Varga Mihály: Sokuknak egy nyomorult honlapja sincs
További Gazdaság cikkek
- A Mol gázüzemet és kutatás-termelési eszközöket vásárol Kelet-Magyarországon
- Átfogó fejlesztési programot indít a Pécsi Tudományegyetemet fenntartó alapítvány
- Szijjártó Péter szerint Európa egyik legvonzóbb beruházási környezete jött létre Magyarországon
- A karácsonyi vásárok sem ússzák meg, lecsapnak az adóellenőrök
- Döntött a bíróság: a hódmezővásárhelyi önkormányzatnak támogatnia kell a Volánbuszt
Egy holland munkás kétszer annyi értéket állít elő, mint egy magyar, itt hatékonysági problémák vannak.
A fenti gondolatot nem egy nyugatot majmoló közgazdász fogalmazta meg, hanem Varga Mihály pénzügyminiszter festette le így a magyar kkv-k helyzetét. Tusványoson ugyanis csütörtök reggel a versenyképesség és az állami szerepvállalás volt a téma, és a beszélgetéshez két miniszter is hozzászólt.
Palkovics László, a magyar kormány innovációs és technológiai minisztere szintén a hollandokat hozta fel példaként.
Ha egy holland kkv-t és egy magyart összehasonlítunk, akkor hatékonyságban, termelékenységben jelentős a különbség. És a holland javára.
Ennyiből már sejthetjük, hogy ezúttal nem kormányzati dicshimnuszokat hallhattunk a magyar versenyképességről. A két miniszter szokatlan őszintéséggel nézett szembe azzal, hogy a vállalati szektorban a számok és a mindennapi tapasztalatok alapján is jókora elmaradásban vannak a magyarok.
Varga Mihály először hivatalból megdicsérte a makroszámokat, majd azt mondta, hogy a versenyképesség javítása két területen múlik. Az állami szolgáltatások minőségén (Mennyit kell foglalkozni az adózással? Mennyi idő egy csődeljárás?) szerinte van még mit javítani, de nem állunk rosszul. A kkv szektorban viszont több a teendő.
"Ne áltassuk magunkat, ez a szektor sosem lesz a feldolgozóiparban versenyképes a nagy cégekkel, multikkal, de a szolgáltató szektorban megvan ez a lehetőség" - mondta Varga. Majd sorolta a problémákat, miért nem sikerül kkv-knak versenyképessé válnia. Probléma például, hogy a magyar kis- és középvállalkozások nem képzik a munkavállalóikat, Ausztriában minden ötödik, itthon csak minden tizedik munkavállalót képeznek tovább.
Sokuknak egy nyomorult honlapja sincs!
Így nem csoda, hogy nem is ismerik a megyében, nem tud összekapcsolódni más vállalkozásokkal. További probléma az idegen nyelvtudás hiánya. Varga azon ironizált, hogy várhatjuk, hogy "a magyar legyen világnyelv, vagy egy tolmácsgép kifejlesztését", de erre nem lát esélyt. A beszélgetésen résztvevő Bernáth Tamás, a Magyar Fejlesztési Bank elnök-vezérigazgatója ki is mondta, hogy az angoltudást kellene javítani, akár a nyelv kötelezővé tételével is.
Palkovics László hasonló szellemben beszélt a vállalkozásokról. Szerinte a legfontosabb feladata a kormánynak, hogy a magyar vállalatok többet állítsanak elő, nagyobb hatékonysággal. A miniszter szerint a nyugatiakhoz viszonyított hatékonyságbeli különbséghez hozzájárul az innovációs képesség hiánya a magyar tulajdonú vállalkozásoknál. "Kiszolgáltatottá válnak, hiszen ha ez nincs, más ötletéből állítanak elő terméket."
Varga szerint további probléma, hogy nincsenek "zászlóshajóink", vagyis világszerte ismert magyar márkák.
Tegyük fel a kérdést egy franciának, milyen magyar márka jut eszébe? Semmi!
És Varga hangsúlyozta, hogy bárki bármit mond, két dologgal nem lehet a versenyképességet javítani: az alacsony bérekkel és a gyenge valutával. "Ezek átmenetileg segítenek, de amikor ki kell menni a napra, nem."