Gál
8 °C
22 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Idén megdöntheti a magyar növekedés a válság utáni idők rekordját

2018.09.26. 15:16

A napokban két gazdasági elemzőintézet is rekordnagy GDP-növekedést prognosztizált az idei évre: kedden a GKI módosította 4,2 százalékra az előrejelzését, szerdán pedig a Pénzügykutató dobott be egy 4,4 százalékos értéket, ami a válság utáni időszakot nézve rekord lenne. 

Innen csak lefelé van

Az MTI összefoglalóiból kiderül, a GKI 4 százalékról módosította 4,2 százalékra az idei GDP-prognózist. A cég elnöke, Vértes András úgy véli, az

ennél kissé gyorsabb növekedésnek nagyobb az esélye, mint az alacsonyabbnak, a jövő évi 3,2 százalékos várható növekedésnek viszont lefelé nagyobb a kockázata.

A magyar gazdaság 2018 második negyedévében 4,8 százalékkal bővült, ekkora negyedéves ütemre 2005 óta nem volt példa, ezzel a hazai növekedési dinamika az Európai Unió (EU) által is használt módszertan szerint kétszerese az EU átlagának. Ez a csúcspont, a növekedés lassulni fog - emelte ki a GKI elnöke.

Vértes szerint az uniós pénzügyi átutalások megelőlegezésével finanszírozott beruházások és a választások által is gerjesztett lakossági fogyasztás növekedése az idei év hátralevő időszakában várhatóan fékeződik, és a külső konjunktúrában is enyhe romlás várható.

A GKI szerint a foglalkoztattak száma 2018-ban és 2019-ben is lassuló dinamikával, idén 1 százalékkal, jövőre 0,5 százalékkal nő. Az infláció 2018-19-ben gyorsulhat, éves átlagban 3 százalékos lehet. A külső finanszírozási képesség (a folyó fizetési és a tőkemérleg együttes egyenlege) az EU-támogatások nyomán 2018-ban várhatóan 6 milliárd euró, 2019-ben 6,5 milliárd lesz, ami a GDP 4,7, illetve 5 százalékának felel meg – ismertette a cég. 

Rekordnövekedés jön, de egy recessziót nagyon megszívnánk

A Pénzügykutató szerdán tartott sajtótájékoztatót ugyanebben a témában, és még pozitívabb prognózist közölt a növekedésről: Várhegyi Éva tudományos főmunkatárs szerint a kedvező külső konjunktúra mellett, az erőteljes belső ösztönzők hatására a válság utáni időszakot nézve

rekordmértékű, 4,4 százalékos növekedést érhet el a magyar gazdaság.

Ugyanakkor jövőre már szerinte is 3,2 százalékra csökken GDP növekedése, mert a külső konjunktúra lanyhulása mellett 2019-ben mérséklődnek a növekedés belső húzóerői.

Várhegyi kifejtette, a kormány és a monetáris kondíciókat tovább lazító jegybank már két éve prociklikus gazdaságpolitikát folytat, ez hosszabb távon nem tartható fenn, mert ez a gazdaságpolitika megnövelte a növekedés kockázatait, és egyúttal az egyensúlyi folyamatokat is veszélyezteti. A Pénzügykutató elemzése szerint a foglalkoztatás tetőzik, a munkaerő tartalékait már legfeljebb a közfoglalkoztatásban és a külföldön dolgozók körében lehet felfedezni.

Az oktatási, egészségügyi és szociális rendszer hiányosságai is egyre inkább rontják a növekedés személyi feltételeit.

A költségesebb és kockázatosabb bankhitelek helyett felhasznált megtérülési követelményeket nem támasztó uniós források az elmúlt években felfűtötték ugyan a beruházásokat, de a tőke oldaláról nem növelték meg a magyar gazdaság versenyképességét. 

További probléma lehet, hogy az elmúlt években a gazdaságélénkítés minden eszközét maximálisan kihasználta a kormány és a jegybank, emiatt az előbb-utóbb bekövetkező recesszió vagy - rosszabb esetben - válsághelyzet idején már nem marad tér a külső hatásokat ellensúlyozó, a növekedést erősítő anticiklikus gazdaságpolitikára.  

A forint-euro árfolyammal kapcsolatban Várhegyi azt mondta, 2018 hátralévő részében nem várható a forint árfolyamának érdemi korrekciója. Az MNB a kommunikációjával nem erősíti a magyar fizető eszközt, ezért a Pénzügykutatónál arra számítanak, hogy az idén év végére 324 forintot, éves átlagban pedig 320 forintot ér egy euró, jövőre éves átlagban 325 forint/eurós árfolyamot várnak.