Furcsa, de vannak tisztességes vállalkozók

Mit jelent a vállalható vállalkozás? Ez a közösség a szolgáltatásokat, termékeket igénybe vevő vásárlóknak szóló „jófej-cég-lista”, vagy sokkal inkább maguknak a vállalkozóknak szóló segítség?

Pistyur Veronika: Olyan vállalkozók, akik szeretnének úgy értéket teremteni, hogy az hosszútávon is jelentsen valamit. Olyan vállalkozók, akik szeretnek nyugodtan aludni, mégis, sok esetben ma Magyarországon fehér hollónak, hülyének érzik magukat.

Szeretnének arra büszkék lenni, hogy elsősorban a teljesítményüknek és tudásuknak köszönhető a sikerük. Természetesen a kapcsolatrendszer is fontos mindenféle érvényesülésben, de egy országban, ahol tízből kilenc fiatal úgy éli meg, hogy minden csak a kapcsolatrendszeren múlik, úgy felértékelődik az a gondolat, hogy a teljesítménynek és a tudásnak a vállalkozói érvényesülésben is kell legyen jelentősége.

Azért érzik hülyének magukat, mert tisztán működnek?

Mert a tiszta működésre törekszenek. Sok száz, ezer tisztaságra törekvő vállalkozás lehet, de ők nem ismerik egymást, nem eléggé láthatóak egymás és a társadalom számára, ezért továbbra is fennmarad az az érzet, hogy a vállalkozó egy problémás személy.

Magának a vállalkozó kifejezésnek is van egyfajta negatív színezete.

A saját kutatásunk szerint mindenképp. Megkérdeztük az embereket, hogy mit gondolnak a vállalkozókról, és az elsők között említettek olyanokat, hogy „bűnöző”, „csaló”. Azért hozzá kell tenni azt is, hogy úgy is érzékelik őket, mint az „innováció motorjait”. De a többség elsőre mégiscsak azt mondja, hogy rossz emberek.

Mindeközben azt látjuk, hogy van egy csomó tisztességes vállalkozó, aki úgy éli meg, hogy egyedül van. Ennek a sokfajta ellentmondásnak a feloldása az, amit a vállalható vállalkozói közösségben próbálunk véghez vinni. Azt vettük észre, hogy nem elég, ha érvelünk a tiszta működés mellett, hanem ha megmutatunk olyan cégeket, amelyeket példaértékűnek és hitelesnek tartunk.

Azok a cégek kaphatják meg a vállalható vállalkozás címet, akik kitöltenek egy online tesztet, és legalább 80 %-os eredményt érnek el. A válaszokat nem ellenőrzi senki, mi a garancia arra, hogy nem kamuznak a kitöltők?

A bizalom egy nagyon fontos tényező a vállalkozók körében, és ezt a hozzáállást igyekszünk átadni azzal, hogy megbízunk bennük. Nem is kell makulátlannak lenniük, elég a 80%-os eredmény. Bizalom nélkül nincs együttműködés. Együttműködés nélkül pedig nehezen lesz változás. Mindenesetre miután egyre nagyobb a közösség fontos, hogy védjük a tagokat, ezért ősztől bevezetünk könyvvizsgálók bevonásával egy szúrópróba-szerű ellenőrzést is, hogy megvizsgáljuk, valóban olyanok-e a cégek, mint amiket mondanak magukról.

Egyelőre 546 cég mondja magáról, hogy vállalható vállalkozás, ez az összes hazai vállalkozásnak mindössze egyszázad százaléka.

Nagyon az út elején vagyunk természetesen. De minden kezdet nehéz, bármennyire is közhelyes. Pláne egy olyan országban nehéz az eleje, ahol az együttműködésnek nincs meg a rutinja és a kultúrája. Egyre aktívabbak a vidéki, informális vállalkozói közösségek. Sokan örülnek, hogy van végre egy hely, ahol elismerik a teljesítményüket, ahol lehet másokkal együtt büszkének lenni a kemény munkával elért sikerekre. A vidéki terjeszkedést ősztől sokkal tudatosabban vezetjük.

Másfél év alatt érték el ezt a számot. Ön szerint miért nem csatlakoztak többen? Félnek láthatóvá válni, egy esetleges NAV-ellenőrzést a nyakukba kapni?

