Bántalmazzák a dolgozókat a nagy ruhaláncok beszállítói
További Gazdaság cikkek
-
Nem mind zöld, ami hidrogén: így változtathatja meg a jövő üzemanyaga az életünket
- Meredek pletykák kaptak szárnyra Tiborcz Istvánról, akit fantomnak neveztek egy osztrák lapban
- Lakhatási válság közepette emelnek kamatot a bankok? – Utánajártunk
- Változás jön a kutakon, rátapostak az árak a gázpedálra
- Több száz cég, civil, Litkai Gergely, Csányi Vilmos, Ónodi Eszter – Ön is köztük lehet
Mindennapos zaklatásnak és bántalmazásnak vannak kitéve a női dolgozók több ruhagyártó cég gyáraiban – írja a Guardian a helyzetet felmérő jelentésre hivatkozva.

A nemi alapú munkahelyi visszaélések elterjedtségére volt kíváncsi a Global Labour Justice nevű szervezet kambodzsai, indiai, indonéziai és srí lankai üzemekben. Két különböző vizsgálat is arra az eredményre jutott, hogy
a GAP és a H&M ellátási láncához tartozó üzemekben fizikai és szexuális visszaélésekkel kell együtt élniük a dolgozóknak.
Szakszervezetek és jogvédő csoportok női alkalmazottakat kérdeztek a munkahelyi bánásmóddal kapcsolatos tapasztalataikról, és 540 interjúalany arról számolt be, hogy rendszeresen fenyegetik vagy bántalmazzák.
A jelentések konklúziója szerint, a munkahelyi bántalmazás közvetlen összefüggésben áll azzal, hogy a fast fashion cégek a kollekciók gyors cserélgetésével kapcsolatban rájuk nehezedő nyomás miatt
irreális követelményeket támasztanak a munkaerő felé.
A csúcsra pörgetett divatipar miatt az ellátási lánc rosszabbik végén dolgozók - akik a ruhaiparban jellemzően nők - rendszeresen fizetetlen túlórákra kényszerülnek, és extrém nyomás alatt dolgoznak. A jogvédők szerint a visszaéléseket az esetek túlnyomó többségében nem jelentik a dolgozók, mert félnek a kirúgástól vagy megtorlástól.
Az egyik indai gyárban dolgozó válaszadó elmesélt egy konkrét esetet, amikor a műszakvezető a hajánál fogva rángatta, megütötte, majd ordítva lekurvázta és a közölte vele, hogy az ő kasztjába tartozóknak a "ott lenne a helye, ahol a papucsokat tartják". Egy másik arról számolt be, hogy székével együtt hanyatt rántották és ütlegelték, mert nem tartotta az elvárt ütemet. Olyan esetet is jelentettek, amikor a nőkön bosszút álltak, miután bepanaszolták a gépszerelőket, hogy fogdossák őket. A szerelők, miután visszajutott hozzájuk a panasz, szándékosan rosszul működő varrógépeket adtak a nőknek, majd sokáig nem mentek oda megjavítani. Ezután persze a műszakvezetők ledorongolták őket, amiért nem haladnak a tervezett ütemben a munkával.
A Guardian megkérdezte a GAP-et és a H&M-et, tesznek-e valamit az ügyben, a cégek válaszukban természetesen elítélték az erőszak minden formáját és az ellátási lánc felülvizsgálatát ígérték. Ezt azonban nehéz nem szkeptikusan fogadni, a probléma gyökere ugyanis a fast fashion által diktált őrült tempó, ami a környezeti károkért is felelős. Amíg ez nem áll vissza egy tartható szintre, és az árak is ilyen alacsonyan maradnak, addig nem valószínű, hogy érdemben tudnának javítani a dolgozók körülményein, hacsak nem cserélik őket robotokra.
Divatosan rohanunk a katasztrófába
A divatipar ma a második legpiszkosabb iparág. Sem a gyártásra, sem a ruhaszemét kezelésére nincs megnyugtató megoldás, és a márkák közti verseny egyre őrültebb tempót diktál. Oké, hogy le van árazva ezer forintra, de biztos hogy kell az idei tizenötödik póló?
Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.