Hogy kapják vissza lakásukat a bedőlt hitelesek?
![BJASZ20160127012](https://kep.index.hu/1/0/2177/21772/217727/21772716_6d2f974279d1ee6c6e599dfd5ef8dab6_wm.jpg)
További Gazdaság cikkek
-
Kiderült, hogyan teljesítünk az uniós felzárkózásban
- Nem is gondolná, ki keresheti a legtöbbet a visszaváltott palackokon
- Még nem aknamentes a kulcságazat előtti terület, de lényegesen jobb képet mutat
- Megnéztük, hogyan teljesítenek Mészáros Lőrinc tokaji borászatai
- Elemző: A bitcoin pont annyira arany, mint amennyire tulipánhagyma
Hamarosan elfogadhatja a parlament azt a törvényt, amely lehetővé teszi, hogy a kormány által létrehozott Nemzeti Eszközkezelő Zrt.-től visszavásárolják a lakásukat azok a bajba jutott devizások, akik a válság alatt inkább eladták azokat az államnak, mint hogy elvegye tőlük a bank.
A kormány lépéseiből arra lehet következtetni, hogy ezzel végképp megoldottnak tekintenék a devizahiteles válságot, és lassan be is zárnák az Eszközkezelőt. Viszont még mindig sok bizonytalansággal kell szembenéznie a devizás családoknak,
sok kulcskérdés maradt megválaszolatlanul, ami százezreket érinthet.
November 20-án jelentette be a kormány, hogy benyújtott egy törvényjavaslatot, amely alapján kedvezményesen vásárolhatnák vissza a lakásaikat azok a bajba került adósok, akiknek a kisegítésére létrejött maga az Eszközkezelő. Bár visszavásárlásra elvileg eddig is volt lehetőség, a kormány mostani lépése nagyobb lendületet adhat a dolognak, a törvény 2019 januárjában lép érvénybe, vagyis 2019 márciusára elvileg a NET Zrt. tulajdonában lévő közel 36 ezer lakás nagy részétől megszabadulhat az állam.
Ezzel intézményesen lezárul a devizahitelesek megsegítésének 2011-ben kezdett folyamata, vagyis hivatalosan megoldódik a devizahitel-válság. A valóságban persze nem, ahogy azoknak sem szűnik meg minden gondja, akik az Eszközkezelőnek adták el a lakásukat. Mielőtt azonban rátérünk, hogy mi is történt most, nézzük meg, hogy mi is (volt) a NET Zrt.
Egy korszak lezárul
A Nemzeti Eszközkezelő létrehozása egy volt az Orbán-kormány intézkedései közül, amellyel a bajba jutott devizahiteleseket próbálta segíteni. Ennek az volt a lényege, hogy azok az adósok, akik nem tudták törleszteni a hiteleiket, kérhették az állam segítségét, vagyis azt, hogy a Nemzeti Eszközkezelő vásárolja meg a lakásukat, amelyet aztán ők kedvezményes áron visszabérelhetnek. Ez sok családot mentett meg attól, hogy a bank kilakoltassa őket a lakásaikból és elárverezze az ingatlanokat.
A kormány számításai szerint 36 ezer lakás került így a NET-hez, amelyben 154 ezer ember lakik.
Ez viszont már a devizahitelesek kimentésének legalább a harmadik köre volt. Ha végignézzük azt, hogy milyen intézkedéseket hozott a kormány a hitelesek megsegítésére, azt látjuk, hogy elég különböző megoldásokkal szolgált a tehetőseknek és a kevésbé jómódúaknak.
- A végtörlesztéssel egy összegben is törleszteni lehetett a hiteleket, kedvezményes árfolyamon.
- Akiknek nem volt annyi megtakarításuk, vagy nem tudtak ennyi készpénzt előteremteni, azok kérhették a hitelük korábbi árfolyamon történő rögzítését.
- Az Eszközkezelőn keresztül el lehetett adni az államnak a lakást, majd visszabérelni az ingatlanát.
- Ócsán a kormány egy külön lakótelepet is épített devizahiteleseknek.
- Bevezették a magáncsőd intézményét.
- És van egy akár 100 ezres tömeg, akik egyik megoldást sem vették igénybe, ők azok, akiket sorban kilakoltatnak a bankok és a követeléskezelők, akiknek a bankok a követeléseiket eladták. De róluk még lesz szó.
A devizahitelek ügye pénzügyi szempontból akkor zárult le, amikor a kormány 2015-ben elrendelte, hogy a bankok forintosítsák a devizahiteleket. Ettől persze még egyáltalán nem oldódott meg a hitelesek problémája, akiknek továbbra is jóval nagyobb törlesztőt kellett fizetniük, mint ha nem ütött volna be a válság. A forintra váltott hitelekkel viszont már legalább nem voltak kitéve a további árfolyammozgásoknak.
