Menekülnek a befektetők a tech-papírokból

Az amerikai technológiai részvényekkel az elmúlt tíz évben nagyon sokat lehetett keresni. Nem is szép dolog leírni a hozamokat, hiszen azok vélhetően csak bosszantják a magyar befektetőket.

Amíg mi boldogan tartjuk a biztos, akár 3 százalékot is hozó lakossági állampapírokban a pénzünket, az elmúlt tíz évben (a 2008-as padlófogás utáni időszakban) a Netflix-szel például 7000 százalékos hozamot is el lehetett érni, vagyis a befektetett pénz hetvenszeresére nőtt, az Amazonnal pedig húszszoros pénzt lehetett csinálni – emlékeztet egy friss bejegyzés a  Concordeblog.hu -n.

Új pénz, majd átcsoportosítás

A hét mesterlövész (Facebook, Apple, Amazon, Netflix, Google, Microsoft, Nvidia) közül a négy óriás, vagyis az Apple, Amazon, Microsoft, Google cégek menet közben 800-1000 milliárd dollár értékű, felfoghatatlan méretű vállalkozásokká váltak. Egy ideig a Facebook is ebbe a ligába tartozott, de immár kicsit meg lett tépázva a kurzusa az adatkezelési botránya óta.

A drágulás valamennyire érthető volt. A modern, a „felforgató” technológiát kitaláló cégek betörtek a mindennapjainkba, és sokáig az amerikai gazdaságba is csak úgy ömlött az új pénz (QE).

Amikor pedig már friss tőke nem jött, akkor sem lehetett kimaradni a csodálatos áremelkedésből, ekkor a befektetők átsúlyoztak, a hagyományos, vagy defenzív iparágak részvényeit eladták (ezek értelemszerűen nem is emelkedtek) és továbbra is vették a „sztárokat”.

Csakhogy az árazások nagyon elszálltak, a cégek éves nyereségének 20-60 szorosát érték a cégek (a legmagasabb érték az Amazoné), ezek az úgynevezett előremutató P/E értékek pedig már nem ígértek túl sok jót.

Mindez azt is jelentette, hogy ha a modellbe a 35 helyett, a még mindig gigantikus 25 százalékos növekedési ütemet helyettesítjük, akkor is indokoltnak tűnt egy 50 százalékos leértékelődés.

Az október általában rémes

Talán ezen gondolkodhattak el mostanában az amerikai befektetők. Ráadásul, október hagyományosan a legrosszabb tőzsdei hónap, sok ismert nagy októberi esést átélhettünk az elmúlt évtizedekben is. Mindez alighanem vagy puszta véletlen, vagy esetleg újabban már önbeteljesítő babona, mindenesetre az október ezúttal is 10-15 százalékos esést hozott az amerikai piacon.

Csakhogy, amíg az általános esést a technológiai papírok jelentős zuhanása táplálta, a defenzív részvények (élelmiszeripari, gyógyszeripari, háztartási cikkeket, illetve más fogyasztási cikkeket gyártó vállalatok) éppen októberben drágultak.

Vagyis alighanem megfordult a trend, miközben korábban a hagyományos iparágakból ment a tőke a technológiai papírokba, addig az elmúlt hónapban a tech-részvényekből kiszállók váltottak. A tőzsdét azért nem hagyták el, de olyan Dow Jones indexben jegyzett részvényeket vettek, amelyek a régi gazdaságot képviselik.

Donald Trump

A nagy amerikai tőzsdehossz utolsó szakasza egyáltalán nem volt független Donald Trump amerikai elnök tevékenységétől. Nyilván voltak fundamentális jó hírek is (elsősorban az adócsökkentés) és volt egy csomó olyan ígéret, infrastrukturális fejlesztések, az amerikai vállalatoknak kedvező vámintézkedések, amelyekről a piac elhitte, el akarta hinni, hogy szintén segítenek.

Az amerikai cégek ráadásul nagyon is értették a befektetői gondolkodást. Jól tudják, hogy amennyiben a vállalatok feleslegesen elherdálnák az adócsökkentések révén a cégeknél maradt pénzt, például túlértékelt cégek megvételére, akkor a piac megbüntetné őket, így inkább azt tették, amit a leglelkesebben üdvözöl a piac: visszavásárolták a saját részvényeiket. A kétkedők ehhez hozzáfűzhetnék, hogy ezek a részvények is túlértékeltek voltak, de mindegy, ezt szerette a Wall Street.

Volt olyan cég, mint például a barkács-cuccokkal kereskedő Home Depot, amelyik a részvényeinek a felét visszavette. A tőzsdén jegyzett cégek összesen mintegy 7-800 milliárd dollárt fordítottak saját részvények visszavételére. Ez, megspékelve a soha nem látott magas fogyasztói bizalommal, még egyszer, talán utoljára ráerősített a hosszra, a nyár vége ennek a jegyében telt el,

Eltűnt a shortállomány

Most azonban viharjelzők világítanak, például az alacsony shortállomány.

Ez némileg paradoxon, de

Ha ugyanis nagyon borúlátóak a befektetők, akkor shortolnak, olyan részvényeket is eladnak, amelyekkel nem is rendelkeznek, de ezeket később vissza kell vásárolniuk. Ez pedig azért jelent támaszt, mert amennyiben a shortjátékos már realizálta a kitűzött profitcélt, kénytelen lesz vásárolni, vagyis kiszámíthatóan meg fog jelenni némi kereslet is a piacon. Ám most az Egyesült Államokban sokkal kevesebb részvényt shortolnak.

Veszik az unalmas részvényeket

A közelmúlt így a defenzív papíroké volt és övék lehet a közeljövő is. A korábbi félreárazások révén ma a Netflix annyit ér, mint a McDonald’s. Ez akkor is furcsa, ha előbbi természetesen sokkal trendibb cég, mint a nagy hamburger-eladó, de azért aligha lehet összehasonlítani a két cég globális ismertségét, volumenét, elég ha annyit mondunk, hogy a McDonald’sban rögtön két nagyságrenddel többen dolgoznak, nem 3000-en, hanem 300 ezren.

A hagyományos cégek, a Procter & Gamble, a Johnson&Johnson, a Starbucks most megindultak felfelé, sok gyógyszercég kíséretében.

A technológiai papírok befektetői októberben egy szűk ajtón próbáltak kimenekülni. Két nagy részvény, a Microsoft és az Apple legalább fundamentálisan rendben van, de a többieknél alapvető problémák is felmerültek. A Facebooknál és a Googlenál adatvédelmi kérdések, a Netflixnél egy csomó elsüllyedt beruházás, az Amazonnál a növekedési ütem tarthatatlansága és az alacsony bérek miatt indult politikai támadások, az Nvidia pedig az önvezető autózás elterjedésének késlekedése miatt kapott most rosszabb elemzéseket.

A technológiai nagyágyuk tíz éves emelkedése közben bizonyára sokan és sokszor leírták, hogy ott a vége, jön a trendforduló. Most úgy néz ki, hogy tényleg eljött egy erősebb bizonytalanság és egy potenciális fordulat.