Mit ér egy angol diploma?

Éjjel-nappal nyitva tartó könyvtárak, profin felszerelt laborok, kapcsolati háló kiépítése, egy jobb fizetés, nemzetközi karrier lehetősége, stabil nyelvtudás és nyitott látásmód – ezek a leggyakoribb okok, amelyekért a magyar diákok egy külföldi egyetemet választanak a hazai helyett. Több mint 13 ezer magyar diák tanul külföldi egyetemeken, a legnépszerűbb célországok Ausztria, Németország és az Egyesült Királyság. Az angliai egyetemek hagyományosan népszerű célpontok, de talán a legnagyobb anyagi áldozattal is jár a diák és családja részéről.

Egy angliai továbbtanulás mindig is menőnek számított, de a magyar diákok számára az uniós belépéssel nyílt meg jobban ez a lehetőség, azóta az uniós diákok számára elérhető „csökkentett” tandíjért járhatnak angol egyetemekre, az angol diákhitellel pedig még kedvezőbbek a tanulás megkezdésének a feltételei. Egyre több család vállalja, hogy emellett a gyermek kint tanulásának költségét is vállalja, ami korántsem kevés, sokszor egy felnőtt, családos ember egy főre jutó megélhetési költségeit közelíti.

A diákok sokszor azért is választanak külföldi egyetemet, mert az a szak vagy párosítás Magyarországon nem is létezik, amit ők tanulni szeretnének. A cikk készítéséhez nagyjából egy tucatnyi Angliában végzett vagy jelenleg oda járó diáktól kérdeztük meg ugyanazokat: miért tanulnak külföldön, mit nem találtak meg itthon, mire számítanak, ha végeznek stb.

Többségük azért választott és az alapján külföldi egyetemet, hogy az érdeklődésének megfelelően hol találja meg a legelismertebb képzést. „Egész más élmény olyan helyen tanulni ahol partnerként kezelnek. Ahol, ha sokaknak rossz az eredménye egy modul végén, akkor nem csak a diákban keresik a hibát. Természettudományokat, ahol laborban kell mozognod a későbbi munkád során is, mindenképpen megéri itt tanulni. Otthoni biomérnök barátaim elmeséléséből tudom, hogy azokat a kísérleteket, amiket nekik egy demonstrátor húszéves gépeken mutatott be egyszer, azokat mi párosával, saját magunk, vadi új cuccokkal csináltuk. Nagy magabiztosságot ad az is életben, hogy egy idegen országban, idegen helyen is sikerült baráti kört kialakítani és megtalálni magam” – írta kérdésünkre az egyik kint tanult diák.

Az egyik fokmérője tehát egy diploma értékének az, mennyire ad használható tudást. De az sem mindegy, mennyire lehet vele utána munkát találni. Ebben segít a számtalan rangsor (csak állami intézményből száznál is több van, mellette vannak még a magánegyetemek), amelyek a diploma utáni elhelyezkedési arányokat is figyelik.

„Az egyetemek között nagy különbségek lehetnek. Egy középszerű angol egyetemről kijön egy végzős egy nem jól megválasztott diplomával, akkor lehet 6 hónap is, mire elhelyezkedik, ha ezzel szemben egy jó egyetemen, jó szakon végez, ki se kell jönnie, már lesz állásajánlata. Mi mindig arra biztatjuk a diákjainkat, hogy a legjobb egyetemeket célozzák meg. Egy antropológust is felvesznek egy menő banki állásba, ha elitegyetemen végez, egyszerűen olyan a státusza az intézménynek. A top 10-15 egyetemen látjuk biztosítva azt, hogy tényleg olyan szakokat tudnak választani a diákok, amiben jók és ami után jól is el tudnak helyezkedni. Ők hirdetik is, hogy átváltható kompetenciákat adnak, és ezt a munkáltatók is tudják. Az angol munkaerőpiacon a vállalatok inkább a klasszikus alap tudományos szakokat szeretik, amiből még bármi kialakulhat. Ők is tudják, és mi is ezt hangsúlyozzuk, hogy érdemes inkább matematikát tanulni, mint webfejlesztést, mert utóbbi jó eséllyel elévül, mire végez a diák” – mondta Greskovits György, a külföldi egyetemi továbbtanulást segítő Milestone Intézet oktatási és tanulmányi ügyek vezetője.