![Résztvevők a tüntetésen, amelyet a Jobbik a fair bankokról és forintosításról szóló törvények elfogadása miatt tartott Budapesten, a Szabadság téren 2014. november 28-án.](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/2177/21772/217723/21772326_f9acb9b8d4aa1909fa3b2de4d30e956b_wm.jpg)
A Nemzeti Eszközkezelő, mint megoldás, egy nagyon népszerű intézmény volt, olyannyira, hogy 2016-ban, amikor még az MNB számításai szerint úgy 144 ezer család szorult volna segítségre, a NET Zrt. bejelentette, hogy már csak 1500 kérelmet tud befogadni. Pedig ekkor már az eredetileg 25 ezer lakásos keretet 35 ezerre emelte az Eszközkezelő, látva a nagy igényt.
Ennél aztán végül több lakást vásárolt meg a cég, a Habitat for Humanity adatigénylésére a NET Zrt. azt közölte, hogy 2017-ben még 6 750, 2018 első három hónapjában pedig további 355 lakást vásárolt meg. Ezzel összességében negyedével nőtt Magyarországon a köztulajdonban lévő lakások állománya, amire nagyon rég nem volt példa az országban. Az igényeknek még így sem tudott megfelelni, ahhoz sokkal radikálisabban kellett volna bővíteni a programot.
A kormány viszont a most megszavazott törvénnyel pont ennek az ellenkezőjét teszi: kiüríti és várhatóan pár éven belül becsukja az eszközkezelőt.
![A NET Zrt. által megvásárolt lakóingatlanok területi elhelyezkedése a legalacsonyabb elérhető területi bontásban](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/2177/21772/217723/21772356_0c45b93c0b105bf6fa42399d752e99b7_wm.jpg)
Mit mond ki a törvény?
Ahogy arról korábban írtunk, a Semjén Zsolt által benyújtott, de az állami vagyonért felelős Bártfai-Mager Andrea csapata által előkészített törvény megteremti a lehetőségét annak, hogy a NET Zrt. bérlői kedvezményesen visszavásárolják a lakásaikat. A törvény szerint az Eszközkezelő várhatóan jövő januárban minden bérlőnek küld egy levelet, amelyre 60 napon belül válaszolva el kell dönteni, hogy
- a lakó egy összegben, kamatmentesen szeretné-e visszavásárolni a lakását
- több részletben szeretne újra tulajdonos lenni
- vagy továbbra is bérlő szeretne lenni.
A NET azzal számol, hogy a36 ezer bérlő túlnyomó többsége visszavásárolja majd a lakását és csak pár ezer bérlő marad majd. Akik a vásárlás mellett döntenek, azoknak a törvény biztosítja, hogy azt a pénzt, amit az évek alatt bérleti díjként befizettek a NET-nek, beszámítják az vételárba. Egy negyedik kategória is létezik: azok,
akik nem nyilatkoznak arról, hogy mit szeretnének, őket automatikusan tovább bérlőként kezeli a törvény, viszont emelt bérleti díjat kell fizetnie
(igaz azt, hogy a nyilatkozó bérlőknek mennyit kell majd fizetnie, arról nem szól a törvény, de erről mindjárt).
A törvény viszonylag részletesen szabályozza, hogy hogyan kell a bérlőknek nyilatkoznia a szándékukról ("vásárlási lehetőséggel a fizetési kötelezettségeinek eleget tevő bérlő és bérlőtársak közeli hozzátartozója kizárólag a fizetési kötelezettségeinek eleget tevő bérlő vagy bérlőtársak nyilatkozatával egybehangzó vagy közös, teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt nyilatkozata alapján élhet"), és lehetővé teszi, hogy a bérlők közeli hozzátartozói is kivásárolják az ingatlanokat, vagy adott esetben tovább béreljék a lakást az eredeti bérlők helyett.
![NET Zrt. lakásbérleti szerződés részlete a kormányzati videóból](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/2177/21772/217727/21772738_7d8d65e4825b31bb3e1a3cb195d553d0_wm.jpg)
Az egy összegben fizetők a fizetés után rögtön, a részletfizetők pedig 2019 október 1-től válnának tulajdonosaivá az ingatlanoknak, vagyis onnantól hivatalosan is magánkézbe kerülnének a lakások. Azok a lakások pedig, amelyek a NET tulajdonában vannak, de megüresedtek, vagyis nincs, aki bérelje vagy megvegye őket, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő tulajdonává válnak, az állam pedig innentől megpróbálhatja elárverezni azokat. Ha az árverés eredménytelen, akkor az ingatlan ingyenesen a helyi önkormányzatra száll, amely azt csinál vele, amit akar.
