Iszonyú marakodás megy egy debreceni cégért

Első ránézésre csodás befektetésnek tűnik a debreceni Kartonpack Nyrt. tőzsdén jegyzett csomagolóipari társaság. A Kartonpack-részvény tavaly nyáron még csak 5-600 forinton forgott, egy évvel később, az utolsó kötés már 9000 forinton született. A cég akár a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) középkategóriájának (midcap) büszkesége is lehetne, hiszen évről évre stabilan hozza a főbb mutatóit, száz embernek ad munkát, évi kétmilliárd forint forgalmat ér el, amihez százmillió forint nyereség is párosul. A tőzsdei ár alapján a cég ma 4,5 milliárd forintot ér.

Teljes zűrzavar

Ha azonban jobban megpiszkáljuk a társaságot, csak úgy ömlenek a hírek a zavaros elemekről, a Kulcsár-ügyről, eltiltásokról, be nem jegyzett részvényesekről, vagyonelkobzásról, bennfentes kereskedelemről, a közgyűlési határozatok megtámadásáról, zavaros befektetési történetekről.

Mindezeket egy cikkben emészthetően megírni lehetetlen lenne, még egy könyvben sem lenne kis feladat, ráadásul aligha érdekelné mindez az olvasókat. Ám a Kartonpack nagyon érdekes történetekhez is kapcsolódik, ezekből azért felvillantunk néhányat.

Ha a Budapesti Értéktőzsde honlapján megnézzük, hogy kit tart a BÉT a cég tulajdonosainak, akkor 61,9 százalékkal a Britton Capital Kft.-t, míg 29,6 százalékkal Fintha-Nagy Ádám ügyvédet látjuk feltüntetve. Ez a két kör nem igazán kedveli egymást, de nem csak ők harcolnak itt, alapvetően öt érdekkört lehet azonosítani. Lássuk őket!

A Kulcsár-ügy másodrendű vádlottja és baráti köre van ma a cégben birtokon belül. Minden erejükkel kapaszkodnak a Kartonpack kontrolljába, ami nem könnyű, mert Kerék Csaba jogerős börtönbüntetést kapott, és így eltiltották a cégvezetéstől, vitatott vagyonelkobzási eljárás is zajlik ellene, ami nyilván nehezíti a részvénycsomagja megtartását, de egyelőre ez a csapat ad tagokat a testületekbe, és sokféle módon ez a kör az irányítója a társaságnak.

A tőkepiacon nagyon ismert, több tőzsdei részvénytársaság (Rába, Synergon, Kartonpack) életében is felbukkant sztárügyvéd is foglalkozott a Kulcsár-üggyel, mint az építőipari milliárdos Dunai György nevével fémjelzett DBI Kft. ügyvédje. Egy MNB-vizsgálat szerint éppen ezen pozícióját felhasználva bennfentesen lett a Kartonpack részvényese, az ügyben büntetőeljárás is indul hamarosan, így az ügyvéd egyelőre nem képes gyakorolni a részvényesi jogait.

AKartonpackcéget „emberemlékezet” óta Tóth Gábor vezérigazgató vezeti. A kiváló szakember nagyon népszerű az alkalmazottak körében, minden érintett szerint jól vezeti a céget, annak érdekeit követi. Azért, hogy a menedzsmentet minden felelősség alól mentesítse, Tóth és az igazgatóság a transzparenciát választotta, a Kartonpack minden gyorsjelentésében részletesen leírja a cég körüli zavaros helyzeteket.

A Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége (TEBÉSZ) szintén fel-felbukkan a tőzsdei hadviselésekben, Dióslaki Gábor vezette szervezet tavaly novemberben egyetlen részvényt vásárolt, ám a legutóbbi közgyűléseken nem tudta elérni, hogy részvényesként bejegyezzék a részvénykönyvbe. Így a TEBÉSZ minden közgyűlési határozatot megtámad, és az a célja, hogy egy új, a társaság érdekeit szem előtt tartó igazgatóság érkezzen a cégbe.

