Tudok kártyával fizetni? Nem, bocs

- Nem, bocs, nem tudsz kártyával fizetni, itt nincs vezetékes internet.

- Az alvállalkozóink minden reggel készpénzt várnak a kezükbe, nem engedhetjük meg magunknak a kártyás fizetést.

- Lehet, de 500 forint alatt nem.

- Nem telepítettünk terminált, sok a jutalék a forgalom után.

Ezek voltak a leggyakoribb kifogások azokon a helyeken, ahova bekopogtunk, mert úgy tudtuk, még mindig nem lehet náluk kártyával fizetni. Nyilván sok az üdítő kivétel (mondjuk egy vonatállomáson simán lehet kártyával 265 forintos kiegészítő jegyet venni), és persze egyre több az elfogadóhely, talán ezért tűnik fel nagyon, ha valahol még mindig csak készpénzt fogadnak el.

Magyarországon 2018 első negyedévének végén 110 ezer elfogadóhelyen 136 ezer működő POS-terminált tartott nyilván a Magyar Nemzeti Bank. Az érintéses technológia is terjed. Ha a darabszámot nézzük, 2018 első negyedévében a kártyás vásárlási forgalom 76 százaléka, ha az értéket vesszük, 64 százaléka az új technológia segítségével zajlott le.

Nehéz kideríteni, hogy hány elfogadóhely van, ahol lehetne, de nincs. Mégis összehasonlításképp: 2018 júliusában a kereskedelmi szektorban 182 ezer, a vendéglátás területén 72 ezer működő regisztrált vállalkozás volt az országban a KSH szerint. A kártyás elfogadás tekintetében ez a két legfontosabb kategória, csak ebben a kettőben 250 ezer vállalkozás működik, és még egyszer: az országban 110 ezer elfogadóhelyet tartanak nyilván. Van tehát hova fejlődni.

A szezonális hatások kiszűrésével az első negyedéves érték a 2017. év végi adathoz képest 4 százalékos növekedést mutat. Ezzel folytatódik a készpénzállomány évek óta tartó intenzív bővülése. 2008-ban például 2203 milliárd forint készpénz volt forgalomban, ami így tíz év alatt két és félszeres növekedést jelent. 

„A közel 140 ezer kihelyezett terminállal nem állunk túl jól a régióban, a csehek, a lengyelek és a szlovákok is előttünk járnak, Romániában pedig a kiskereskedelemben már kötelező a kártyaelfogadás, ami nagyban fehéríti a gazdaságot” – válaszolta kérdésünkre a Raifeissen Bank kártyaterminál kihelyezést nyújtó partnere, a Six Payment Services.

A kormány 2016-ban ezért is hirdetett programot a készpénzmentes Magyarország jelszavával. Ennek keretében két körben, összesen 60 ezer terminál telepítését támogatta az állam, egyenként 80 ezer forinttal. A támogatásban az ingyenes telepítés mellett benne volt, hogy a forgalom utáni jutalék nem lehet több, mint 1 százalék. A 2016-ban indult program 60 ezer helye gyorsan elkelt, de az üzembe helyezések még nem fejeződtek be. Talán ezért is lehet, hogy az MNB statisztikájában 2016 első negyedéve és 2018 első negyedéve között mindössze 30 ezerrel több POS-terminál szerepel. Majdnem ugyanennyivel nőtt az elfogadóhelyek száma, azaz helyenként átlag egy készüléket telepítettek.

Tényleg drága egy terminál?

Az ár az adott szolgáltató és a gyártó közötti mennyiségi megállapodás függvénye, de jellemzően 50-170 ezer forintot kell érte fizetni, a mobil POS ára 25-50 ezer forint. Bérelni is lehet, ez esetben havonta és terminálonként 3-10 ezer forint körüli összeggel kell számolni. Minél nagyobb forgalommal rendelkezik a kereskedő, annál jobbak a feltételek, a nagyobb forgalmú ügyfelek jellemzően nem fizetnek a terminálért.

