Az EU-nak is fájni fognak az iráni szankciók

További Gazdaság cikkek
-
Nem mind zöld, ami hidrogén: így változtathatja meg a jövő üzemanyaga az életünket
- Meredek pletykák kaptak szárnyra Tiborcz Istvánról, akit fantomnak neveztek egy osztrák lapban
- Lakhatási válság közepette emelnek kamatot a bankok? – Utánajártunk
- Változás jön a kutakon, rátapostak az árak a gázpedálra
- Több száz cég, civil, Litkai Gergely, Csányi Vilmos, Ónodi Eszter – Ön is köztük lehet
Hétfőn az Egyesült Államok újból életbe léptette Iránnal szemben az összes olyan gazdasági szankciót, amit a 2015-ben kötött atomalku keretében függesztettek fel. A nemzetközi korlátozások a gazdaság sok területét érintik a húzóágazat olajkereskedelemtől a hajózáson és a hadiparon át a pénzügyi szféráig.
Vasárnap Iránban ezrek vonultak fel a szankciók ellen tüntetve, tömegek skandálták, hogy "halál Amerikára". Hasszán Rohani elnök azt ígérte, az ország a szankciók ellenére is folytatja az olajkereskedelmet. Az iráni hadsereg bejelentette, hogy hétfőn és kedden nagyszabású hadgyakorlatba kezdenek, hogy demonstrálják az ország hadi erejét.

Donald Trump májusban jelentette be, hogy az Egyesült Államok kilép a 2015-ben köttetett iráni atomalkuból. Trump azzal indokolta a lépést, hogy az USA nem tolerálja Irán kibertámadásait, ballisztikus rakétatesztjeit, valamint azt, hogy szélsőséges fegyveres csoportokat támogatnak a Közel-Keleten.
Milyen szankciók?
A felmondott megállapodást az USA és Irán mellett Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Oroszország, Kína és az Európai Unió írt alá 2015-ben 21 hónapig tartó egyezkedés után. Irán a nagyhatalmakkal kötött szerződésben vállalta a hadi célokra felhasználható programjainak leállítását, illetve lassítását, elismerte a Nemzetközi Atomenergiai Ügynökség (NAÜ) ellenőrzési jogát. Cserébe a nemzetközi közösség feloldotta a legsúlyosabb szankciókat, például az olajexport tilalmát és a külföldi bankbetétek befagyasztását, bár a sokrétű korlátozások egy része a mai napig érvényben maradt valamilyen formában.
Az Irán elleni szankciók története az 1979-es forradalomig nyúlik vissza, innentől datálható, hogy az Amerikai Egyesült Államok csak nagyon korlátozottan üzletel az országgal, illetve nemzetközi szinten lobbizik azért, hogy mások se tegyék. Irán a maga 77 millió lakosával egy közel Németország méretű - bár kisebb vásárlóerejű - belső piaccal rendelkezik, de a világ legnagyobb gazdaságától való elzártság azért komoly tehertételt jelent számára, ráadásul az amerikai szankciókat 1995-ben kiterjesztették úgy, hogy azokra a cégekre is vonatkozzon, amelyek bármilyen üzletet kötnek az iráni kormánnyal.
Az iráni atomprogram miatt a szankciózásba az ENSZ is beszállt 2006-tól kezdődően, majd egy évre rá az Európai Unió is csatlakozott, így büntetve az országot az urándúsításért. Ennek nyomán Irán lett az az ország, ami ellen a nemzetközi közösség a valaha volt legsúlyosabb gazdasági korlátozásokat vezette be. Irán gazdasága megsínylette a szankciókat, a növekedés 2008-ban nulla közelébe esett vissza, ezt követően pedig 2015-ig recesszióba süllyedt a gazdaság, amiből csak a szankciók feloldása után kecmergett ki.
Mi lesz a hatása?
Az Egyesült Államok tavasz óta fokozatosan vezeti be újra a gazdasági szankciókat Iránnal szemben, ugyanakkor elemzők szerint
a mostani kör az eddigi legjelentősebb és legfájdalmasabb az iráni gazdaságnak.