Drága mulatság

Az értékekkel szemben ott állnak a kiadások. Elsőre nagy csábítást jelent a diákhitel, hiszen évi 9250 fontot előlegez meg a diákoknak az angol diákhitel központ, de nem árt tisztában lenni azzal, hogy ennek visszafizetése később nagy fegyelmezettséget igényel. (A pontos szabályokról lásd keretesünket.) És nem érdemes arra hajtani, hogy a végzett diák fizetése úgysem éri el a limitet, egyrészt mert a Magyarországra érvényes minimum fizetés (ami felett el kell kezdeni törleszteni) jelenleg évi bruttó 15000 font (kb.5,5 millió forint, ami havonta bruttó 450 ezer forintra jön ki); másrészt ha a kezdő munkavállaló fizetése ezt nem éri el rögtön, ha a végzéstől számított 30 éven belül bármikor eléri, el kell kezdenie törleszteni.

Az egész rendszer azon alapul, hogy a szerződő fél folyamatosan informálja a hitelt nyújtó céget a jövedelem és élethelyzetbeli változásairól. Ha ezt nem teszi meg, akkor az angliai diákhitel központ kiszabhat rá egy büntetést, sőt még arra is kötelezheti, hogy egy összegben fizesse ki a fennmaradó tartozásait büntetéssel együtt.

Ha a végzett diák Angliában marad, magasabb az alsó határ, de ott a fizetések is. "Az angol szisztéma arra épül, hogy csak akkor kell elkezdened a törlesztést, ha már 21 ezer font felett keresel évente, amivel lényegében szinten is tartja a diploma értékét, mert azt mondja: ha te itt végzel, akkor mi (mint angol állam) hiszünk abban, hogy te fogsz ennyit keresni. Ez persze Magyarországon magas fizetésnek számít, amihez még évekig kellene a ranglétrán ugrálnom, de itt kint ez egy elérhető kezdő diplomás fizetés" - mondta egyik interjúalanyunk. Az angliai kezdő fizetéseket itt és itt lehet böngészni. 

Interjúalanyaink mindegyike élt a diákhitel lehetőségével, mindenki tisztában is volt a szabályokkal és egyöntetű vélemény volt, nem tartanak attól, hogy ne tudnák majd visszafizetni. A külföldi továbbtanulást kapacitáló közvetítő ügynökségek is úgy látják, ebben a tekintetben a résztvevők optimisták, de hatalmas tapasztalatuk még nekik sincs, mert az emelt diákhitel visszafizetését csak mostanában kezdik a diákjaik. (2013 előtt évi kb. 2000 font volt mindössze a tandíj az angol egyetemeken, a felemeléshez igazították a diákhitel rendszert.)

„A mi diákjaink közül gyakorlatilag mindenki él a diákhitel lehetőségével, ritka az a család, amelyik simán ki tudja fizetni az évi kilencezer fontos tandíjat. De az alacsony kamat és a kedvező feltételek miatt nem is éri meg nem felvenni. Még olyannal is találkoztunk, aki felvette, de nem tandíjra költötte, hanem befektette. Nyolc év alatt nagyjából 700 diákunk volt és úgy 3-4 százalékuknak volt anyagi problémájuk, de jellemzően a megélhetéssel kapcsolatban, nem a diákhitel visszafizetésével” – mondta Greskovits György, aki maga is Angliában tanult korábban.

A tandíjon felül

A tandíj a költségek egyik oldala, amihez még legalább ekkora teherrel társulnak a megélhetési kiadások. Külföldön ez sokkal több is lehet, hiszen még az a menekülő lehetőség sincs meg, hogy a diák hazamegy, ha nem tud megélni. (Keretesünkben összeszedtük, mennyibe kerül az élet egy Angliában tanuló diáknak.) „Mi mindig alaposan átbeszéljük a hozzánk fordulókkal a költségeket. Ha úgy látjuk, nehezen tudja a család előteremteni a költségeket, de ragaszkodnak a külföldön tanuláshoz, szoktuk Hollandiát ajánlani, ahol 2000 euró évente a tandíj vagy Dániát, ahol tandíj sincs. Hollandiában olcsóbb picit az élet, mint Angliában. Dániában pedig elérhetők a megélhetést fedező támogatások, ha a diák legalább heti 10-12 órát dolgozik” - nyilatkozta Könczey Kinga, az Engame Akadémia oktatási vezetője. Sokan mennek Skóciába is, ahol ingyenes a felsőoktatás, vicces módon kivéve az angoloknak.