A hagyományos POS terminál lehet asztali és mobil (azaz hordozható), előbbit fix pontokon, jellemzően pénztár mellett telepítik; a mobil terminálokat főleg éttermek, étel- és árukihordók, taxik használják. A terminálok hardveres és szoftveres képességben tudnak különbözni, egyre nagyobb és jobb minőségű kijelzők, szebb dizájn, okosabb szoftver, akár kereskedői eszköztár is járhat a drágább eszközhöz. A mobilterminál mobiladatkapcsolaton csatlakozik a hálózatra, és a hardver másfél-kétszer drágább, mint az asztali termináloknál.

Nincsenek meg a feltételek

Hogy vezetékes internet kellene a POS-terminál üzembe helyezéséhez, az is városi legenda vagy a helyet üzemeltetők jól hangzó kifogása. Ugyanis pont erre vannak a mobilterminálok. Közülük a hagyományos fajták SIM-kártyát használnak, míg a mobileszközökhöz csatlakoztatott megoldások esetében nem az eszköz, hanem a mobiltelefon vagy a tablet kommunikál adat- vagy wifikapcsolaton keresztül. Az ország lefedettsége elég jónak számít ebből a szempontból, bár való igaz, hogy a Balatonon a pincérek gyakran szentségelnek a rossz mobilkapcsolat miatt.

A kártyaelfogadás a mozgóárusoknál is csak elhatározás kérdése lenne. Mobil POS-terminálok esetén (ezek akkumulátorral működnek) a megoldás része már, hogy a PIN-bevitel, valamint a kártya bedugós vagy érintős leolvasása egy külön eszközön történik. Ebben az esetben az eszköznél a cél, hogy legyen minél kisebb, stabilan tudjon (jellemzően Bluetooth kapcsolaton keresztül) csatlakozni a mobiltelefonhoz, de a fő képességeket maga a mobiltelefonra vagy tabletre telepített kereskedői szoftver jelenti, ahol az összeg bevitele és slip kiküldése mellett megjelenhet számos plusz szolgáltatás a kereskedők számára. Ráadásul maga a mobilhoz csatlakoztatott eszköz jellemzően jóval olcsóbb, mint egy hagyományos terminál, mivel a POS-terminál egy célhardver, minden szükséges fizikai, szoftveres védelemmel ellátva, míg a mobilhoz csatlakoztatott eszközök esetében a szükséges védelem inkább szoftveres módon valósul meg.

Félnek a magas jutalékoktól

A korábbi, 3-5 százalékos jutalékok mára jelentősen lecsökkentek, a kormány programjában kialkudott 1 százalék körüli jutalékkal számolva például már kisebb költséggel jár egy vállalkozásnak a terminál fenntartása, mint a készpénzes működés miatti költség (kasszakezelés, szék, készpénz befizetése, átszámolása, lopás/betörés miatti kockázat). A piacon 0,3-2 százalék közti jutalékok vannak, de egyéni megállapodásoktól is függ: minél nagyobb a forgalom, a kereskedő annál jobb feltételeket tud kialkudni.

Az a belvárosi büfé pedig, amelyik arra hivatkozik, hogy a hajnali árut neki minden nap készpénzben kell kifizetnie, jól példázza, hogy a kártyaelfogadás még sokszor azért sem működik, mert egy kereskedői láncban nem minden szereplő működik tisztán és transzparensen.

„Véleményünk szerint az NGM-pályázat feltételei annyira kedvezőek, hogy ez már minden kereskedő árképzésébe bele kell, hogy férjen. Minden, bankkapcsolattal rendelkező ügyfél zsebében lapul egy vagy több bankkártya, tehát az ügyféligény is megvan. Az alvállalkozók készpénzben kifizetése kisebb mértékben indokolható, de ma a forgalom átlagosan 20-25 százaléka bonyolódik bankkártyával, tehát maradna bőven készpénzes bevétel is. A magas költségek vélelme, az elvi elutasítás, a megfelelő tájékoztatás hiánya és sajnos még a szürke gazdaság a fő akadályok” – válaszolta érdeklődésünkre Lévai Tamás, az OTP Bank Kártya Elfogadói Főosztály termékfejlesztési senior menedzsere.

