Szél Bernadett jogerősen pert nyert a MET ellen

Szél Bernadett elmesélte az Indexnek, hogy az ominózus eljárás már három éve zajlott, három évet vett el az életéből.

Nagy tétje volt, mert

egy olyan országban, amikor Orbán Viktor miniszterelnöknek is csak 993 ezer forint megtakarítása van a vagyonnyilatkozata szerint, igazán félelemkeltő volt, hogy a MET eleinte 18 millió forintot meghaladó összeget követelt ebben a személyiségi jogi perben.”

- vélte a politikus.

Állításonként 600 ezer

Pálvölgyi Miklós ügyvéd, Szél Bernadett jogi képviselője a kezdetekről elmondta, hogy az eljárás akkor indult, amikor a MET ügyeiről elkezdett írni a sajtó. A MET a róla szóló cikkek nyomán helyreigazítási eljárásokat is kezdeményezett, míg több esetben, úgy tudjuk, hogy a 444.hu, illetve két politikai szereplő, Szél Bernadett (LMP) és Tóth Bertalan (MSZP) ellen személyiségi jogi eljárást is indított.

A MET ezekben azt állította, hogy a különböző sajtótájékoztatók, parlamenti beszédek nyomán sérült a cég jó hírneve, ezért a társaság konkrétan nyolc állítást peresített, és állításonként 600 ezer forint sérelmi díjat kért.

Emellett azt is állította, hogy elmaradt haszonként leírható anyagi kár is érte, mert egyes ügyfelei nem hosszabbították meg a szerződéseiket, így

Közvita

Szél Bernadett álláspontja szerint ő csak a munkáját végezte, megpróbált kérdéseket feltenni a Parlamentben, de a fideszes politikusok (Orbán Viktor, Lázár János, Fónagy János) nem, vagy nem érdemben válaszoltak a ezekre. A bíróságok végül mind a három bírósági szinten egyetértettek, és

és azok pontos valóságtartalmát nem vizsgálták.

A felülvizsgálati eljárásban a MET már csak az állításonként összeírt sérelmi díjat követelte, az elmaradt haszon miatti keresetét elhagyta.

Ítélet

A Szél Bernadettnek kedvező ítélethirdetésre szeptember 19-én reggel került sor, részletes, írásos ítélet vélhetően 5-6 hét múlva készül el.

Mindhárom bíróság egyetértett abban, hogy a MET és a magyar állam közötti szerződéses viszony alapvetően közügy volt, Szél Bernadett parlamenti képviselőként, közvitában vett részt, márpedig ilyenkor a véleményszabadság itt kiemelten fontos.

A Kúria tanácsvezető bírája külön is kitért arra, hogy furcsállja, hogy Szélt miért magánszemélyként perelték be, hiszen egy szervezet vezetőjeként fogalmazott, ilyenkor inkább a szervezetet lehet perelni.

A MET elfogadta, de másként látja

Elértük a MET-et is, a társaság elismerte és elfogadta az ítéletet, ugyanakkor azt „szélsőségesen véleményszabadság-pártinak” minősítette, mert ahogy számunkra fogalmaztak, az LMP-s képviselő valótlan állításaival megsértette a vállalat jó hírnevét, a Kúria azonban ezek valóságtartalmát nem nézte, csak azt, hogy a sérelmezett nyilatkozatok a ténymegállapítás vagy a véleménynyilvánítás körébe tartoznak-e, és így a politikus felelősségre vonható-e vagy sem. A Kúria álláspontja szerint véleménynyilvánításról van szó,

és hátrányosan befolyásolják a cég megítélését.

Pálvölgyi Miklós ugyanakkor arra emlékeztetett, hogy a Kúria immár sokadszor bizonyult a vélemény-nyilvánítási szabadság védelmező bástyájának, ami jelen időszakban különösen nagy fontossággal bír.