Az USA feketelistáján jelenleg már több mint 700 iráni állampolgár, cég, hajó és repülőgép van, és a lista tartalmazza a legnagyobb iráni bankokat, olajcégeket és logisztikai vállalatokat. A szankciók első köre augusztus elején lépett életbe, és az amerikai dollár vételétől, arany- és más nemesfémek kereskedelmétől tiltotta el Iránt, valamint a légiközlekedést és az autóipart érintette.
Az amerikai külügyminiszter, Mike Pompeo nyilatkozata alapján már több mint 100 nagy világcég vonult ki Iránból a szankciók miatt, és az iráni olajexport napi egymillió hordós szint közelébe esett vissza. Az iráni gazdaság az olajszektort leszámítva strukturálisan továbbra is gyenge lábakon áll, és az olajkitermelés ami a gazdasági növekedéshez leginkább hozzájárul, az állami büdzsét gazdagítja, ezért fájnak majd a rezsimnek nagyon a kitermelést érintő szankciók.
Az olaj az a terület lehet amelyen keresztül a teljes világgazdaságra gyakorolhat némi befolyást az amerikai kivonulás az atomegyezményből. Irán májusban napi 2,5 millió hordójával a globális kereslet 3 százalékát látta el, ugyanakkor ahogy az ábrán is látszik, a 2012-ben életbe lépő amerikai és uniós szankciók komolyan visszafogták az ország olajiparának teljesítményét.
A Brent hordónkénti ára az elmúlt hónapban 15 százalékkal csökkent, miután elterjedtek a pletykák arról, hogy bizonyos országok mentességet kapnak a szankciók alól, és úgy látszott, hogy az iráni export csökkenése esetén más OPEC-tagországok növelni fogják a kitermelést. Az Egyesült Államok számít is rá, hogy például Szaúd-Arábia növelni fogja a termelését, ezért sem annyira keménykedtek annyira a meggyilkolt újságíró ügyében. A piac persze azért megérezte a szankciók hatályba lépését, ugyanis hétfőn újra drágult a Brent a bejelentés után, de még mindig 10 százalékkal a múlt hónap eleji szint alatt jár az árfolyam, ugyanis
a befektetők valószínűleg bíznak abban, hogy az szaúdi és orosz termelés felfutása ellensúlyozza a szankciók hatásait.
Az amerikai kormány végül nyolc országnak biztosított mentességet a szankciók alól az olajkereskedelem esetében. A kivételezett országok között van Olaszország, Görögország, Törökország, India, Kína, Tajvan, Japán és Dél-Korea. Pompeo elmondása alapján ezek az országok már "komolyan csökkentették az iráni olajimportjukat", de "még egy kis időre van szükségük, hogy lemenjenek nullára".
Főleg azt szokás hangsúlyozni, mindez mennyire fájt illetve fájhat a jövőben gazdaságilag Iránnak, ám azt is érdemes végiggondolni, mit veszítenek az egyezmény másik oldalán álló országok. Csak az Egyesült Államokat tekintve is jelentékeny összegről van szó, a fő szankciók eltörlése előtt egy évvel kiszámolták, hogy az 1995 óta tartó állapot összesen 175,3 milliárd dollárnyi veszteséget okozott az USA gazdaságának.
Európának eléggé fájni fog
Ennél viszont jóval kellemetlenebb lehet a történet az európai gazdaságnak, amely éppen csak kezdett virágzó gazdasági kapcsolatokat kiépíteni Iránnal, az EU 2017-re a közel-keleti ország harmadik legnagyobb kereskedelmi partnerévé zárkózott fel Kína és az Egyesült Arab Emirátusok után.
Az elmúlt 3 évben meredeken ívelt fölfelé, és tavaly 20 milliárd euró összértéket ért el az EU és Irán közti kereskedelem, főleg az import jött fel nagyon.