Egyre többen

A legtöbb országból nem állnak rendelkezésre pontos statisztikák arról, hogy hány magyar diák tanul az ottani felsőoktatási rendszerben. Az Engame Akadémia az EUROSTAT, az OECD, a UCAS, a US Institute of International Education statisztikáira, valamint az elérhető kormányadatokra támaszkodik. Az adatok alapján egyértelműen növekszik a magyar diákok külföldi továbbtanulás iránti érdeklődése: 2017-ben több mint 12 százalékkal nőtt a külföldi felsőoktatási intézményekben teljes egyetemi képzésben részt vevő magyar diákok száma 2016-hoz képest.

A brit UCAS (Universities and Colleges Admissions Service) adatbázisa pontos adatokat közöl az Egyesült Királyságba felvételiző és felvételt nyert alapszakos magyar diákok számáról. Ebből az látszik, hogy a korábbi évek folyamatos növekedéséhez képest 2017-ben közel 3 százalékkal csökkent a brit egyetemekre jelentkező magyarok száma az előző évhez képest, miközben a németországi és ausztriai jelentkezések váratlanul megugrottak. A visszaesés oka a brexit lehetett, de miután a brit kormány bejelentette, hogy a tanulmányaikat a 2018/19-es évben megkezdők továbbra is az elmúlt években megszokott támogatásokra és kedvező tandíjra jogosultak, a jelentkezések száma 2018-ban ismét fellendült.

Egyelőre nem tudni, mi lesz az egyetemi oktatással a brexit után. Elképzelhető, hogy az eddigi uniós diákok később már csak a nem uniós tandíjért cserébe járhatnak angliai egyetemekre (jelenleg ez év 14000 font), de az is, hogy a brexit-megállapodásokból az oktatás jól jön ki és maradhatnak a kedvező feltételek.

Visszajönnek?

„Még nem tudom biztosan, hogy mit és hol akarok csinálni egyetem után, de nagyon kicsi esélyt látok rá, hogy 10 éven belül visszatérjek Magyarországra. Valószínűnek tartom, hogy vagy itt maradok, vagy az USA-ba megyek, vagy Nyugat-Európában máshova, vagy mesterszakra vagy dolgozni” – írta arra a kérdésünkre az egyik diák, visszatérne-e a diplomája megszerzése után Magyarországra.

Az Engame Akadémia 2016-os kutatásából az is kiderült, hogy az akkor külföldön élő (még tanuló vagy már végzett) diákok közel 30 százaléka egyáltalán nem tervez hazaköltözni Magyarországra, 40 százalék viszont igen, valamikor a jövőben, 9 százalék pedig elég hamar, két éven belül vagy az egyetemi képzés befejeztével térne vissza Magyarországra. „Nem az emigráció első állomásaként kell a külföldi egyetemi tanulásra tekinteni. A kint szerzett tudás hazahozható és érdemes is hazahozni, a következő 5-10 évben éppen ezen szeretnénk dolgozni” – érvelt Greskovits György.

A németül is beszélő diákok számára jó alternatívát jelenthetnek az itteni képzések, és amellett, hogy az oktatási rangsorban egyre erősödnek a német egyetemek, a költségek és a megélhetési feltételek szempontjából is vonzóbbá váltak az Egyesült Királyságban uralkodó bizonytalansággal szemben. A német nyelvterületek mellett Hollandia és Dánia is évről évre egyre népszerűbb célországok a magyar diákok körében. 2013-tól 2016-ig az előbbiben körülbelül 32 százalékkal, utóbbiban 54 százalékkal nőtt a magyar diákok száma. Hollandiát egyre többen választják elsődleges célországként, az Engame Akadémia saját diákjai pedig sokan jelölik meg az Egyesült Királyság alternatívájaként, ha az oda való bejutás esetleg nem sikerülne. Dánia főleg mesterszinten vonzó, ahol jóval több képzés érhető el angol nyelven. Alapszinten is színvonalas a képzés, de itt még jóval kevesebb szakterületen tanulhatnak angolul a diákok.

