Az adókedvezményekből évi 60 milliárdot kap vissza a társadalom teteje
További Gazdaság cikkek
- Történelmi mélypontra került a forint, Orbán Viktor rámutatott a forintgyengülés felelőseire
- Jelentősen megváltozhat a budapesti lomtalanítási rendszer
- Különös indokkal szünteti meg a kormány a paksi különleges gazdasági övezetet
- Több mint 7,7 milliárd forintot ad a kormány a budapesti egészségügy fejlesztésére
- Autót venne a munkáshitelből? Mutatjuk, hogy miért nem érdemes
A dolgozó társadalom jövedelem szerinti felső 10 százalékának bruttó keresete annyi, mint az alsó 65 százaléké együttvéve, és az egyenlőtlenségek további növekedéséhez az adókedvezmények is jócskán hozzájárulnak – derül ki a Policy Agenda friss elemzéséből.
A tavalyi évben az összevont adóalapba tartozó jövedelmek értéke 12.443,6 milliárd forint volt. Ennek az összegnek a 92 százaléka munkaviszonyból származó bérjövedelem, amiből mindenki 15 százalékot adózik szja formájában. Az egykulcsos adórendszer következtében konzerválódik a jövedelmi egyenlőtlenség a közlemény szerint.
Az adóból az alábbi kedvezmények érvényesíthetők:
- első házasok kedvezménye;
- családi kedvezmény (gyermekek után járó támogatás);
- súlyos fogyatékosság miatti kedvezmény;
- mezőgazdasági őstermelői kedvezmény.
Az intézet azt vizsgálta, ezek a kedvezmények összegüket tekintve hogyan oszlanak el a társadalomban. Az eredmények szerint a legnagyobb és legszélesebb kört a családi adókedvezmény érinti. Ugyanakkor ez sem a „szegények” támogatását jelenti, hanem a tehetősek helyzetbe hozását.
Ha csak azokat nézzük, akik 2017-ben rendelkeztek munkajövedelemmel és őket tíz egyenlő létszámú csoportra osztjuk jövedelmük nagysága alapján, akkor azt kapjuk, hogy
a felső 10 százalékban lévők összesen annyit tudtak leírni adójukból, mint az alsó 48 százalék együttesen.
Másképpen kifejezve 54 milliárd forintot kaptak a jobban élők gyermekeik után, ezzel tovább növekedett a bérolló.
Az adatok alapján miközben a dolgozói társadalom – munkajövedelem szempontjából - alsó felébe tartozók 24 százaléka tudta a gyerekek után járó kedvezményt valamilyen mértékben igénybe venni, a felső 10 százalékba tartozók esetén ez az arány 38 százalék volt.
Külön érdekesség az elemzés szerint, hogy még az első házasok adókedvezményét is leginkább a tehetősebbek tudják igénybe venni. Az így visszaosztott pénznek a 19 százaléka kerül a felső 10 százalékhoz, míg a dolgozói társadalom alsó 50 százaléka ennek a kedvezménynek csupán 28 százalékát kapja.
Azaz arányaiban még az első házasság támogatása is inkább a nagyobb jövedelműeknél jelentkezik érezhető hatással.
A konklúzió szerint a dolgozói társadalom felső jövedelmi 10 százaléka a többséghez képest magasabb keresetéhez további kb. 60 milliárd forintot kap vissza az összes adókedvezményen keresztül. Összehasonlítva a dolgozói társadalom közepén lévőkkel (az 5. tizedével), ott ennek a kedvezménynek az érték 22 milliárd forint, csupán harmada az előbbinek.
A hazai bérekről és a növekedés jövedelmi tizedek közti megoszlásával, valamint a társadalmi jövedelem (ennek részei az adórendszeren keresztül nyújtott kedvezmények is) eloszlásával nem rég foglalkoztunk részletesebben, korábban pedig azt is megnéztük, hogyan javította a Fidesz-kormány 8 év alatt a jómódúak helyzetét.