Időről időre a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő is bepróbálkozik, és különböző, eddig sikertelen kísérleteket tesz arra, hogy részvényesévé váljon a társaságnak. Alapvetően az MNV is a nagy pakettre tenné rá a kezét, mivel ez eddig nem sikerült, ő is jogi úton támadja a cég határozatait.

A sötét múlt

Előre kell bocsátani, hogy ebben a történetben nincsen olyan elem, amit ugyanúgy magyaráznának az illetékesek, még abban is teljes nézetkülönbség van általában, hogy mit mondott már ki a bíróság és mi az, ami még függő helyzet.

A Kartonpack körüli zavarok egészen 2001-ig nyúlnak vissza. Az azóta Kulcsár Attila-féle brókerbotrányként elhíresült ügy legismertebb résztvevői beleszerettek a társaságba. Kulcsár Attila, Kerék Csaba, illetve Mészáros János Britton-cégcsoportja tett felvásárlási ajánlatot a társaság részvényeire.

Végül két cég, egy amerikai bejegyzésű Britton (amelyről kiderült, hogy száz százalékban Kulcsár Attila tulajdona) és egy magyar alapítású Britton vált tulajdonossá (ebben voltak Kerék és Mészáros a tulajdonosok).

Ketten együtt megszerezték a cég 92 százalékát. Aztán ez a kör nagyon csúnyán megbukott. Amikor egy újabb céget, a Pannonplastot is megvették volna, a Szász Károly vezette felügyelet felfigyelt az ügyletre. A felügyeleti elnököt – vélhetően ettől nem függetlenül – brutálisan megtámadták, és kirobbant a K&H bankcsoport nevezetes Kulcsár-ügye, vagy más néven brókerbalhéja. A Kartonpack-részesedések bűnügyi zár alá kerültek. És bár még hitelt sem tudott felvenni, gépet sem tudott eladni és uniós pályázaton sem indulhatott a cég, mégis csak erősödött és erősödött.

Bennfentes kereskedelem

A Kulcsár-ügy jogi folyamatai is zajlottak közben, Kulcsár tartozott a K&H-nak is, illetve a Fintha-Nagy által képviselt korábbi Kulcsár-ügyfélnek, a DBI-nek is. A Kulcsáréktól visszaszerezhető vagyonelemekre, így az amerikai Britton Kartonpack-részvénycsomagjára végrehajtást indítottak, és a bűnügyi zárlattól függetlenül, a K&H-csoporthoz tartozó KBC Securities brókercég a tőzsdén értékesítette a 29 százalékos csomagot, amit valaki meg is vett 612 forintos részvényenkénti áron.

A tranzakció után pár nappal aztán kiderült a turpisság, a Kartonpack közzétette, hogy Fintha-Nagy Ádám ügyvéd vette meg a csomagot, és innen erősödött csak be igazán a harc. A Magyar Nemzeti Bank is vizsgálta ezt a tulajdonszerzést, és arra jutott, hogy az ügyvédre 20 millió forintos bírságot szab ki bennfentes kereskedelem miatt, és büntetőfeljelentést is tett.

Az MNB szerint az volt a baj, hogy amikor a vagyonfelügyelő kitalálta, hogy értékesíti a Kartonpack-pakettet, erről értesítette az egymással pereskedő K&H-t és a DBI-t. Fintha-Nagy Ádám tehát ügyvédi minőségében értesülhetett az eladási szándékról, és információs előnyét kihasználva, az eladás reggelén elvitte a teljes mennyiséget.

Lemondott, de a köre irányít

Kerék Csaba pozíciója eközben 2017. március 22-én végleg megroggyant, mert ekkor jogerősen is elítélték csalás, magánokirat-hamisítás és pénzmosás miatt. Három év börtönt és 5 millió forintos bírságot kapott. Az ítéletben eltiltották a cégvezetéstől. Le is mondott, de a mai napig az ő köre, például saját testvére, Kerék László ülnek az igazgatóságban.