Szintén az önkormányzaté lesznek a "Szociális Családiház-építési Program" keretében felépült házak, vagyis az ócsai devizás lakótelep lakásai. Vagyis az ócsai telep lakói a jövőben az ócsai önkormányzatnak fizetnek majd lakbért, a törvény pedig kiköti, hogy az
ingatlanok önkormányzati tulajdonba kerülését követő két éven belül a bérlő számára a Nemzeti Eszközkezelő által kötött lakásbérleti szerződésben meghatározottaknál hátrányosabb feltételeket nem határozhat meg.
Hogy mi lesz a két év után, azt már nem szabályozza a törvény. Ez pedig csak egy abból a rengeteg kérdésből, amelyet megválaszolatlanul hagy a törvény, ami miatt tovább izgulhat a 36 ezer család.
Több kérdés, mint válasz
A törvénnyel a kormány meghatalmazást kap arra, hogy a törvény elfogadása után, rendeletben szabályozzon számos kérdést. Többek között azt, hogy
- Mi is szerepel pontosan a levélben, amelyet megkapnak a bérlők?
- Milyen módszerrel állapítja meg majd a kormány, hogy mennyit kér a lakásokért?
- Milyen módszerrel állapítják meg a tovább bérlőkre vonatkozó új bérleti szerződés tartalmát?
- Mennyiért lehet tovább bérelni az ingatlant?
A törvényből ugyan nem derül ki, de a kormányzati dolgokban jól informált Magyar Idők szerint a NET annyiért akarja majd visszaadni az ingatlanokat, amennyiért anno vette, az ingatolanok fekvésétől függően pedig 15-35 százalék kedvezményt is ad majd. Kérdés, hogy a bérlők megtudják-e majd a döntésre rendelkezésre álló 60 napban azt, hogy pontosan mennyit kellene fizetniük a lakásukért vagy mennyiért bérelhetnék tovább a lakásukat. Ez viszont nem derül ki a törvény szövegéből.
Ahogy az sem, hogy az újonnan megállapított bérleti díjak hogyan alakulhatnak majd ahhoz képest, amit most fizetnek a bérlők. Az kerek-perec ott van a szövegben, hogy aki nem nyilatkozik arról 60 napon belül, hogy mit szeretne a lakással, attól emelt bérleti díjat kér majd a NET, de az sehol nincs rögzítve, hogy aki viszont direkt marad bérlő, az mondjuk továbbra is annyit fizet, mint most. Mindössze annyit lehet erről olvasni, hogy a kormány rendeletben állapítja majd meg
a Nemzeti Eszközkezelő és a bérlő között létrejött lakásbérleti szerződésben a bérlő szociális helyzetére tekintettel érvényesíthető lakbér mértékét,
Az sem teljesen tisztázott, hogy mi lesz azokkal, akik nyilatkoztak arról, hogy megvennék a lakásukat, de nem sikerült az erre kijelölt (pontosabban a kormányrendeletben majd egyszer kijelölésre kerülő) határidőn belül szerződést kötni. A törvény azt írja, hogy "az adásvételi szerződés megkötésének bármely okból történő meghiúsulása esetén a fizetési kötelezettségeinek eleget tevő bérlőnek e törvény erejénél fogva 2020. január 1-jén a lakóingatlan vagy a tartalék ingatlan tekintetében e törvény végrehajtási rendeletében foglaltak szerinti kiszámított vételáron a lakóingatlanon vagy a tartalék ingatlanon tulajdonjoga keletkezik, amely vételárat a Vevő a végrehajtási rendeletben meghatározottak szerint megállapított időpontokban és több részletben fizeti meg." Vagyis ha van szerződés, ha nincs, a lakás rászáll arra, aki egyszer azt mondta, hogy megvenné, és 2020-tól kezdhet törleszteni?
Az is kérdés, hogy a törvény rendezi-e azoknak az embereknek a problémáit, akiknek a NET eddig nem engedte, hogy visszavásárolják a lakásaikat. Ahogy arról korábban írtunk, sokan vannak olyan helyzetben, hogy elvesztették a bérlőtársukat, vagy azért, mert elváltak, vagy az egyik fél meghalt a bérleti szerződés megkötése óta. Ilyenkor az Eszközkezelő úgy vette, hogy az egyik bérlő lemondott a bérleti jogáról, így a visszavásárlási jogáról is, ami így teljesen a magyar államra szállt.
