Lassan eltűnhet a málna Magyarországról

A klimatikus viszonyok, a munkaerőhiány, valamint a lengyel és a szerb konkurencia miatt lassan megszűnhet itthon egyes bogyós gyümölcsök termesztése – írja hétfői számában a Magyar Idők. 

Apáti Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) alelnöke szerint a nyolcvanas években hétezer hektáron évi 40-60 ezer tonna málna termett, és a termőterület még az ezredforduló környékén is 1200-1400 hektár, a termés tíz-tizenötezer tonna volt.

A drasztikus visszaesés egyik oka, hogy az elmúlt tíz-tizenöt évben olyannyira megváltoztak a klimatikus viszonyok Magyarországon, ami már nem kedvez a bogyós gyümölcsök, köztük a málna, a szeder és a fekete ribizli termesztésének sem. Ezek a gyümölcsök nem bírják a forró, száraz, aszályos nyarakat, de a málnának és a szedernek a csapadékos, meleg idő sem túl jó, mert a mostanihoz hasonló, viharos időjárás kedvez a szürkerothadás betegség terjedésének, ami ellen nagyon nehéz védekezni.

A FruitVeB alelnöke kitért arra is, hogy a helyzetet tovább súlyosbítja a munkaerőhiány: a málna és a szeder munkaerőigénye egy hektárra vetítve 3-4 ezer munkaóra, míg a szántóföldi növényeknél ez alig 10-20 óra, és az almáskerteknél is csak 500-800 munkaóra. Ráadásul az ültetvényeken alig néhány hónapos munkát tudnak ajánlani a termelők, és azt is egymástól távol eső időszakokban.  

A piros ribizli egy fokkal jobban bírja az időjárást, ezért egyelőre úgy tűnik, megmaradhatnak az ültetvények. Ennél a gyümölcsnél a munkaerőhiány sem okoz különösebben nagy gondot, mert géppel is betakarítható.