Két tűz közé kerültek a magyar családapák

Furán alakultak át a férfiakkal szembeni társadalmi elvárások Magyarországon: miközben 2016-ban nagyjából a magyarok kétharmada egyetértett azzal, hogy egy férfi ne dolgozzon annyit, hogy az a családjával töltött idő rovására menjen, tízből kilenc magyar azzal is egyetértett, hogy a férfi legfontosabb feladata, hogy biztosítsa a családja megélhetését – többek között ez is kiderül a KSH Népességtudományi Kutatóintézete által kiadott Demográfiai Portré 2018 kötet férfiak családban betöltött szerepeire vonatkozó tanulmányból.

Makay Zsuzsanna és Spéder Zsolt a 20-44 éves népesség körében vizsgálta az apákkal szembeni elvárásokat, és ebből az derült ki, hogy Magyarországon a hagyományos, “kenyérkereső” apaszerepre irányuló társadalmi elvárás úgy maradt meg, hogy közben a magyarok nagy többsége szerint az is fontos, hogy a magyar apák családcentrikusak legyenek, és tevékenyen részt vegyenek a családi mindennapi feladatainak elvégzésében, legyen szó házi- vagy “érzelmi” munkáról.

Pénz vagy család?

Az elvárásokra, szerepekre vonatkozó kérdéseket először 2009-ben tették fel, így összesen csak 7 év trendjeit lehet megfigyelni. Ez alapján a vélemények nem változtak számottevően, viszont az látszik, hogy a hagyományos elvárásokra vonatkozó állítások (az ábrán felülről a negyedik és a hatodik) támogatottsága még nőtt is, ami a hagyományos férfiszerep megerősödését jelenti.

A válaszolókat négy csoportra osztották a kutatók attól függően, hogy a kérdések alapján milyen apaszerepet tartanak követendőnek. 2016-ban eszerint a magyarok nagyjából harminc százaléka azt várja el a férfiaktól a családban, hogy keressenek pénzt. A válaszadók nagyjából hatoda szerint ugyanakkor az a legfontosabb, hogy az apa legyen családcentrikus.

A csoportosítás alapján is látszik az a trend, amit már emlegettünk, ugyanis csaknem a válaszadók fele várja el a férfiaktól, hogy amellett, hogy biztosítja a család megélhetését, vegyen részt aktívan a gyerek ellátásával kapcsolatos feladatok elvégzésében is. A válaszadók nagyjából hét százaléka bizonytalan volt az elvárásaival kapcsolatban. Ezen az ábrán is látszik viszont, hogy nincs nagyon egyértelmű trend. Az biztos, hogy

Az apasággal kapcsolatos elvárások változása tehát viszonylag ellentmondásos, hiszen a legtöbben két egymást akadályozó feladat egyidejű megugrását várják el Magyarországon a férfiaktól. A tanulmány sajnos nem tér ki arra részletesebben, hogy más országokban ez hogyan alakult, viszont egy példát hoz arra, ahol a családcentrikusság elvárásának növekedése a kenyérkereső szerepre vonatkozó elvárás csökkenésével járt együtt.

Ahogy az ábrán is látszik, a németeknek csak a negyede gondolja úgy, hogy egy férfinak képesnek kell lennie arra, hogy a családját egyedül is eltartsa, miközben Magyarországon 93 százalék gondolja így. Abban is nagy a különbség, hogy a németek többsége szerint rendben van az, ha egy férfi otthon marad a gyerekeivel, miközben Magyarországon az emberek kétharmada szerint a férfinak nem való, hogy háztartásbeli legyen.

A gyerek felnő, a láthatatlan munka megmarad

A férfiak szerepére vonatkozó elvárások ellentmondásossága miatt az is érdekes, hogy ezek az elvárások hogyan hatnak a férfiak és nők közötti, ház körüli feladatokra vonatkozó munka megosztására. Magyarországon a 2009-ben és 2010-ben a nők naponta több mint két órával több időt töltöttek mosogatással, takarítással és főzéssel, mint a férfiak (a férfiak napi átlag 32, a nők 160 percet töltöttek ezekkel a tevékenységekkel). A háztartási munkával töltött idő azonban életkoronként is változik, és ez alapján a szerzők egy érdekes gondolatkísérletet írtak fel arra vonatkozóan, hogy a gyerekvállalás miként hat az otthoni munkamegosztásra.

A főzés, a mosás és a takarítás elsősorban a nők feladata az esetek több mint felében, de az esetek másik felében a párok közösen végeznek bizonyos feladatokat (a főzést az esetek harmadában, a takarítást az esetek felében, a bevásárlást az esetek kétharmadában intézik közösen).

Az idősebb, gyerekeket nevelő párok esetében viszont még ennél is jóval egyenlőtlenebb a munkamegosztás: ebben a korosztályban az esetek 77 százalékában a nők főznek, a mosást és a takarítást pedig 70 és 66 százalékban végzik egyedül, tehát a statisztikák alapján egyértelmű, hogy a gyerekvállalást követően megnő munkamegosztás egyenlőtlensége.

Bár a tanulmány ezt csak kutatási kérdésként fogalmazza meg, lehetséges, hogy ezt a jelenséget az magyarázza, hogy mivel nagy többségben a nők maradnak otthon a gyerekekkel, ebben az időszakban a kezdeti egyenlőségelvűbb helyett a hagyományos munkamegosztás hagyományosabbá válik, és ez már akkor sem változik meg, amikor a gyerekek nagyobbak lesznek, és az anya visszatér a munkaerőpiacra.