Mivel viszont ezt a részt a másik bérlő már nem tudja visszavenni, hiszen nem az övé, az állam pedig nem akar közösben tulajdonos lenni magánemberekkel, ezért inkább nem adja vissza a lakást. Hogy hány embert érinthet ez a probléma, azt nem tudjuk, a NET nem válaszolt az ezzel kapcsolatos korábbi kérdéseinkre, de az biztos, hogy akiket érint, azok most tovább izgulhatnak, hogy vajon megvehetik-e valaha a lakásukat.
Talán a legnagyobb kérdés, amire a törvény nem ad választ, az az, hogy mi lesz akkor, ha az eszközkezelő, mint olyan, megszűnik.
A szövegben nem szerepel, de nagyon úgy tűnik, hogy a kormány szeretné kiüríteni és becsukni a NET Zrt-t. Erre utal az, hogy november 20. után már nem fogadnak be több szándéknyilatkozatot arról, hogy vegye meg adósok lakását a NET, vagyis az eszközkezelő nem vesz meg több lakást. A megüresedő lakásokkal sem akar már foglalkozni, ezek, ahogy már említettük, az államra szállnak, ahogy az ócsai lakások is.
Ezek szerint pár éven belül annyi dolga lenne a cégnek, hogy beszedje a bérleti díjat azoktól, akik még nem vették meg a lakásukat, de a kormány szándékai szerint ez már elég kevés lakást jelent majd. Nem elképzelhetetlen tehát, hogy a NET Zrt. idővel megszűnik majd, a bérlők pedig az ócsaiakhoz hasonlóan mondjuk az önkormányzatnak fizetnek majd tovább. De hogy ez megtörténik-e, mikor és milyen feltételekkel, arról semmit nem lehet tudni.
![Lakóházak az ócsai szociális családiház-építési program építkezésén 2013. január 3-án.](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/2177/21772/217729/21772992_994c510570ce5eb786d2170454bd21d6_wm.jpg)
Ennyi volt?
Az MNB adatai szerint még most is több mint 70 ezer nem teljesítő, vagyis törlesztőt 90 napnál régebben nem fizető adós van az országban, nagy részük valószínűleg még a devizahiteleinek forintosított verzióját nyögi. Sőt, ezen felül is vannak még bajban lévő adósok, akik meg sem jelennek már a nem teljesítő adósokat közlő statisztikákban, mert a követeléseiket a bnkok eladták behajtó cégeknek, így nem szerepelnek a bankok adataiban. Velük együtt akár 100 ezer család lehet még bajban.
Ezeknek az embereknek pedig már semmilyen segítséget nem nyújt az állam
ők azok, akiknek a bankok tipikusan behajtó cégeknek eladták a követeléseket, vagyis már a bankok adataiban sem szerepelnek, ők leginkább kilakoltatottként jelennek majd meg legközelebb a statisztikákban, a téli kilakoltatási moratórium végén. Ezzel pedig a kormány annyira nem foglalkozik, hogy a Fidesz még tárgyalni sem volt hajlandó arról az ellenzéki javaslatról, hogy egyáltalán foglalkozzon a parlament a kilakoltatások problémájával.
A NET Zrt. leépítése a lakhatási problémákkal amúgy foglalkozó szervezetek szerint pont azért szomorú, mert egy állami lakhatási rendszer alapja lehetett volna. Szegfalvi Zsolt, a Habitat for Humanity ügyvezetője szerint egy elmulasztott lehetőség, hogy az állam ahelyett, hogy szociális szempontok szerint gazdálkodna azokkal a lakásokkal, amelyeket a NET-en keresztül megszerzett, inkább kivezetni látszik ezt az állami intézményt.
Hasonló véleménnyel van Pósfai Zsuzsanna és Czirfusz Márton, a városkutatással és lakhatási kérdésekkel foglakozó Periféria Közpolitikai Kutatóközpont munkatársai is. Úgy látják, hogy a Nemzeti Eszközkezelővel a kormány bebizonyította, hogy tud forrásokat rendelni a lakhatási problémák megoldásához, ha akar, ez az intézmény pedig egy széles körű, állami tulajdonú bérlakásrendszer alapja lehetett volna. A program bővítésével még több ezer bajba jutott adóson és lakhatási szegénységben élőkön lehetett volna segíteni. Az eszközkezelő kiürítésével és lezárásával viszont a kormány azt jelzi, hogy nincs szándékában tovább foglalkozni a devizahitelesek továbbra is fennálló problémáival.
(Borítókép: Jászai Csaba / MTI)
Vissza lehet vásárolni a bedőlt lakásokat az Eszközkezelőtől, de egyelőre rengeteg a kérdőjel és a buktató. Úgy tűnik, a kormány ezzel pontot is tenne a devizahiteles történet végére.
139 · Nov 30, 2018 07:18am Tovább a kommentekhez