Két helyre 84 néző érkezett

Néhány hete nyolcvannégy néző érkezett két helyre a Madách Színház Mamma Mia! című előadására.

A jegyek az első sorba szóltak a zenés előadásra, amelyre szinte már lehetetlen jegyet kapni az előadások előtti hetekben. A valódi két jegyet is még októberben vásárolták, majd hónapokkal később tűnt fel egy jegycserélő Facebook-csoportban. A csaló vérszemet kapott: 42-szer másolta le és adta el az eredeti két (8400 forintos) jegyet, egyszerűen fénymásolatokkal operált. Ehhez hasonló mértékű csalással nem találkoztak még a színházban.

Végül a két széket üresen hagyták

Mivel a jegyeken látszott az eredeti vásárló neve, az ügyeletes nézőtéri felügyelő úgy döntött, az ülhet le az álomhelyekre az első sorba, aki igazolni tudja, hogy ő az. Mivel ezt senki nem tudta bizonyítani (a csaló ugyanis nem ment el az előadásra, miután beszedett több százezer forintot a fénymásolt jegyekből – ez mondjuk érhető), a két széket üresen hagyták.

A hoppon maradt nézőknek a színház kakasülős helyeket és pótszékeket ajánlott fel, annyit, amennyit az esti ügyeletes tűzoltó megengedett. Volt, aki nem jutott be, vagy nem fogadta el a felkínált helyeket.

Mivel a színházat kár nem érte, nem indíthatott eljárást az ügyben, de úgy tudjuk, a károsultak megbeszélték, hogy nem hagyják annyiban a dolgot. Az ORFK az Index kérdésére megerősítette, hogy az ügyben egy magánszemély feljelentése alapján ismeretlen tettes ellen nyomoznak, csalás gyanúja miatt. Hozzátették, hasonló visszaélésekről volt már tudomásuk koncertjegy, zenei fesztiválra szóló jegy és buszjegy (gondoljuk, inkább nemzetközi, mint BKK-jegy) esetében is, de hogy ez mennyire gyakori, arról nem vezetnek nyilvántartást.

Sok a visszaélés a másodlagos piacon

A legnagyobb magyarországi jegyértékesítő rendszert üzemeltető Interticket Kft. elmondása szerint meg kell különböztetni, az elsődleges és a másodlagos piacon történő csalásokat. Elsődlegesnek hívjuk, amikor már a megvásárlásnál csalás történik (például hamis vagy lopott bankkártya adatokkal történik a vásárlás).

Szokolay Zsolt, a cég üzletfejlesztési igazgatója elmondta, ilyenből, legalábbis náluk, nagyon kevés eset van, pedig évente 10 millió jegyet értékesítenek partnereiken (színházakon, koncertszervezőkön) keresztül, illetve a saját oldalukon (Jegy.hu). Azt ugyanakkor megerősítette, hogy a másodlagos piacon (amikor az eredeti vásárló eladja a jegyét) sok és sokféle visszaélésről lehet hallani.

A digitális jegyek előtti korszakban a jegyek minden színházban (de többnyire a koncerteken is) máshogy néztek ki, a vevőkben fel sem merült, hogy egy másolt papírral bejutnának egy színházba. A digitális jegyek elterjedésével ugyanakkor megnyílt az esély arra, hogy az e-mailen kapott jegyet a vevő kinyomtassa egy A4-es lapra, és azzal menjen el az előadásra.

Ezzel a jegyek tulajdonképpen majdhogynem egyforma megjelenésűek lettek, és már nem lepődik meg a vevő, ha másolt jegyet kap. Azt viszont sokat elfelejtik, hogy a QR- vagy vonalkód mindegyiken egyféle. Erre azt a faék egyszerűségű szabályt alkalmazza a piac (külföldön is), hogy az mehet be egy adott kódú jeggyel, aki azt először felmutatja. (A Madách Színház a fenti esetben a tömeges jelenlét miatt másképp döntött, ezt megtehette.) Ezt az elvet minden ÁSZF tartalmazza, de nem mindenki elég tudatos ezzel kapcsolatban.

Ne fotózkodjunk a jeggyel

„Az például érthetetlen, hogy egy frissen megvásárolt, különleges koncertre szóló jeggyel miért szelfiznek az emberek úgy, hogy látszódik a fotókon a vonalkód. Elég valakinek ezt a fotót előbb felmutatnia, mint a szelfiző, és az máris kint reked a koncertről” – figyelmeztetett Szokolay Zsolt, aki hozzátette: a színházi szféra mégsem annyira fertőzött, mint a koncertpiac. Ott sem mások vagy kevésbé biztonságosak a jegyek, csak a magasabb áruk miatt nagyobb a csábítás a csalásra.

A másodlagos piacon többféle értékesítő van. Adok-veszek oldalakon is zajlik a kereskedés, ezeknél biztonságot nem, de egy fokkal nagyobb bizalmat jelent, hogy az eladókat értékelik. Ahol még ennyi szűrő sincs, ott tényleg a vak szerencsére van bízva a dolog.

Vannak kifejezetten a jegyek továbbértékesítésére szakosodó alkalmazások, ilyen pl. a Tickething, ahol a program legalább az elején lefuttat egy csekket, hogy a feltöltött jegyformátum nem gyanús-e. Mert tudni kell, hogy egy továbbküldött pdf-ben egy jegy némileg módosul, észre lehet venni apró eltérést, de ettől még ugyanúgy él a szabály, hogy az megy be, aki elsőnek mutatja fel. Ráadásul ennél az oldalnál csak akkor fizet a vásárló, ha már lement az adott esemény és ő tényleg bejutott rá.

Mégis épp ezen a ponton léphet be a jövő egyik nagy biztonsági lehetősége, a blockchain technológia. „Már dolgozunk a technológia alkalmazásán a jegyrendszerünkben. Innentől soha többé nem lehet egy jegy egyszerre két helyen, formában, mert ha – mondjuk – továbbküldik, akkor az eredeti helyen megszűnik” – mondta a szakember. Addig nem marad más, mint figyelni arra, hogy csak megbízható, hivatalos forrásból vegyünk jegyeket, és ne fotózkodjunk velük.

Szabadáras a színházjegy

A másodlagos piacon külön képződmény a Viagogo, ahol a világ minden tájára lehet jegyet venni, de sokszor nagyon magas kezelési és árfolyamátváltási költséggel. Az esetek többségében ezek valódi és érvényes jegyek lesznek (amikor valaki ott vesz jegyet, egy háttérben futó program máshonnan megveszi és eladja drágábban az érdeklődőnek), de sokkal drágábban, mint az eredeti szolgáltatónál.

Az Index által megkérdezett színházaknál nem gyakori az olyan visszaélés, amilyen a Mamma Mia!-nál történt, de általánosságban elmondható, olyan előadásoknál fordul elő, amelyek sikerdarabok, ezért nehéz rájuk jegyet venni. Fénymásolás és olyan is előfordult, amikor egy korábbi jegyet próbáltak meg pdf-ben módosítani úgy, hogy az érvényes legyen egy későbbi alkalomra.

Azt is tudni kell, hogy vannak, akik abból élnek, hogy az ilyen előadásokra felvásárolják előre a jegyeket (még csak nem is feltétlenül tömegesen), és a közeledő dátum előtt jó haszonnal eladják őket. Ez nem törvénytelen, mert sokan nem tudják, hogy a színházjegy (ahogy a könyv is) szabadáras termék, nem kötelező annyiért adni, amennyi rá van írva.