Hiába a rekordgyenge forint, az MNB nem lép közbe

Elég éles helyzetben kellett a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának döntenie arról, hogy megemelik-e a jegybanki alapkamatot, kedden ugyanis három és fél éve nem látott mélységbe esett a forint árfolyama az euróval szemben. Kedden reggel majdnem 325 forintig gyengült a forint árfolyama az euróval szemben, részben pont azért, mert az MNB nem hajlandó csatlakozni a laza monetáris politikák végét jelentő trendhez és kamatot emelni. 

Matolcsyék már május végén is dacoltak a nemzetközi trendekkel és piacokkal, akkor is rekordközeli mélységben járt a forint, a monetáris tanács viszont nem szigorított a monetáris politikáján. Bár a monetáris tanács döntése nem igazán meglepő, kérdéses, hogyan hat majd a forint árfolyamára, illetve hogy valami mással próbálja-e majd oltani a tüzet a jegybank.

Halogatnak, halogatnak

Arra most sem igazán számítottak az elemzők, hogy a jegybank döntéshozói hirtelen meggondolják magukat, és kamatot emelnek.  Arra viszont igen, hogy legalább belengeti a monetáris tanács: ha nagyon romlik a helyzet,  a tervezettnél hamarabb emel kamatot. 

Az Equilor elemzése szerint a jegybank már azzal jelezhet a piac felé, ha nem emel ugyan kamatot, de a magyarázatában kitér arra, hogy igen, nagyon gyenge a forint, és várhatóan gyorsabban nő majd az infláció, mint korábban gondolták. Ezzel jeleznék a döntéshozók, hogy látják, mi a helyzet, és lépnek, ha kell, de még nem érzik úgy, hogy itt az idő változtatni.

Az egy órával a kamatdöntés után megjelent indoklásban vannak olyan jelek, hogy az MNB törekszik ilyesmire, bár az üzenetét úgy fogalmazta meg a jegybank, hogy azt így is, úgy is lehet érteni. Ahogy írja az MNB, hogy 

A jelenlegi nemzetközi volatilis környezet óvatosabb megközelítést igényel,

bár hogy ez pontosan mit jelent, arra nem ad választ a közlemény. Ahogy olvasható, az MNB érzékeli, hogy sokat változott a világ a legutóbbi, pár héttel ezelőtti kamatdöntése óta, hogy változó a piaci hangulat, erősödött a dollár és romlott a feltörekvő piaci kockázatvállalási hajlandóság. Azt is írja a közlemény, hogy az EKB bejelentése, miszerint fél év múlva leállítja a 2500 milliárd eurós eszközvásárlási programját,  "jelentős hatást gyakorolhat a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikájára".

 Viszont "a Magyar Nemzeti Bank egyetlen horgonya az infláció",  vagyis alapvetően erre figyel a jegybank, ez határozza meg a döntéseit, nem a forint árfolyama vagy bármi más. Az inflációs cél eléréséhez pedig még laza monetáris politikára van szükség az MNB szerint. A közleményben az is áll, hogy "a Monetáris Tanács által figyelembe vett időhorizont 5-8 negyedév", a Portfolio.hu pedig azt írja, hogy a kérdésükre az MNB jelezte, hogy ezen az időhorizonton nem tartják fenntarthatónak a mostani alacsony kamatszintet. Vagyis a következő két évben valamikor biztos lesz kamatemelés, ami,  nemzetközi monetáris trendeket figyelembe véve nem túl meglepő. 

Egyelőre úgy tűnik, hogy ez a jegybanki üzenet megnyugtatta a befektetőket, mert bár a kamatdöntés után 325 alá esett a forint-euró árfolyam, a közlemény megjelenése után 323 forintig erősödött vissza. 

A közleményben az MNB a növekedési várakozásait is megváltoztatta, most úgy látja a jegybank, hogy az idén nem 4,2, hanem 4,4 százalékkal bővül majd a magyar GDP, majd 2019-ben 

A gyenge forint és a magasabb kamat se jó

Bár a forint árfolyama erősödne a kamatemeléstől, nem mindenki járna jól vele. A gyenge forint miatt drágábbak lesznek az import termékek, és rosszabbul járnak azok, akik most akarnak az eurózónán belül nyaralni, viszont jól jön az exportáló cégeknek, amelyeknek így többet ér itthon a pénzük.

A kamatemeléssel drágább lenne a hitelek törlesztése, vagyis a magyar cégeknek, az államnak és a háztartásoknak is többet kellene fizetniük a hiteleikért. Márpedig elég sok magyarnak van változó kamatozású hitele, még ha az elmúlt időben népszerűbbek is lettek a fix kamatozású hitelek.

Már a jegybank is érzi, hogy a változó kamatozású hitelekkel idővel baj lesz, ezért szigorította is a hitelezés szabályait. Eszerint 2018. október 1-jétől az új, öt évnél rövidebb kamatperiódusú forint-jelzáloghitelek felvétele esetén

Öt évnél hosszabb, de tíz évnél rövidebb kamatperiódusú új forint-jelzáloghitelek esetében az arány a rendszeres havi nettó jövedelem 35, illetve 40 százaléka lehet. A legalább tíz évre vagy a futamidő végéig fixált kamatozású forint-jelzáloghiteleknél – a kisebb kamatkockázat miatt – nem módosul a jelenlegi 50, illetve 60 százalékos jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató (JTM-limit). A nem forintban felvett hitelek esetében szintén alacsonyabb limiteket kell majd alkalmazni a rövidebb kamatperiódusú jelzáloghiteleknél.

Vége az olcsó pénz korának

Akárhogy is döntött a jegybank, az biztos, hogy a kormány és az MNB retorikájában is érezhető egyfajta változás. Míg a választások előtt másról se lehetett hallani (a bevándorlókon meg Soroson és emberein kívül, persze), hogy a magyar gazdaság mennyire erős, hogy még évekig mást se fog csinálni, mint növekedni, minden a legnagyobb rendben.

Az elmúlt hetekben viszont már sok fideszes politikus, köztük Orbán Viktor és Matolcsy György is arról kezdett beszélni, hogy bizony válság van a láthatáron, készülni kell a rosszra. A válság jeleit Orbán és Matolcsy is a világszinten nagy eladósodottságban, az olcsó pénz korszakának végében és az Egyesült Államok kormánya által indított kereskedelmi háborúkban látja.

Az olcsó pénz korszaka már egy ideje elkezdett véget érni. Az Egyesült Államok jegybankjának szerepét betöltő Fed már 2013 óta rebesgette, hogy a válság utáni lazaság után lassan kamatot kezd emelni, 2015-ben pedig el is kezdte megemelni az alapkamatot. Az Európai Központi Bank pedig azt jelentette be a múlt héten, hogy lezárja a 2500 milliárd eurós eszközvásárlási programját, vagyis nem fog tovább vállalati kötvényeket és hasonló értékpapírokat venni, hogy ezzel is pénzt pumpáljon a gyengén növekvő európai gazdaságba. Kamatot az EKB még nem emel egy évig, hogy megnyugtassa a befektetőket, de így is kevesebb pénz lesz az európai piacon, mint eddig volt.

Ebben a környezetben a Magyar Nemzeti Bank se nagyon tehet mást, mint hogy valamikor rácsatlakozik erre a trendre. A kérdés még mindig az, hogy mikor, vagyis hogy a nemzetközi gazdasági jelenségeknek nagyon kitett magyar gazdaságban meddig lehet húzni a kamatemelést. Az a forint árfolyamán talán napokon belül látszani fog, hogy lehet-e addig húzni, amíg a jegybank gondolja.