Az angliai diákhitel feltételei

Ha az alapképzést egy diák 2012. szeptember 1-én vagy utána kezdte meg, és  az Egyesült Királyságban helyezkedik el, rá ezek a szabályok érvényesek:

• A nappali tagozatos hallgatók a kurzus befejezése/elhagyása után következő áprilisban kezdik meg a hitel törlesztését, eddig a pontig a kamat az inflációhoz igazított érték plusz három százalék.
• A hallgatók, akkor kezdik meg a visszafizetést, ha a fizetésük meghaladja az évi bruttó 25000, havi 2083, heti 480 fontot. Innentől kezdve minden hónapban a fizetésük e feletti részének kilenc százalékát vonják le. Ahogy a fizetésük ez alá a határ alá esik, nem kell tovább fizetniük, azonban abban a pillanatban, hogy megint fölé emelkedik, ismét fizetniük kell.
• A kurzust követő április után évi bruttó 25 001 font alatti fizetésnél a kamat csak az inflációhoz igazítás, 25 001 és 45 000 font között az inflációhoz igazított érték plusz nullától három százalék a fizetéstől függően, 45 000 font felett az inflációhoz igazított érték plusz három százalék.

Ha az alapképzést egy diák 2012. szeptember 1-én vagy utána kezdte meg, és az Egyesült Királyságon kívül helyezkedik el, rá az alábbiak érvényesek:

• Országonként meghatározzák a visszafizetési küszöböt, a megélhetési költségektől függően, ezt évente frissítik és ezen az oldalon érhető el. Jelenleg Magyarországon az alsó küszöb évi bruttó 15000 font. Ugyanúgy a fizetés e feletti részének kilenc százalékát vonják le és a kamatokra is ugyanazok a feltételek vonatkoznak csak más küszöbökkel.
• Ha a szerződő fél nem küldi el a jövedelméről az információkat, akkor egy havi fix összeget határoz meg a cég, országtól függően (Ez Magyarországon a cikk megírásának az idejében 120,60 font).
• Minden egyén köteles állni a tranzakciós díjat, valamint a váltás költségeit, ha nem fontban fizet.
• Ha a diák rendszeresen törlesztett és minden szabályt betartott, de 30 év alatt mégsem fizeti vissza a kölcsönt, akkor eltörlik azt. Egyéb különleges esetekben is eltörölhetik (pl. bénulás).

A mesterképzést 2016. augusztus 1-én és utána megkezdők, valamint a doktori képzést 2018. augusztus 1-én és utána megkezdők:

• Ha az Egyesült Királyságban dolgoznak, évi bruttó 21000 font (havi 1750 font, heti 404 font) fölötti fizetésnél kell megkezdeniük a visszafizetést. Ez a küszöb országonként különbözik, ugyanúgy, mint az alapképzésnél, azonban erre külön táblázatot nem szolgáltat a honlap. Ha a fizetésük e határ alá esik, nem kell tovább fizetniük, azonban abban a pillanatban, hogy megint fölé emelkedik, ismét fizetniük kell.
• Itt csak hat százalékot vonnak le a szerződő fél fizetéséből.
• A kölcsön már az első részletének a folyósításától kezdve kamatozik az inflációhoz igazítva plusz három százalékot, ez nem változik.
• Ha külföldön él az egyén, ugyanúgy, mint az alapképzéseknél:
• Minden egyén köteles állni a tranzakciós díjat, valamint a váltás költségeit, ha nem fontban fizet.
• Ha nem fizette be a kölcsönt a kurzusa vége utáni áprilistól számított 30 évben és ettől függetlenül rendszeresen törlesztette, akkor eltörlik. Egyéb különleges esetekben is eltörölhetik.

UPDATE: Az angol diákhitel részleteit taglaló keretesünkben először nem fogalmaztunk elég pontosan, csak a jövedelemküszöb feletti rész után vonnak le bizonyos százalékot, nem a teljes fizetésből.

Borítókép: Shutterstock.