Pandora, Gabriella
-1 °C
4 °C

Az agrárkamara dönthetné el, hogy ki vehet földet, és ki nem

A helyi agrárkamarák dönthetnék el, hogy ki vehet termőföldeket, a földekre pedig hatósági árakat vezetnének be, így egy adott földterület ára csak a termelékenységétől függene, az nem számítana, hogy a terület hol van – írja a Népszava.

A kamarai és földforgalmi törvény módosító javaslatának elfogadása esetén átalakulnának a földvásárlásokat véleményező, azt befolyásolni képes helyi földbizottságok. Ezek a bizottságok eddig helyi gazdákból álló, választott testületek voltak, vagy ha ilyen nem tudott megalakulni, akkor a helyi agrárkamara látta el a feladatokat. Ez most úgy alakulna át, hogy mindenhol a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara látná el a földbizottság feladatait, vagyis különböző, a javaslatban meghatározott szempontok szerint véleményezhetné azt, hogy ki vehet meg egy darab földet, és ki nem. A törvényt amúgy részben Győrffy Balázs fideszes képviselő, a nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke jegyzi, vagyis

Az agrárkamara elnöke írt egy törvényt, ami sokkal nagyobb hatalmat adna az agrárkamara kezébe, mint ami most van, pedig már az sem kevés. 

És milyen szempontok alapján dönthetne a kamara/helyi földbizottság arról, hogy valaki érvényesítheti-e az elővásárlási jogát, vagy úgy általában megvásárolhat-e egy földbirtokot? Például a következőket mérlegelve:

  • átláthatóak-e a birtokviszonyok;
  • felmerül-e, hogy valaki spekulatívan akar földet szerezni;
  • a vásárlással érvényesülnek-e a helyi gazdálkodói közösség érdekei;
  • a vevőnek és családtagjainak mennyi földjük van a környéken; 
  • és hogy a vásárlással érvényesülnek-e a kormány földbirtok-politikai céljai. 

Általánosságban elmondható tehát, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara nagyjából eldönthetné, hogy ki vehet földet, és ki nem, és kellően sok szempont alapján hagyhatja jóvá vagy utasíthatja el az adásvételi szerződéseket. 

A földbizottság persze csak ajánlást tesz, a végső döntést a mezőgazdasági igazgatási szerv hozza, de kérdés, hogy mennyire írják ezek a döntések felül a kamara/földbizottság ajánlásait. A vitatott döntések ügyében a közigazgatási bírságokhoz lehetne fordulni, de az eljáró tanács nem írhatná felül a kamarai szakvéleményt,

így a kamarák döntése ellen gyakorlatilag fellebbezni sem lehetne.

A földek értékénél nem számítana a piaci ár, csak a területek termelékenységét vennék figyelembe. Ez azt eredményezné, hogy egy azonos „teljesítményű" földterület ugyanannyiba kerülne Budapest határában, mint például egy borsodi faluban. Harangozó Gábor, az MSZP agrárpolitikusa szerint emiatt másfél millió földtulajdonos birtokának értéke csökkenhet. 

A javaslatról a héten már tárgyal is a parlament, így az agrárkamara elég hamar a magyar birtokpolitika legnagyobb hatalmú szervévé válhat. 

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!