Sokszor kapjuk azt a visszajelzést, hogy „Köszönöm, de én inkább távol tartanám magam a reflektorfénytől.” Viszont mi nem is ezeket a szereplőket keressük, és azokat sem, akik nagyon a fekete vagy a sötétszürke zónában vannak. Ott túl messziről kellene ráfutni az érvelésre, hogy miért érdemes egy ilyen közösséghez csatlakozni.

Arra az erőfeszítésre koncentrálunk, hogy találjuk és mutassuk meg azokat a szereplőket, akik eleve így gondolkoznak, akik büszkék a vállalkozásaikra, és legyen ez egy közösség, segítsék egymást. A Prezi például úgy döntött, alvállalkozónak csak olyan céget alkalmaz, amelyik tagja a vállalható vállalkozók közösségének. Egyelőre viszont nincs másik cég, amelyik ugyanezt vállalta volna. Ha lenne, és egyre több lenne, az multiplikálhatná a hatást és komoly változáshoz vezetne.

Mekkora közösséggel lenne elégedett?

Ha ötezer vállalkozónk lesz öt év alatt, azzal elégedett leszek. Kicsit úgy működünk, mint egy startup, van egy probléma, amire kitaláltunk egy megoldást, és ha kiderül, hogy javításra szorul a megoldási javaslatunk, vagy túl naivak voltunk, akkor korrigálni fogunk. Sőt arról is igyekszünk őszintén beszélni, ha tévedünk valamiben. De enélkül a hozzáállás nélkül, hogy a bizalom az alap, nagyon nehéz lenne változást hozni.

Kedvetlenül mondom ezt, és ne legyen igazam, de a hazai gazdasági viszonyokat ismerve első hallásra mégiscsak naivitásnak hangzik, hogy ezrek csatlakoznának egy közösséghez, ahol szabályokat kell betartani, ahol a munkavállalókkal és üzleti partnerekkel tisztességesen kell bánni.

Ezt a kritikát gyakran megkapjuk. Hogy naivak és idealisták vagyunk, és erre még büszkék is. Lehet, hogy ez veszélyes kombináció, de azt látom, hogy a másik út az, hogy sopánkodunk és nem csinálunk semmit. Úgy pedig én nem szeretnék itt élni. Nagyon szeretnék egy olyan országban élni, ami sokkal jobb közérzetű, mint most. Mindig lehet mondani, hogy a politikától rossz a közérzet, de sok olyan alapegysége van a társadalmaknak, aminek a befolyásolási képességét általában alábecsüljük. Ilyen a család és ilyen a munkahely világa is. Mi az utóbbira koncentrálunk.

Fontos, hogy milyen munkakörnyezetben töltjük el azt a 8-10-12 órát, amiben létezünk. Ha ott rossz a közérzet és ahhoz vagyunk szokva, hogy nem lehetünk őszinték, hanem csalásról, ferdítésről szól a nap, akkor nem véletlen a rossz közérzet, ami mindenen eluralkodik. A vállalkozókon ez nagyban múlik. Minden vállalkozó akkor tesz a legtöbbet ezért az országért és a saját környezetéért is, ha élhető, szerethető, értelmes munkahelyeket hoz létre. És már az is elég, ha csak törekszik rá.

A közösségben a legtöbben 1-5 főt foglalkoztató kis cégek, mindössze 10 százalékuk ad munkát több mint 50 munkavállalónak. A vállalható vállalkozások fele az informatikai, kereskedelemi, tanácsadó, reklám/marketing szektorból érkezik. Nagy saját tőkét mozgató, például építőipari cégek nincsenek is a közösségben. Miért?

Vannak fertőzöttebb szektorok, és vannak, akiknek könnyebb, és közülük többen vannak a közösségben. De vannak fertőzöttnek számító szektorokból is vállalkozások nálunk, akik fontos példát mutatnak. Így ha bárkinek van szándéka, hogy tanulni akar azoktól, akik tisztességesen csinálják, kíváncsi az ő döntéseikre és a választásaikra, a dilemmákra és a kihívásokra adott megoldásokra, akkor lehet. Eddig nem volt igazán ilyen értékalapú közösség, a többség méret alapján vagy szektorok alapján, és nem kizárólag az értékek mentén csoportosul.

