Miért járnak az emberek a Budapest Parkba?

Az, hogy melyik zenekar tudja hamarabb eladni a jegyeket egy kitűzött Park-koncertre, állandó közösségi médiás téma lett; a menedzserek és a zenekarok többnyire Park-számaikkal (hány koncert, hány néző, hány telt ház, mennyi idő alatt telt ház) mennek tárgyalni más helyszínekkel, nem túlzás azt állítani, versengés van a parkos megjelenésekért.

Fesztiválhangulat egyetlen estére is, de egész szezonos nyitva tartás, ahol egy klub, egy fesztivál és egy koncerthelyszín előnyeit egyszerre lehet élvezni, és a nézők és a zenekarok is jól érzik magukat – leegyszerűsítve ez volt a Budapest Park eredeti koncepciója, és a modell bejött.

Korábban volt rá próbálkozás, de mára az is letisztult, hogy a Park nem nyit ki koncert nélkül (egyszerű a magyarázat: kinyitni mindig ugyanannyiba kerül, és ha nincs koncert, nem annyira gazdaságos), és a kezdeti, akár 100 napos nyitva tartás mostanra beállt 70-75 estére, zömében csütörtökre, péntekre és szombatra koncentrálva. „Ettől akkor térünk el, ha egy nemzetközi sztár vagy sztárzenekar programjába csak más nappal férünk bele” – mondja a Budapest Park ügyvezetője, Kólya Dániel. Merthogy miközben a Park fő célcsoportját a kezdetektől fogva a magyar látogatók jelentik (nézőben és zenekarokban is), egyre többet nyitnak a nemzetközi fellépők felé, főleg mióta a működésük megengedi, hogy kigazdálkodják a nemzetközi sztárok fellépti díjait.

A Parkban még két kisebb helyszín működik, többet egyelőre nem terveznek. A Nagyszünet hétfőn, kedden és szerdán, itt akusztikus koncertek, újcirkuszos és utcaszínházi produkciók kapnak helyet, és van a Retrokert, ahol retró bulik mennek. Ilyenek a nagyszínpadon is szoktak lenni, látszólag kisebb ráfordítással, mint a nagy koncertek, de Dani szerint a „magyarok nagyon szeretik a retrót, szeretnek a múltba visszatérni”. Hogy ez csak a pénzről szólna, azt nem gondolja, szerinte ezek a programok is megütik a Park általános színvonalát.

A vállalkozásnak a nyári koncertszezonban, májustól szeptember végéig kell összeszednie az egész éves működéshez szükséges bevételt. Erre az időszakra felduzzad az állomány is, telt házas buli esetén akár több mint 400 főre, akik csak a helyszínen dolgoznak. A szezonon kívüli hét hónapra az állandó stáb marad, az induláskori 5 fő helyett ma már 25 fő. Ők télre máshol bérelnek irodát és előkészítik a következő szezont, a fellépőkkel akár másfél évvel korábban is elkezdik a tárgyalásokat. „Régebben nagyobb volt a kontraszt a két időszak között, ma már folyamatos a munka, egyenletesen oszlik el a terhelés a stábban” – mondja a cégvezető.

A Parkban koncertet adni presztízs, nem ajánlatos kihagyni, de nagyobb anyagi áldozatot is kíván a zenekaroktól. Alapvetően háromfajta, a piacon általánosan használt üzleti modellben dolgozik együtt a helyszín a fellépőkkel.

Bizonyos produkciók esetében ki lehet bérelni egy összegért az egész házat, ez esetben a bérlő (kis túlzással) azt csinál, amit akar, nincs közös reklám, marketing, osztozkodás, sima bérlésről van szó, ez a legritkább megállapodási fajta, nyilván a Park a saját imidzsére is odafigyel már ezeknél. Emellett létezik a fix fellépti díj és jegybevétel utáni részesedés; és a csak jegybevétel utáni részesedés. A Park vezetői és az általunk megkérdezett zenekarok is azt mondták, az mindig egyedi megállapodás kérdése, ki mit tud kialkudni. Nyilván ha van fix, akkor kevesebb a jegyeladás után járó rész, ha nincs fix, akkor több.

Egy itt koncertet adó magyar banda ritkán adja le ugyanazt a műsort, amit előtte vagy utána máshol is lenyom, ide készülni kell, külön koncepció, külön látványvilág dukál, a Park-napok piros betűs ünnepek a zenekari naptárakban. „A zenekarok fő bevételi forrása már évek óta nem a lemezeladás, hanem a koncertezés. Nem mindegy nekik, hány jegyet tudnak eladni, a Parknak pedig elég nagy a befogadóképessége. Ahhoz, hogy rendszeresen megtöltsék, komolyabban be kell fektetniük a produkcióknak is”- teszi hozzá Kólya Dániel.

Megkerestünk jó pár a Parkban rendszeresen fellépő zenekart, akik megerősítették nekünk, hogy a Park egy viszonyítási pont, megkerülhetetlen, de voltak olyan hangok is, miszerint nem minden zenekar felhőtlenül boldog a megállapodásokkal. Mások azt mondják, nyilván többet kell költeni egy Park-koncertre, de jó tervezéssel az behozza az árát. Jó eséllyel nem lehet elérni egy vidéki fellépés 80-20 százalékos osztozási arányát, de a vidéki fellépés sem lenne, ha egy zenekar nem tudná előcitálni, mennyi embert tudott becsábítani a Parkba, mondják a menedzserek.

Muraközy Péter volt az egyike azoknak, akik a második szezonban, a Sziget Irodán szervezték a Park programjait. Azt mondja, az elején még igencsak rá kellett beszélni a zenekarokat egy Park-koncertre, de a modell miatt partnerre találtak a zenekarokban és egymást segítették előre. „Kis túlzással egy fesztiválon a zenekarok jelentős része egy a sok közül, egy Park-koncert csak róla szól. Ezt jelenleg minden zenekar komolyabban veszi, és a menedzser az év egy jelentős részében azon pörög a zuhany alatt, hogy mitől lesz ez A koncert. Nehéz lenne tagadni, hogy a Park a legjelentősebb tényezője jelenleg a zenekarok mindennapjainak, gyakorlatilag az egész évüket ez határozza meg”.

Volt, amikor a Soroksári úri helyszínről felmerült, hogy a tulajdonos Fővárosi Önkormányzat parkolót tervez a helyére. „A legrosszabb emlékeimet hozta elő az a nap, mert egy ilyen bejelentés után jött a Zöld Pardon elhúzódó haláltusája, de szerencsére a hír másnapján már minden érintett azt nyilatkozta, a Park marad, nem lesz a helyén parkoló” – idézte fel a tavalyi eseményeket Pálffy András. Mindenesetre a Park idén kötötte meg újabb öt évre a területre szóló bérleti szerződést a fővárossal, egyelőre ez a para elmúlt.

„Az első év nagyon nehéz év volt, élet-halál harcként is leírhatjuk” – mondja András. Jöttek az emberek és jöttek a fellépők is, de papíron még nagyon nem látszott, be fog-e igazán indulni. Talán a szezon vége felé tartott hétezres Punnany Massif-koncert volt az első jel, hogy ez a pálya felfelé megy. (A Punnanyval nőttek össze a legjobban, együtt nőttek az évek során.) András hitt a Parkban a legjobban, de ő is belátja, nagyon alul tervezte, hogy mikorra fordul termőre a dolog. „Egy évet terveztem, négy lett belőle. Az ötödik évadnak futottunk neki már anyagilag is egyenesben, ledolgozva az addig betett hiteleket is.”

Borítókép: Lengyel Balázs/Budapest Park