Az EU-nak is fájni fognak az iráni szankciók

Hétfőn az Egyesült Államok újból életbe léptette Iránnal szemben az összes olyan gazdasági szankciót, amit a 2015-ben kötött atomalku keretében függesztettek fel. A nemzetközi korlátozások a gazdaság sok területét érintik a húzóágazat olajkereskedelemtől a hajózáson és a hadiparon át a pénzügyi szféráig.

Vasárnap Iránban ezrek vonultak fel a szankciók ellen tüntetve, tömegek skandálták, hogy "halál Amerikára". Hasszán Rohani elnök azt ígérte, az ország a szankciók ellenére is folytatja az olajkereskedelmet. Az iráni hadsereg bejelentette, hogy hétfőn és kedden nagyszabású hadgyakorlatba kezdenek, hogy demonstrálják az ország hadi erejét.

Donald Trump májusban jelentette be, hogy az Egyesült Államok kilép a 2015-ben köttetett iráni atomalkuból. Trump azzal indokolta a lépést, hogy az USA nem tolerálja Irán kibertámadásait, ballisztikus rakétatesztjeit, valamint azt, hogy szélsőséges fegyveres csoportokat támogatnak a Közel-Keleten.

Milyen szankciók?

A felmondott megállapodást az USA és Irán mellett Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Oroszország, Kína és az Európai Unió írt alá 2015-ben 21 hónapig tartó egyezkedés után. Irán a nagyhatalmakkal kötött szerződésben vállalta a hadi célokra felhasználható programjainak leállítását, illetve lassítását, elismerte a Nemzetközi Atomenergiai Ügynökség (NAÜ) ellenőrzési jogát. Cserébe a nemzetközi közösség feloldotta a legsúlyosabb szankciókat, például az olajexport tilalmát és a külföldi bankbetétek befagyasztását, bár a sokrétű korlátozások egy része a mai napig érvényben maradt valamilyen formában.

Az Irán elleni szankciók története az 1979-es forradalomig nyúlik vissza, innentől datálható, hogy az Amerikai Egyesült Államok csak nagyon korlátozottan üzletel az országgal, illetve nemzetközi szinten lobbizik azért, hogy mások se tegyék. Irán a maga 77 millió lakosával egy közel Németország méretű - bár kisebb vásárlóerejű - belső piaccal rendelkezik, de a világ legnagyobb gazdaságától való elzártság azért komoly tehertételt jelent számára, ráadásul az amerikai szankciókat 1995-ben kiterjesztették úgy, hogy azokra a cégekre is vonatkozzon, amelyek bármilyen üzletet kötnek az iráni kormánnyal. 

Az iráni atomprogram miatt a szankciózásba az ENSZ is beszállt 2006-tól kezdődően, majd egy évre rá az Európai Unió is csatlakozott, így büntetve az országot az urándúsításért. Ennek nyomán Irán lett az az ország, ami ellen a nemzetközi közösség a valaha volt legsúlyosabb gazdasági korlátozásokat vezette be. Irán gazdasága megsínylette a szankciókat, a növekedés 2008-ban nulla közelébe esett vissza, ezt követően pedig 2015-ig recesszióba süllyedt a gazdaság, amiből csak a szankciók feloldása után kecmergett ki.

Mi lesz a hatása?

Az Egyesült Államok tavasz óta fokozatosan vezeti be újra a gazdasági szankciókat Iránnal szemben, ugyanakkor elemzők szerint

Az USA feketelistáján jelenleg már több mint 700 iráni állampolgár, cég, hajó és repülőgép van, és a lista tartalmazza a legnagyobb iráni bankokat, olajcégeket és logisztikai vállalatokat. A szankciók első köre augusztus elején lépett életbe, és az amerikai dollár vételétől, arany- és más nemesfémek kereskedelmétől tiltotta el Iránt, valamint a légiközlekedést és az autóipart érintette.

Az amerikai külügyminiszter, Mike Pompeo nyilatkozata alapján már több mint 100 nagy világcég vonult ki Iránból a szankciók miatt, és az iráni olajexport napi egymillió hordós szint közelébe esett vissza. Az iráni gazdaság az olajszektort leszámítva strukturálisan továbbra is gyenge lábakon áll, és az olajkitermelés ami a gazdasági növekedéshez leginkább hozzájárul, az állami büdzsét gazdagítja, ezért fájnak majd a rezsimnek nagyon a kitermelést érintő szankciók.