Mivel érvel az a vállalkozó, aki nem akar csatlakozni?

A leggyakoribb érv, amit hallunk, hogy „ha tisztességesen működök, akkor versenyhátrányba kerülök”, meg hogy sokszor megégették magukat, nem bíznak senkiben. De azért az is látszik, hogy nagyon sok olyan cég van, amelyik egyáltalán nem kerül versenyhátrányba attól, hogy tisztességesen működik. Nem célunk, hogy bárkit morálisan elítéljünk, nem is morális kérdés ez az egész. A tisztességes működés ugyanis gazdasági racionalitás kérdése. Számtalan – többek között Harvard - kutatás bizonyítja azt, hogy megéri. A vizsgálatok szerint, aki a fehér részben működik, az hosszabb távon többet tud fizetni a munkavállalóinak, jobban él majd. Arról nem is beszélve, hogy maguk a vállalható vállalkozók mondják azt, hogy kvázi ez az „életbiztosításuk”. Ha így működő partnereik vannak, nem kell naponta aggódni lesz-e teljesítés, lesz-e kifizetés.

Nem akarom egyébként azt állítani, hogy bárki szándékosan nem jól akar csinálni dolgokat. Nagyon sok minden következik egyszerűen információ-hiányból. Volt olyan workshopunk, ahol egy vállalkozó 15 év aktív vállalkozás után tudta meg, hogy egy adószakértő és egy könyvelő között mi a különbség. Lehet, hogy ezen mosolygunk, de közben azt látjuk, hogy ez általános. És nem azért nem jól vezeti a vállalkozását, mert nem akarja jól vezetni, hanem mert nem tudja, hogy kellene jól csinálnia.

Rengeteg érv van amellett, hogy miért ne legyen tisztességes egy vállalkozás, például az egyik ilyen, hogy „majd ha az állam példát mutat, akkor majd én is követem”, és ezzel egyet is értek, az állam példamutatási képessége hatványozott és nagyon nagy felelőssége van. De ha arra várunk, hogy majd az megváltozzon, akkor sokáig csak várakoznunk kell. Mi változtatni szeretnénk, és ebben a munkaerő-piaci változások segítségünkre vannak, mert a munkaerőhiányos szektorokban a munkáltatónak igenis el kell gondolkoznia azon, hogy bánik a munkavállalókkal és hogy milyen munkakörnyezetet hoz létre. Már „csak” a másik két területre kell gondot fordítani, de a munkakörnyezetre való figyelés magával hozza az üzleti partnerek megválogatását és a pénzügyek rendbetételét is.

Azok a vállalkozások kerülhetnek be a vállalható vállalkozások közé, akiknél a tulajdonos elkötelezett, önazonos vezető, ahol megbecsülik a munkavállalókat, ahol átlátható, tiszta viszonyt ápolnak az üzleti partnerekkel és ahol a pénzügyeket tisztán kezelik. Kapcsolatban állnak a NAV-val?

Egyelőre sajnos nem. Bár próbáltunk meghívni a zenekarukat arra az eseményre, amit Bridge Tax Partynak hívunk és már két éve megrendezzük a társasági adóbevallás határidejének napján, május 31-én. Vállalkozókkal azt ünnepjük, hogy adót fizetünk, bármennyire is abszurdan hangzik, mert bár büszkék arra, hogy sikeresek voltak, van mit befizetni, de azt is sokan érzik, hogy befizetjük, de az állam nem mindet költi el jól. Ott lenne a NAV zenekarának a helye, de eddig egyszer sem fogadták el a meghívásunkat.

De visszatérve az adózás körüli kihívásokra. Vannak szabályok, ezeket be kell tartani, és azt gondoljuk, ha többen leszünk, mondjuk ezren, akkor bátrabban lehet majd azt mondani, hogy mi jól viselkedünk, betartjuk a szabályokat, de nézzétek nem jók ezek a szabályok, lehetnének számunkra kedvezőbbek is, és például ajánlásokat lehet megfogalmazni a NAV-nak, hogy miben változtassanak. Például, hogy ne annyira büntető, hanem konzultatívabb módon viszonyuljanak a vállalkozókhoz. Ebben egyébként látjuk a szándékot, van változás, de lennének még ötleteink.

