Pandora, Gabriella
-1 °C
4 °C

Miért járnak az emberek a Budapest Parkba?

BUDAPEST PARK FOALS LBMEDIART0002
2018.09.19. 07:01
Hetedik szezonját zárja szeptember végén a Budapest Park. A bulihelyszínt a Zöld Pardon egyik alapítója álmodta meg, miután a Petőfi híd budai lábánál lévő korábbi helyszín nem kapott tovább területhasználati engedélyt. A döcögős indulás ellenére a Park ma a hazai zeneipar kihagyhatatlan szereplője lett, a magyar zenekaroknak kiemelkedő fontosságú egy itteni koncert, a zenekarok és menedzserek itthon jelenleg mindent Parkban mérnek. A hely az idei szezont várhatóan közel 500 ezer látogatóval zárja.

Az, hogy melyik zenekar tudja hamarabb eladni a jegyeket egy kitűzött Park-koncertre, állandó közösségi médiás téma lett; a menedzserek és a zenekarok többnyire Park-számaikkal (hány koncert, hány néző, hány telt ház, mennyi idő alatt telt ház) mennek tárgyalni más helyszínekkel, nem túlzás azt állítani, versengés van a parkos megjelenésekért.

Fesztiválhangulat egyetlen estére is, de egész szezonos nyitva tartás, ahol egy klub, egy fesztivál és egy koncerthelyszín előnyeit egyszerre lehet élvezni, és a nézők és a zenekarok is jól érzik magukat – leegyszerűsítve ez volt a Budapest Park eredeti koncepciója, és a modell bejött.

Korábban volt rá próbálkozás, de mára az is letisztult, hogy a Park nem nyit ki koncert nélkül (egyszerű a magyarázat: kinyitni mindig ugyanannyiba kerül, és ha nincs koncert, nem annyira gazdaságos), és a kezdeti, akár 100 napos nyitva tartás mostanra beállt 70-75 estére, zömében csütörtökre, péntekre és szombatra koncentrálva. „Ettől akkor térünk el, ha egy nemzetközi sztár vagy sztárzenekar programjába csak más nappal férünk bele” – mondja a Budapest Park ügyvezetője, Kólya Dániel. Merthogy miközben a Park fő célcsoportját a kezdetektől fogva a magyar látogatók jelentik (nézőben és zenekarokban is), egyre többet nyitnak a nemzetközi fellépők felé, főleg mióta a működésük megengedi, hogy kigazdálkodják a nemzetközi sztárok fellépti díjait.

A Parkban még két kisebb helyszín működik, többet egyelőre nem terveznek. A Nagyszünet hétfőn, kedden és szerdán, itt akusztikus koncertek, újcirkuszos és utcaszínházi produkciók kapnak helyet, és van a Retrokert, ahol retró bulik mennek. Ilyenek a nagyszínpadon is szoktak lenni, látszólag kisebb ráfordítással, mint a nagy koncertek, de Dani szerint a „magyarok nagyon szeretik a retrót, szeretnek a múltba visszatérni”. Hogy ez csak a pénzről szólna, azt nem gondolja, szerinte ezek a programok is megütik a Park általános színvonalát.

Gerendai is beszállt

A Budapest Park ötlete a Zöld Pardon bezárása utáni kiútkeresés eredményekén született, így foglalta össze az indulást az Indexnek Pálffy András, a Park alapítója, stratégiai és innovációs igazgatója.

A Zöld Pardont 1999-ben két társával indította el és 13 elég szép szezont csináltak végig együtt, amelynek végén a 11. kerületi önkormányzat nem adta meg tovább a területhasználati engedélyt a Petőfi híd budai lábánál lévő szabadtéri szórakozóhelynek. A tulajdonosok kettéváltak, Munkácsy Bea és Kővári Zsuzsanna András nélkül és más helyszínen próbáltak Zöld Pardon néven tovább működni, két év után azonban bezártak. Ugyanazon a helyen ma már Barba Negra Track néven működik egy bulihelyszín.