Az olaj az a terület lehet amelyen keresztül a teljes világgazdaságra gyakorolhat némi befolyást az amerikai kivonulás az atomegyezményből. Irán májusban napi 2,5 millió hordójával a globális kereslet 3 százalékát látta el, ugyanakkor ahogy az ábrán is látszik, a 2012-ben életbe lépő amerikai és uniós szankciók komolyan visszafogták az ország olajiparának teljesítményét.

A Brent hordónkénti ára az elmúlt hónapban 15 százalékkal csökkent, miután elterjedtek a pletykák arról, hogy bizonyos országok mentességet kapnak a szankciók alól, és úgy látszott, hogy az iráni export csökkenése esetén más OPEC-tagországok növelni fogják a kitermelést. Az Egyesült Államok számít is rá, hogy például Szaúd-Arábia növelni fogja a termelését, ezért sem annyira keménykedtek annyira a meggyilkolt újságíró ügyében. A piac persze azért megérezte a szankciók hatályba lépését, ugyanis hétfőn újra drágult a Brent a bejelentés után, de még mindig 10 százalékkal a múlt hónap eleji szint alatt jár az árfolyam, ugyanis

Az amerikai kormány végül nyolc országnak biztosított mentességet a szankciók alól az olajkereskedelem esetében. A kivételezett országok között van Olaszország, Görögország, Törökország, India, Kína, Tajvan, Japán és Dél-Korea. Pompeo elmondása alapján ezek az országok már "komolyan csökkentették az iráni olajimportjukat", de "még egy kis időre van szükségük, hogy lemenjenek nullára".

Főleg azt szokás hangsúlyozni, mindez mennyire fájt illetve fájhat a jövőben gazdaságilag Iránnak, ám azt is érdemes végiggondolni, mit veszítenek az egyezmény másik oldalán álló országok. Csak az Egyesült Államokat tekintve is jelentékeny összegről van szó, a fő szankciók eltörlése előtt egy évvel kiszámolták, hogy az 1995 óta tartó állapot összesen 175,3 milliárd dollárnyi veszteséget okozott az USA gazdaságának.

Európának eléggé fájni fog

Ennél viszont jóval kellemetlenebb lehet a történet az európai gazdaságnak, amely éppen csak kezdett virágzó gazdasági kapcsolatokat kiépíteni Iránnal, az EU 2017-re a közel-keleti ország harmadik legnagyobb kereskedelmi partnerévé zárkózott fel Kína és az Egyesült Arab Emirátusok után.

Az elmúlt 3 évben meredeken ívelt fölfelé, és tavaly 20 milliárd euró összértéket ért el az EU és Irán közti kereskedelem, főleg az import jött fel nagyon.

Az érintett európai óriáscégek közt vannak olajipari vállalatok (Total, Shell), autógyártók (Renault), és egy nagy repülőgyártó (Airbus) is. Nem kis bizniszekről van szó, a Renault és iráni partnerek vegyesvállalata 150 ezer autót tervez gyártani ott évente, az Airbus pedig száz repülő eladásáról állapodott meg az országgal, de ebből még csak hármat szállítottak le.

Így nem is meglepő, hogy a legnagyobb európai gazdaságok, az Egyesült Királyság, Németország és Franciaország egyhangúlag elutasították az szankciók bevezetését, és biztosították az Iránnal "legitim módon" üzletelő cégeket a támogatásukról, valamint bejelentették egy alternatív fizetési rendszer kialakítását, amin keresztül az amerikai büntetések kikerülésével bonyolíthatják a pénzügyeiket ezek a cégek.

Az viszont kevéssé valószínű, hogy ez jelentős hatással lesz majd a szankciók hatékonyságára, és az is ezt a gyanút erősíti, hogy az amerikai pénzügyminiszter, Steve Mnuchin megígérte, hogy "agresszívan" fellépnek majd minden cég ellen, ami megpróbálja majd megkerülni a szankciókat.

Az iráni atomalku felmondásának gazdasági hatásairól ebben, politikai vonatkozásairól pedig ebben a cikkben írtunk részletesebben.

Borítókép: Iráni asszonyok egy teheráni bazárban 2018. november 5-én, az iráni olajszektort sújtó újabb amerikai szankciók életbe lépése után. MTI/EPA/Abedin Taherkenareh