Rosszkor léptek tőzsdére a kínai gigacégek

Óriási várakozás előzte meg a kínai toronyépító óriásvállalat, a China Tower tőzsdére lépését. Ez a lépés mutatja meg a leginkább, hogy milyen komolyak Kína 5G-s ambíciói – így kommentálta az angolszász sajtó, így a CNN Money is az itthon talán kevésbé ismert kínai állami cég debütálását.

Az előjelek nem voltak éppen rózsásak, hamar kiszivárgott, hogy a korábban 16-20 cent közötti ársávot megcélzó cég, csak az intervallum alján fogja eladni a papírokat. Aztán maga a szerdai rajt már jól sikerült Hongkongban, vagyis a kínai részvények legfontosabb piacán.

Súlyos dollármilliárdok

A China Tower végül összesen 43,1 milliárd új részvényt bocsátott ki, ami a kibővített részvénytőke negyede lett, és így 6,9 milliárd dolláros tőkeemelés után 28 milliárd dollárra értékelték a befektetők a társaságot. Ez az elmúlt két év legnagyobb értékű tőzsdei IPO-jává emelte a tranzakciót.

Ha ezt a méretet megpróbáljuk elhelyezni, akkor természetesen a legnagyobb amerikai it-óriások, az Amazon, Apple, Facebook, Google, Microsoft ötös egyenként is 800- 900 milliárdos értékéhez képest nem kiemelkedő, de összehasonlításképpen a legnagyobb magyar cégek tőkeértéke mind 3 milliárd dollár alatti és

Ha aztán valóban megvalósul a szaúdi olajcég, a Saudi Aramco tőzsdére lépése is, akkor biztosan látunk majd ennél is sokkal nagyobb értéket, ezt a nehezen értékelhető, jelenleg még nem nyilvános társaságot tartják a világ legértékesebb cégének.

Ennél kínai cégként csak az Alibaba rajtolt korábban magasabb összértékem, igaz ő nem bíbelődött Hongkonggal, rögtön New Yorkban mutatkozott be.

Toronycég

A China Tower – ahogy a neve is jelzi – eredetileg a világ legnagyobb mobiltorony építője volt. Fiatal cég, három nagy, állami tulajdonú szolgáltatóból gyúrták össze, és a hatalmas kínai piacon gyakorlatilag monopol-helyzete van.

Ám ezen kívül nagyon trendi ágazatokban is aktív, az 5G technológia kínai szakértője, de már foglalkozik az önvezető autókkal, a virtuális valósághoz fűződő technológiákkal és az okos városok üzemeltetésével. Az 5G lehet a következő, vezeték nélküli telefonos hálózati technológia, amely a nagyon sok felhasználó és az internet of things megnövekedett igényei mellett is képes lesz nagy sávszélességet biztosítani. Az 5G technológia pedig - a Deloitte legfrissebb elemzése szerint - bár amerikai eredetű (a Qualcomm céghez kötődik az alapötlet), de Kína ma már sokkal előrébb is jár, mint az Egyesült Államok.

A China Tower most azt ígérte, hogy az IPO bevételeinek mintegy 60 százalékát szeretné felhasználni a hálózati infrastruktúra kiépítésére és fejlesztésére.

Jegyzési metódus

A tőzsdére lépés jól elő volt készítve, Kínában kifejezetten jellemző, hogy egy ekkora IPO előtt már bejelentik, hogy vannak olyan nagybefektetők, úgynevezett sarokkő-befektetők, akik előzetesen vállalják, hogy ők méretes csomagokat lejegyeznek.

Ez egyfajta garancia a kibocsátás komolyságára és sikerére, ezúttal például három kínai óriásbefektető, az Alibaba, a Hillhouse Capital Group és a CNPC olajcég, valamint több amerikai alap is előzetesen rögzített vételi szándékot.

Kicsit azért csalódás

De miért nem sikerült magasabb áron eladni egy ennyire trendi céget? Egy hónapja már történt egy hasonló eset. Akkor az okostelefonokat gyártó kínai Xiaomi szintén Hongkongba igyekezett, és szintén az ársáv alján debütált, és onnan azóta sem tudott érdemben elmozdulni.

A Xiaomi a vártnál kevesebb, 4,72 milliárd amerikai dollárnyi tőkét tudott bevonni. Ez is meglepetés volt, mert a cég amúgy lehetett volna a befektetők kedvence. Hiszen mindent elles a „nagyoktól”, de töredékáron adja a mobiljait, és pont a legdinamikusabb kínai és indiai piacon a legerősebb, igaz már Európában is ott liheg a Samsung, az Apple és a Huawei mögött.

A háború

A probléma mindkét esetben ugyanaz volt, Donald Trump kereskedelmi háborúja. Ezt ugyanis a tőzsde komolyan veszi, és eddig elsősorban a kínai piacot büntette miatta. A kibocsátók emiatt már profit warningokat adnak ki, többen csökkentették a kereskedelmi akadályokra hivatkozva, korábban megadott előzetes terveiket.

Arról ugyan kevés elemző ír, hogy a kereskedelmi háború jót tenne az amerikai gazdaságnak, de arról sokan, hogy a kínainak tesz több rosszat, mert Kína érzékenyebb a nemzetközi kereskedelemre.

Miért nem tolták el?

Ha ennyire rossz a nemzetközi környezet, nem lett volna érdemes lefújni a kibocsátásokat? Ez mindig élénk vita tárgya. Ha éppen rosszabb a hangulat, könnyű 5-10 százalékot bukni az eredetileg eltervezett menetrendhez képest, ám a halogatás is óriási kockázat. Költsége is van egy előre meghatározott menetrend felrúgásának, de a legfontosabb itt is a szentiment. Ha valami nem sikerül elsőre, akkor sokszor belekerül a levegőbe a kudarc, a nyögvenyelősség érzése, és olykor a kisbefektetők zavart éreznek és másodszorra már nem mennek el a jegyzés környékére.

A hazai vonatkozású cégek esetei között mindenre van példa:

• a Duna House kénytelen volt elhalasztani a tőzsdére lépését, mert a finisben alapvetően megváltozott az egyik legfontosabb tevékenységének a szabályozói környezete. A cég a késleltetéssel megmentette a tőzsdére lépését, a börzén azóta semlegesen muzsikál.
• A Wizz Air is halasztott, ő biztosan jól tette, az ő példája alapvetően az ügyes időzítésről és a sikeres IPO-ról szól.
• A Waberer's szintén meggondolta magát egy ideig, végül csak megvalósult a tőzsdére lépés de a részvény már nem találkozott megfelelő befektetői érdeklődéssel, és eddigi pályafutása erős esést hozott.