Kerék – hívei szerint – felvirágoztatta a céget, ellenfelei szerint azonban a társaság többi részvényesének érdekeit sértette, amikor magas, 500 ezer forintos igazgatósági díjat vett fel, drága Audit lízingeltetett magának, vagy éppen a Britton Újpesti rakparti ingatlanjában adott bérbe irodát a Kartonpacknak.

Volt olyan beszélgetőpartnerünk, aki azt is sérelmezte, hogy a társaság alapszabálya szerint egyszerre csak egy igazgatósági tag váltható le a társaságban és legfeljebb három havonta lehet ilyen döntést hozni. Ez az egyik oldal szerint szokatlanul életszerűtlen kitétel, és indokolatlanul bebetonozza a mai vezetőket, a másik oldal szerint ugyanilyen ellenséges felvásárlás elleni szabályok vannak a legnagyobb részvénytársaságok alapszabályában is.

2017 novemberében az említett TEBÉSZ is vett egy részvényt, ám a társaság formai okokra hivatkozva azóta sem jegyzi be az érdekvédelmi egyesületet a részvénykönyvbe. Ezért a TEBÉSZ minden létező közgyűlést megtámad.

A csornai napelemgyár

Végül egy nagyon furcsa ügyről. A Kartonpackért már csak azért is nagy harc zajlik, mert a társaság még mindig küzd egy furcsa projekt, a csornai napelemgyár egy kisebbségi pakettjéért.

Az esetről nemrégiben a HVG közölt részleges írást, amelyben jelezte, hogy már az OLAF is vizsgálja azt a napelemgyár-projektet, amely korábban 1,9 milliárd forintos uniós forrást, valamint 22,4 millió eurós és 363 millió forintos Exim-hitelt is elnyert, de minden korábbi ígéretéhez képest csak csúszik, csak csúszik, pedig valaha Csorna város híres szülöttje, Áder János köztársasági elnök is megjelent a nyitányon.

És itt jön a legérthetetlenebb elem, a legnagyobb meglepetés, amelyről a 24.hu is írt cikket. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) által üzemeltetett, nyilvános és ingyenesen elérhető hitelbiztosítéki nyilvántartás szerint ugyanis az érintett cég (EcoSolifer Kft.) eszközeire már nincs bejegyezve biztosíték az Exim javára, ezzel szemben 2018. március 20-i bejegyzési időponttal 80 millió euró összegre vonatkozóan vannak zálogok bejegyezve az MFB javára. Az áprilisi választások előtt lezongorázott ügylet kívülről teljességgel érthetetlen, a zűrös hitel után egy sokkal nagyobb keretet is megnyitott az állam.

Az már csak hab a tortán, hogy az EcoSolifer közben egy közleményben bejelentette, hogy a svájci Meyer Burger AG a gyártósort leszállította, illetve a szállítás folyamatban van. A dologban az az izgalmas, hogy négy nappal az említett közlemény előtt a Sonntagszeitung hosszú cikket közölt a Meyer Burgerről, eszerint a Meyer Burger tulajdonképpen csődközeli helyzetben van.

Kérdés bőven akad, ha az állami Eximbank nem tartotta a projektet tovább finanszírozhatónak (és emiatt az EcoSolifer be is perelte az Eximet), akkor vajon miért finanszírozza azt a szintén állami MFB, és mi oka volt a bankváltásnak? Hogy működik az MFB kockázatkezelése, ha a technológiaszállító gyakorlatilag csődközeli helyzetben van, és teljesen bizonytalan, hogy képes lesz-e a beüzemeléshez a szükséges mérnöki művezetést megadni? Arról már nem is beszélve, hogy vajon a 2014-es (!) technológiai színvonalat képviselő gyártósor telepítése 2019-ben mennyire lehet rentábilis egy nagyon gyorsan változó ágazatban?

(Borítókép:  A beépített új nyomdagép a Kartonpack Dobozipari Nyrt. debreceni üzemében 2106 november 11-én - fotó:  Oláh Tibor /  MTI)