Az érintett európai óriáscégek közt vannak olajipari vállalatok (Total, Shell), autógyártók (Renault), és egy nagy repülőgyártó (Airbus) is. Nem kis bizniszekről van szó, a Renault és iráni partnerek vegyesvállalata 150 ezer autót tervez gyártani ott évente, az Airbus pedig száz repülő eladásáról állapodott meg az országgal, de ebből még csak hármat szállítottak le.
Így nem is meglepő, hogy a legnagyobb európai gazdaságok, az Egyesült Királyság, Németország és Franciaország egyhangúlag elutasították az szankciók bevezetését, és biztosították az Iránnal "legitim módon" üzletelő cégeket a támogatásukról, valamint bejelentették egy alternatív fizetési rendszer kialakítását, amin keresztül az amerikai büntetések kikerülésével bonyolíthatják a pénzügyeiket ezek a cégek.
Az viszont kevéssé valószínű, hogy ez jelentős hatással lesz majd a szankciók hatékonyságára, és az is ezt a gyanút erősíti, hogy az amerikai pénzügyminiszter, Steve Mnuchin megígérte, hogy "agresszívan" fellépnek majd minden cég ellen, ami megpróbálja majd megkerülni a szankciókat.
Az iráni atomalku felmondásának gazdasági hatásairól ebben, politikai vonatkozásairól pedig ebben a cikkben írtunk részletesebben.
Borítókép: Iráni asszonyok egy teheráni bazárban 2018. november 5-én, az iráni olajszektort sújtó újabb amerikai szankciók életbe lépése után. MTI/EPA/Abedin Taherkenareh
Ehhez a cikkhez ajánljuk
- Gazdaság
Nemzetgazdasági Minisztérium: Magyar Péter a programját felírhatja egy WC-papírra
Itt a válasz a Tisza Párt elnökének a kijelentéseire.
február 16., 11:47
- Gazdaság
Az Államadósság Kezelő Központ vezetője az Indexnek: Ez a pénz már zsebben van
Több milliárd euró mozdult meg.
február 16., 17:19
- Gazdaság
Rémes járvány sújtja Amerikát, már Európát is elérte
A kereskedelemben is látszik a hatása, mennyiségi korlátozásokkal próbálják orvosolni a problémát.
február 16., 18:16
- Mindeközben
Nevetséges, mondta az eladó, miután a Kincsvadászok nem akartak milliókat fizetni műtárgyáért
3 órája
- Gazdaság
Százmilliók forogtak kockán, többen örülhetnek ezeknek a számoknak
Kihúzták a hatos lottó nyerőszámait.
február 16., 17:49
- Gazdaság
Nem mind zöld, ami hidrogén: így változtathatja meg a jövő üzemanyaga az életünket
A terjedését a költségek hátráltatják.
38 perce
- Gazdaság
Új adatokat publikált az Energiaügyi Minisztérium a napelemek számáról
Többségük családi házak tetején működik.
február 17., 08:52
- Mindeközben
Gáspár Győző szeretné bebizonyítani, hogy igenis tud énekelni: Andrea Bocelli leszek
4 órája
- Gazdaság
Karikó Katalin az Indexnek: Ha egy kutatót gátol a rendszer, keressen kiutat
Mi is ott voltunk az első női Nobel-díjasunk alma materében tartott közönségtalálkozón.
február 16., 14:19
- Gazdaság
Igazán rájuk fér: régóta várt jó hírnek örülhetnek a magyar vállalatok
Az állam helyett ezúttal a piac biztosít kamatkönnyítést – mutatjuk, hogyan.
február 16., 15:05
- Gazdaság
Energiaügyi Minisztérium szerint Brüsszel ismét a rezsicsökkentést támadja
A tárca hangsúlyozta, hogy fenntartják a lakossági kedvezményt.
február 16., 20:15
- Gazdaság
Vészesen fogy a földgáz Európában – meddig bírjuk a telet?
