető szervezetekben a magasabb beosztású alkalmazottak több mint felének 2 vagy több pozíciója volt nemrég, könnyen lehet, hogy nem is mindenki tudja mindig fejből, hogy honnan kap pénzeket. Nagy Márton alelnök egyszer már mondott is olyat, hogy kicsit már túl sok a tisztsége.
Jegybanki emberből egyébként már egy hadseregnyi van, 1411-en dolgoznak Matolcsynak, amit érdemes összevetni mondjuk a 2010-es átlaglétszámmal, az 591 fő volt, a PSZÁF 2013 végi beolvasztásával pedig egyébként összesen csak 502 ember került át hozzájuk.
Akik pedig csak szórakozni szeretnének, azok megkereshetik a jelentésben az elrejtett tréfás mondatokat, mint például, hogy
Az MNB rendszeres és részletes tájékoztatást adott a hagyományos jegybanki tevékenységeket kiegészítő, értékteremtő kezdeményezéseiről is, ezen belül az egyetemi együttműködések keretében megvalósított oktatási programokról, valamint az Értéktár Program keretében a hazai műkincsvagyon gyarapítása érdekében végzett tevékenységéről.