Ön korábban tévésként dolgozott, életmód magazinműsort is vezetett. Hogy keveredett a tisztességes vállalkozói szférát építgető civil szervezet élére?

Mindig vállalkozó voltam, saját műsorgyártó cégem volt tévésként is, így pontosan tudom, milyen kisvállalkozónak lenni, és volt, hogy én is rosszul csináltam. Nem azért, mert rosszul akartam csinálni, hanem nem tudtam, hogy máshogy is lehet. Ez a megértés a vállalkozók felé ebből is fakad.

2011-ben a Kitchen Budapest elindította a startup-programját, akkor valaki azt gondolta, hogy én segíteni tudnék a korai fázisban lévő vállalkozásoknak mentorként. Jobban értem a nyilvánosságot, a folyamatokat, és ezzel segíteni tudom a csapatokat. Így ismerkedtem meg a Prezi, a Ustream és a LogMeIn vezetőivel, és Árvai Péter Prezi-alapítóval másfél évet beszélgettünk arról, hogy milyen frusztrációk vannak az üzleti életben és az országban, és a cégeikben jelen levő példamutató hozzáállás miért nem általános. Sokáig tolmácsnak éreztem magam, mert bár mindenki magyarul beszélt, de a szélesebb nyilvánosság nyelve más volt, mint a startup-közegé. Azóta ez változott, egyre többek szerint fontos a történetmesélés és a kommunikáció, hogy minél többen halljanak olyan példákról, amik teljesítménynek és tudásnak köszönhetően értek el akár globális sikert is, Magyarországról indulva.

Civil szervezetként dolgoznak a vállalkozókkal, de ma nem igazán könnyű civil szervezetként Magyarországon létezni, a kormányzati kommunikáció erősen civil-ellenes. Mennyire lehet a vállalható vállalkozások közösségétől távol tartani a politikát? Céljuk ez egyáltalán?

Valóban civil szervezet vagyunk, a Bridge Budapest azért jött létre, hogy sokkal tudatosabb üzleti környezet jöjjön létre Magyarországon. Értelmesebb munkahelyi közegekért dolgozunk, mert úgy gondoljuk, ezek olyan alapegységei a változásnak, ami nélkülözhetetlen abban, hogy ez az ország versenyképes legyen. Külföldről támogatott civil szervezet vagyunk, ugyanis a Prezi az amerikai cégén keresztül támogatott bennünket tavaly (mellette a korábbi Ustream és a LogMeIn is alapítóink). Büszkén vállaljuk a külföldi támogatást, mert azt gondoljuk, hogy a külföld nem mumus, és ha valaki olyat tud létrehozni, ami nemzetközi szinten érték, annak van jelentősége és rendkívüli hatása lehet az életünkre.

Nem vagyunk napi szinten politizáló szervezet, ugyanakkor amiket mondunk, azért politikusan hangzanak: az, hogy szeretnénk azon dolgozni, hogy a tudás és a teljesítmény alapján működjenek a dolgok. De a politizálásra nem kaptunk felhatalmazást a vállalkozói közösségünktől. Nem is áll szándékunkban. Nagyon sokan éppen azért szavaztak nekünk bizalmat, mert ebben a mai átpolitizált közéletben találtak egy civil szervezetet, amelyik független és értékalapon működik. Azért a véleményünket el szoktuk mondani, megszólalunk a minket érintő közéleti kérdésekben, ilyen volt például a netadó, vagy amikor a külföldről támogatott civileket érte kormányzati kritika.

Mi lenne, ha például Mészáros Lőrinc jelentkezne a közösségbe?

Ha kitölti a tesztet és eléri a 80%-ot, akkor lehetősége van csatlakozni. De ha a többi vállalható vállalkozó ezután azt jelzi, hogy szerintük ez nincs rendben, ők úgy érzik, nincs helye a közösségben, akkor megvizsgáljuk közelebbről egy könyvvizsgáló segítségével is. És ha ő történetesen azt mondja, mégsem vállalható vállalkozó Mészáros Lőrinc, akkor ki fog kerülni a közösségből. Kérdés nélkül, de a bizalom az elején adott. Mindenkinek.

Borítókép: Bődey János / Index.