Ebben a környezetben érthetetlen, ha valahol még mindig nem fogadnak el kártyát a fizetéskor. Mondjuk azon különösen meglepődtünk, hogy a korábban a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz, most az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz tartozó Nemzeti Közlekedési Hatóságnál sincs kártyaelfogadás, ahol pedig nagy tételű büntetéseket és vizsgadíjakat fizetnek be az autótulajdonosok nap mint nap. Az embereket a közeli ATM-hez irányítják a hivatalnokok. (A kormányzat a témáról általában és konkrétan sem akart az Indexnek beszélni.)

Ahogy a piacokon is messze még, hogy két kiló paradicsomot egy pittyenéssel vegyünk meg, pedig technikai vagy törvényi akadály nincs, csupán a kereskedők hajlandósága alacsony, több okból: az árusnak nincs folyamatos forgalma, mert mondjuk nem minden nap árul, emiatt nem tud elfogadó bankkal szerződni; kevés információval rendelkezik ezekről a megoldásokról; teljesen készpénzes a működése.

„Jelenleg a POS 1 százalékos állami program második körén vagyunk túl és várhatóan szélesebb körben folytatódni fog a program, amelynek célja minél több kereskedő bevonása a bankkártyás fizetési módokba a terminalizáció költségeinek támogatásán keresztül, visszaszorítva a készpénzkezelés miatti hosszabb időket és költségeket, illetve feketegazdaságot” – írta érdeklődésünkre a CIB Bank. Hozzátették: a kisvállalati szegmensben a POS termináljainkon és az e-commerce felületeinken átfolyó forgalom 48 százalékos növekedést mutat az előző év azonos időszakához viszonyítva, az érintett ügyfelek számát pedig 12 százalékkal tudták növelni, tehát ők optimisták.

A nagykereskedések is sokáig a kártyamentes helyek közé tartoztak, de ebben is van változás. Ezek a helyek általában kisebb árréssel dolgoznak, mint a kiskereskedők, és ebből a kisebb árrésből nehezükre esett kifizetni a kártyaterminált vagy a vásárlások utáni jutalékot a bankoknak. Ugyanakkor ma már egyre több nagykereskedésben elérhető a bankkártyás fizetés. „Az elmúlt években csak a Budapest Bank, az alvállalkozóin keresztül, közel 500 terminált telepített nagykereskedőkhöz” – írta kérdésünkre a pénzintézet.

Több helyen kérik vagy akár ki is írják, hogy egy bizonyos limit alatt nem fogadnak el kártyát, ugyanakkor ez egy idén januárban életbe lépett uniós szabályozás szerint már nem tehetik meg.

A terminált kihelyező cég vagy bank akár a szerződés felmondásával is szankcionálhatja ezt a lépést, ha tudomást szerez róla.

Szereti a magyar a készpénzt

A teljes képhez hozzátartozik, hogy hiába a sok ösztönzés, meg a technikai fejlődés, ha a magyar még mindig szeret, nagyon szeret készpénzzel fizetni.

Az MNB 2017 őszén a lakosság fizetési és ezen belül készpénzhasználati szokásait és készpénz iránti attitűdjét feltáró kérdőíves kutatást végzett egy 1500 fős, reprezentatív mintán. A legfőbb következtetések ezek voltak:

• Az állampolgárok egynegyede még ma is részben vagy teljes mértékben készpénzben kapja meg havi jövedelmét.
• A napi bevásárlások esetén domináns a készpénzzel történő fizetés.
• A közüzemi számlák fizetésénél is általános gyakorlat a készpénz használata.
• Erős a magyar lakosság készpénzhez való kötődése.
• A közvélekedés szerint a készpénz segíti a jövedelem tudatos beosztását és népszerűségéhez az is hozzájárul, hogy jelenleg az egyetlen megoldás, mely bárhol és bármikor azonnali fizetést tesz lehetővé.

Számtalan új fizetési megoldás kapujában vagyunk és várhatóan 2019-től működésbe lép az azonnali fizetési rendszer is, amely az év minden napján 5 másodpercen belül megvalósuló belföldi forintátutalásokat biztosít. Ezek azonban feltehetőleg az eleve a kártyás fizetést választókat ösztönzik majd, nem a készpénzt imádókat.

(Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index)