Szilárda
-4 °C
3 °C

Idén megdöntheti a magyar növekedés a válság utáni idők rekordját

2018.09.26. 15:16

A napokban két gazdasági elemzőintézet is rekordnagy GDP-növekedést prognosztizált az idei évre: kedden a GKI módosította 4,2 százalékra az előrejelzését, szerdán pedig a Pénzügykutató dobott be egy 4,4 százalékos értéket, ami a válság utáni időszakot nézve rekord lenne. 

Innen csak lefelé van

Az MTI összefoglalóiból kiderül, a GKI 4 százalékról módosította 4,2 százalékra az idei GDP-prognózist. A cég elnöke, Vértes András úgy véli, az

ennél kissé gyorsabb növekedésnek nagyobb az esélye, mint az alacsonyabbnak, a jövő évi 3,2 százalékos várható növekedésnek viszont lefelé nagyobb a kockázata.

A magyar gazdaság 2018 második negyedévében 4,8 százalékkal bővült, ekkora negyedéves ütemre 2005 óta nem volt példa, ezzel a hazai növekedési dinamika az Európai Unió (EU) által is használt módszertan szerint kétszerese az EU átlagának. Ez a csúcspont, a növekedés lassulni fog - emelte ki a GKI elnöke.

Vértes szerint az uniós pénzügyi átutalások megelőlegezésével finanszírozott beruházások és a választások által is gerjesztett lakossági fogyasztás növekedése az idei év hátralevő időszakában várhatóan fékeződik, és a külső konjunktúrában is enyhe romlás várható.

A GKI szerint a foglalkoztattak száma 2018-ban és 2019-ben is lassuló dinamikával, idén 1 százalékkal, jövőre 0,5 százalékkal nő. Az infláció 2018-19-ben gyorsulhat, éves átlagban 3 százalékos lehet. A külső finanszírozási képesség (a folyó fizetési és a tőkemérleg együttes egyenlege) az EU-támogatások nyomán 2018-ban várhatóan 6 milliárd euró, 2019-ben 6,5 milliárd lesz, ami a GDP 4,7, illetve 5 százalékának felel meg – ismertette a cég. 

Rekordnövekedés jön, de egy recessziót nagyon megszívnánk

A Pénzügykutató szerdán tartott sajtótájékoztatót ugyanebben a témában, és még pozitívabb prognózist közölt a növekedésről: Várhegyi Éva tudományos főmunkatárs szerint a kedvező külső konjunktúra mellett, az erőteljes belső ösztönzők hatására a válság utáni időszakot nézve

rekordmértékű, 4,4 százalékos növekedést érhet el a magyar gazdaság.

Ugyanakkor jövőre már szerinte is 3,2 százalékra csökken GDP növekedése, mert a külső konjunktúra lanyhulása mellett 2019-ben mérséklődnek a növekedés belső húzóerői.

Várhegyi kifejtette, a kormány és a monetáris kondíciókat tovább lazító jegybank már két éve prociklikus gazdaságpolitikát folytat, ez hosszabb távon nem tartható fenn, mert ez a gazdaságpolitika megnövelte a növekedés kockázatait, és egyúttal az egyensúlyi folyamatokat is veszélyezteti. A Pénzügykutató elemzése szerint a foglalkoztatás tetőzik, a munkaerő tartalékait már legfeljebb a közfoglalkoztatásban és a külföldön dolgozók körében lehet felfedezni.

Az oktatási, egészségügyi és szociális rendszer hiányosságai is egyre inkább rontják a növekedés személyi feltételeit.

A költségesebb és kockázatosabb bankhitelek helyett felhasznált megtérülési követelményeket nem támasztó uniós források az elmúlt években felfűtötték ugyan a beruházásokat, de a tőke oldaláról nem növelték meg a magyar gazdaság versenyképességét. 

További probléma lehet, hogy az elmúlt években a gazdaságélénkítés minden eszközét maximálisan kihasználta a kormány és a jegybank, emiatt az előbb-utóbb bekövetkező recesszió vagy - rosszabb esetben - válsághelyzet idején már nem marad tér a külső hatásokat ellensúlyozó, a növekedést erősítő anticiklikus gazdaságpolitikára.  

A forint-euro árfolyammal kapcsolatban Várhegyi azt mondta, 2018 hátralévő részében nem várható a forint árfolyamának érdemi korrekciója. Az MNB a kommunikációjával nem erősíti a magyar fizető eszközt, ezért a Pénzügykutatónál arra számítanak, hogy az idén év végére 324 forintot, éves átlagban pedig 320 forintot ér egy euró, jövőre éves átlagban 325 forint/eurós árfolyamot várnak.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!