Az európai föld alatti gáztárolók (UGS) töltöttségi szintje 50 százalék alá csökkent.
február 17., 10:38
- Gazdaság
Felcsillant Fortuna mosolya, csaknem 12,5 millió forintot zsebelhet be egy magyar szerencsejátékos
Az ötös lottó főnyereménye tovább hízik.
február 15., 21:04
- Mindeközben
Bálint Antónia elárulta, miért vállalta el a Farm VIP-t: „Kérdeztétek sokan, hogy kellett-e ez nekem?”
6 órája
- Mindeközben
Idilli fotókat mutatott eljegyzéséről Gelencsér Tímea: „Az életben az egyik legnehezebb feladatunk megtalálni a párunkat”
8 órája
- Címlapon
Meredek pletykák kaptak szárnyra Tiborcz Istvánról, akit fantomnak neveztek egy osztrák lapban
Az Index megkeresésére cáfolta a híreszteléseket a BDPST Group.
3 órája
- Gazdaság
Újabb kulcsszektortól kapott irgalmatlan pofont a magyar gazdaság
Már nagyon építenének, de egyelőre nem nagyon van mit.
február 14., 08:47
- Gazdaság
Erőre kapott a forint péntek reggelre
A hétfői kezdéshez képest erősödött a főbb devizákkal szemben.
február 14., 08:41
- Gazdaság
Donald Trump padlógázra lépett, így hat a visszatérése Magyarországra
Terítéken a gazdaság, a tőzsde, Szécsényi Bálint, az Equilor elnök-vezérigazgatója tiszta vizet öntött a pohárba.
február 17., 11:51
- Gazdaság
Szijjártó Péter: Új szintre léphet a magyar–kazah együttműködés
A nukleáris energia területén is lehetőség nyílik a közös munkára.
február 17., 11:02
- Címlapon
Donald Trump: Putyin szeretne megállapodást kötni a háborúról, pedig megszerezhetné egész Ukrajnát
15 órája
- Mindeközben
Gáspár Evelin: „Jó lenne, ha a Photoshop helyett az influenszerek is a természetességet hirdetnék”
10 órája
- Címlapon
Megszólalt Ruszin-Szendi Romulusz a 928 milliós szolgálati villája ügyében
Sem a saját monogramos üvegre, sem a 31 milliós növénybeszerzésre nem adott magyarázatot.
2 órája
- Címlapon
Újabb kínai óriásberuházás érkezik Magyarországra
A befektetés mintegy 800 új munkahelyet teremt.
5 órája
- Címlapon
Részleteket árult el Vlagyimir Putyin a mindenkit lázban tartó rakétájáról
Nagy áttörésről adott számot az orosz elnök.
3 órája
- Gazdaság
Rég látott lépésre készül a forint, jöhet a nagy áttörés
Ostromhoz gyűjt erőt a magyar valuta.
február 16., 08:20
- Gazdaság
Donald Trump lépése új üzemanyagárakat hozhat
Az orosz–ukrán háború eseményei alaposan megrángathatják az üzemanyagárakat.
február 14., 13:42
- Gazdaság
Prüszköl a német ló a magyar vitéz alatt – kiderül, meddig jut gyalog
Egy biztos a magyar gazdaság jövőjét illetően: a bizonytalanság.
február 14., 17:42
- Címlapon
Orbán Viktor: Mindannyian a dakoták istenének kezében vagyunk
Elemzők szerint minden főbb témában jelenthet be nagy terveket a miniszterelnök.
1 órája
- Címlapon
Megszólaltak Ferenc pápa orvosai: nincs túl a veszélyen a katolikus egyházfő
A szentatya légszomjjal is küzd, tudatában van betegsége súlyosságának.
3 órája
- Mindeközben
Nagyot megy egy videó a nőről, aki olyan nadrágot választott az edzéshez, ami miatt mindenki megbámulta
13 órája
- Címlapon
Újabb kormánypárti képviselő jelentette be, hogy nem indul a 2026-os országgyűlési választáson
„Mindennek megjön a maga ideje.”
6 órája
- Címlapon
IDF: puszta kézzel gyilkolták meg a Hamász terroristái az elrabolt Bibasz testvéreket
A terrorszervezet korábban azt közölte, hogy légicsapásban haltak meg a családtagok.
4 órája