Pálffy az eredeti Zöld Pardon körüli osztozkodásnál különvált egykori társaitól, akik megtartották a nevet és az eszközöket, ő pedig egy új dolgon kezdett el gondolkodni, ahogy egy barátja megjegyezte: „az Iwiw után jöhet a Facebook”. „Egy a korábban megszokottnál sokkal magasabb színvonalú szabadtéri, ezért szezonális helyre gondoltam, amit ugyanakkor kevésbé határol be a mérete, tehát elég nagy befogadóképességet szerettem volna.” Tizenkét helyszín volt a listáján és az előzmények miatt semmiképp nem akart önkormányzati vagy állami tulajdonú területet, de mivel a Soroksári úti helyszín annyival vezetett a többi előtt, belement a kompromisszumba. A Parkkal szemben akkoriban már látszódtak egy új városrész körvonalai a Müpával, a Nemzeti Színházzal és a sok új irodaházzal, bulihelyszínnek elsőre kívül esőnek tűnt, de egyébként minden rendben volt vele. „Addig azt sem tudtam, hogy kimegy odáig a 2-es villamos.”

András régi barátját, Juhász Dávidot, a Morrisons 2 működtetőjét kérte fel, hogy szálljon be szakmai befektetőként, aki – egy családi vállalkozás keretében – jelentős részben finanszírozta az indulást. A projekt pontos méretét nem árulták el nekünk, csak azt, hogy 500 millió forint alatti összegről volt szó. Egy év után viszont Dávid és családja túl rizikósnak látta a projektet, kiszálltak. Helyükre keresett András másik befektetőt, Gerendai Károly Sziget-alapító pedig beszállt.

„Az elejétől fogva tetszett az a koncepció, hogy a Park legyen több, mint egy egyszerű szórakozóhely, adja meg a fesztiválhangulatot, de ne csak néhány napra, hanem egész szezonban és a városban” - idézte fel Gerendai Károly, miért szállt be pénzzel a Parkba. 

Gerendaival állt össze a Park jelenlegi tulajdonosi szerkezete: a Kultúrpark Kft.-ben Gerendai cége, a Park Events Kft. a többségi tulajdonos, Pálffy András kisebbségi és még Pálffy egy, korábban alapított cégének, a Delano Systems Informatikai Kft-nek is van egy kis része (ennek a cégnek két tulajdonosa van, Andráson kívül még Nándori Miklós).

A vállalkozásnak a nyári koncertszezonban, májustól szeptember végéig kell összeszednie az egész éves működéshez szükséges bevételt. Erre az időszakra felduzzad az állomány is, telt házas buli esetén akár több mint 400 főre, akik csak a helyszínen dolgoznak. A szezonon kívüli hét hónapra az állandó stáb marad, az induláskori 5 fő helyett ma már 25 fő. Ők télre máshol bérelnek irodát és előkészítik a következő szezont, a fellépőkkel akár másfél évvel korábban is elkezdik a tárgyalásokat. „Régebben nagyobb volt a kontraszt a két időszak között, ma már folyamatos a munka, egyenletesen oszlik el a terhelés a stábban” – mondja a cégvezető.

A Parkban koncertet adni presztízs, nem ajánlatos kihagyni, de nagyobb anyagi áldozatot is kíván a zenekaroktól. Alapvetően háromfajta, a piacon általánosan használt üzleti modellben dolgozik együtt a helyszín a fellépőkkel.

Bizonyos produkciók esetében ki lehet bérelni egy összegért az egész házat, ez esetben a bérlő (kis túlzással) azt csinál, amit akar, nincs közös reklám, marketing, osztozkodás, sima bérlésről van szó, ez a legritkább megállapodási fajta, nyilván a Park a saját imidzsére is odafigyel már ezeknél. Emellett létezik a fix fellépti díj és jegybevétel utáni részesedés; és a csak jegybevétel utáni részesedés. A Park vezetői és az általunk megkérdezett zenekarok is azt mondták, az mindig egyedi megállapodás kérdése, ki mit tud kialkudni. Nyilván ha van fix, akkor kevesebb a jegyeladás után járó rész, ha nincs fix, akkor több.

Egy itt koncertet adó magyar banda ritkán adja le ugyanazt a műsort, amit előtte vagy utána máshol is lenyom, ide készülni kell, külön koncepció, külön látványvilág dukál, a Park-napok piros betűs ünnepek a zenekari naptárakban. „A zenekarok fő bevételi forrása már évek óta nem a lemezeladás, hanem a koncertezés. Nem mindegy nekik, hány jegyet tudnak eladni, a Parknak pedig elég nagy a befogadóképessége. Ahhoz, hogy rendszeresen megtöltsék, komolyabban be kell fektetniük a produkcióknak is”- teszi hozzá Kólya Dániel.

