17 millió forintos MNB-bírság a Hitelcentrumnak

17 millió forintos bírságot szabott ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a Duna House csoporthoz tartozó hitelközvetítőre, a Hitelcentrum Kft.-re.

Az indoklás szerint a pénzpiaci szereplő nem az elvárható gondossággal – a kockázatoknak az érintett felek számára való jelzésével – közvetített ugyanazon fogyasztóknak egyidejűleg jelzáloghitelt és személyi kölcsönt, nem adott át kellő számú versengő ajánlatot ügyfeleinek, illetve panaszkezelési szabályzata és gyakorlata nem felelt meg a jogszabályoknak. A most megbírságolt cég úgynevezett többes ügynök, ami azt jelenti, hogy több céggel áll kapcsolatban, így több cég termékét is árulja.

A Hitelcentrum Kft. a Duna House Holdinghoz tartozik, így jelentős szereplője a hitelközvetítői piacnak. A célzott vizsgálat 2014. január 1-jétől 2018. november végéig terjedő időszakot tekintette át.

A jegybank megállapította: a cég nem tudta alátámasztani, hogy az ügyfeleknek nyújtott ajánlatai során vizsgálta-e az ügyletek hitelezhetőségi korlátját, ezen belül azt sem, hogy az adott ügyfél rendelkezik-e más hitelkérelemmel vagy folyósított egyéb hitellel. Pedig az MNB jövedelemarányos törlesztőrészletéről és a hitelfedezeti arányok szabályozásáról szóló rendelete kimondja: ugyanazon ügyfél számára adható hitel(ek) együttes állománya nem haladhatja meg az ingatlan értékének 80 százalékát.

Ha egy jelzáloghitelt igénylő ügyfélnek önerőt is igazolnia kell, s ezzel párhuzamosan személyi kölcsönt is felvesz, – különösen akkor, ha az általa reméltnél kisebb összegű jelzáloghitelt kapott – több esetben vélelmezhető volt, hogy a személyi kölcsön valójában a szükséges önerőt pótolja.

Emiatt egyaránt sérülhetett a (hitelekhez képest túl alacsony ingatlanfedezettel bíró) ügyfélkör, illetve a többes ügynököt megbízó (túlzott üzleti kockázatot vállaló) pénzügyi intézmény érdeke is.

A Hitelcentrum több esetben nem adott át és elemzett kellő számú versengő hitelajánlatot ügyfeleinek, nem a jogszabályoknak megfelelően vezette nyilvántartásait és nem őrizte meg – a működésének ellenőrizhetőségéhez szükséges – iratokat. A piaci szereplő panaszkezelési szabályzatának tartalma és annak közzététele sem felelt meg az előírásoknak. A cég nem mindenkor nyújtott megfelelő tájékoztatást ügyfeleinek a jogorvoslati lehetőségekről, illetve a panaszok teljes körű kivizsgálásának eredményéről sem. Hiányos volt a megtartott oktatásokról, képzésekről szóló – a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő – nyilvántartás is.