Megkerestünk jó pár a Parkban rendszeresen fellépő zenekart, akik megerősítették nekünk, hogy a Park egy viszonyítási pont, megkerülhetetlen, de voltak olyan hangok is, miszerint nem minden zenekar felhőtlenül boldog a megállapodásokkal. Mások azt mondják, nyilván többet kell költeni egy Park-koncertre, de jó tervezéssel az behozza az árát. Jó eséllyel nem lehet elérni egy vidéki fellépés 80-20 százalékos osztozási arányát, de a vidéki fellépés sem lenne, ha egy zenekar nem tudná előcitálni, mennyi embert tudott becsábítani a Parkba, mondják a menedzserek.

Trénerből ügyvezető

Ötödik évét taposta a Park, amikor már látszott, hogy a szervezet növekedése miatt változtatásra lesz szükség a menedzsmentben is. Kólya Dániel, aki korábban a Flow szervezetfejlesztő cég partnere volt, eredetileg egy vezetői tréninget tartott a Parkban. A közös munka eredménye volt, hogy a menedzsment elfogadta a korábban összeállított szervezetátalakítási koncepciót, mely szerint többek között, a tovább lépéshez kívülről kellene hozni egy vezetőt, és egy csavarral erre őt magát kérték meg. „Tizenvalahány évig vezetőket segítettem, hogy jobban tudják irányítani a vállalataikat, amit nagyon szerettem, de a gólt sosem én lőttem be” – indokolja a váltást a korábbi tanácsadó.

A korábbi kettős ügyvezetés helyett (ekkor Rimóczi Imre, jelenlegi üzemeltetési igazgató, művészeti vezető mellett a Gerendai által delegált Veres Tamás, jelenlegi programigazgató volta másik cégvezető) így lett egyetlen operatív vezető és mellette egy ötfős board, akik az egyes területekért felelnek. „Amikor 2016-ban először találkoztam a Parkkal, az ötödik évadján volt túl, és akkor kezdődött az a növekedési pálya, ami szerencsére ma is tart, de a szervezet küzdött ezzel a növekedéssel, mint egy gyerek, aki a kamaszkorba lép, megnő keze-lába, de nem tud vele mit kezdeni. Az új felállással jobban elkülönülnek a területek, én pedig összefogom az egyes vezetők munkáját.”

Muraközy Péter volt az egyike azoknak, akik a második szezonban, a Sziget Irodán szervezték a Park programjait. Azt mondja, az elején még igencsak rá kellett beszélni a zenekarokat egy Park-koncertre, de a modell miatt partnerre találtak a zenekarokban és egymást segítették előre. „Kis túlzással egy fesztiválon a zenekarok jelentős része egy a sok közül, egy Park-koncert csak róla szól. Ezt jelenleg minden zenekar komolyabban veszi, és a menedzser az év egy jelentős részében azon pörög a zuhany alatt, hogy mitől lesz ez A koncert. Nehéz lenne tagadni, hogy a Park a legjelentősebb tényezője jelenleg a zenekarok mindennapjainak, gyakorlatilag az egész évüket ez határozza meg”.

Volt, amikor a Soroksári úri helyszínről felmerült, hogy a tulajdonos Fővárosi Önkormányzat parkolót tervez a helyére. „A legrosszabb emlékeimet hozta elő az a nap, mert egy ilyen bejelentés után jött a Zöld Pardon elhúzódó haláltusája, de szerencsére a hír másnapján már minden érintett azt nyilatkozta, a Park marad, nem lesz a helyén parkoló” – idézte fel a tavalyi eseményeket Pálffy András. Mindenesetre a Park idén kötötte meg újabb öt évre a területre szóló bérleti szerződést a fővárossal, egyelőre ez a para elmúlt.

„Az első év nagyon nehéz év volt, élet-halál harcként is leírhatjuk” – mondja András. Jöttek az emberek és jöttek a fellépők is, de papíron még nagyon nem látszott, be fog-e igazán indulni. Talán a szezon vége felé tartott hétezres Punnany Massif-koncert volt az első jel, hogy ez a pálya felfelé megy. (A Punnanyval nőttek össze a legjobban, együtt nőttek az évek során.) András hitt a Parkban a legjobban, de ő is belátja, nagyon alul tervezte, hogy mikorra fordul termőre a dolog. „Egy évet terveztem, négy lett belőle. Az ötödik évadnak futottunk neki már anyagilag is egyenesben, ledolgozva az addig betett hiteleket is.”

Borítókép: Lengyel Balázs/Budapest Park

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!