Előd
10 °C
24 °C
Index - In English In English Eng

Újabb óriási adócsökkentés várható, de vajon honnan van rá forrás?

2018.12.27. 08:52
Nagyon sok a belső és külső pozitívum a gazdaságban, de nem árt tudni, hogy ára is van az adócsökkentéseknek.

Méretes adócsökkentést hozhat a 2020-as és a 2021-es költségvetési év – írja elemzésében a portfolio.hu. A portál mindezt a kormány által közölt középtávú makrogazdasági és költségvetési előrejelzés alapján vetíti előre, abból indulnak ki, hogy ha a tervezetnek megfelelően apad az adócsökkentési alap, akkor azt vélhetően a kormány ki is fogja használni.

Ráadásul, ha igaz a kormányzati matek, akkor a következő választási évre, 2022-re a hiány is jelentős mértékben csökken, és már csak 0,5 százalékos lesz.

Ennyire jól állnánk?

De vajon hogyan lehetséges ez? Mennyire köszönhető az újabb adócsökkentési etap a Fidesz gazdaság-politikájának és mennyire a kedvező nemzetközi helyzetnek? A válasz amolyan is-is. A külső, exogén adottságok közül a nyersanyaghiányos országok életében mindig élre kívánkoznak a szénhidrogénárak, vagyis a nem-megújuló energiaforrások árának erőteljes zuhanása.

Nem nehéz belátni, hogy amennyiben az olaj, vagy a földgáz, illetve részben az áram ára csak fele akkora, mint korábban (talán a legismertebb termék az olaj, itt jól tetten érhető az egykori 100 dolláros és a mai 52 dolláros hordóár differenciája), az Magyarország büdzséje szempontjából jelentős megtakarítás.

A következő nagy különbség már részben adottság, részben hazai siker, ez pedig az adósságszolgálat terheinek enyhülése. A globális kamatkörnyezet is bezuhant a zérószintek világába, de nehéz lenne elvitatni a magyar Nemzeti Banktól a sikeres kamatcsökkentési politikát és a magyar államadósság finanszírozásának felárcsökkenését.

Aranyeső Brüsszelből

A reális képhez természetesen hozzátartozik az európai uniós aranyeső is. Ezt ugyan a kormányzati sikerpropaganda szereti elvitatni, és úgy tenni, mintha az uniós források nélkül sem lenne sikertelenebb Magyarország, de az igazsághoz hozzátartozik, hogy soha a világtörténelemben nem kapott Magyarország ekkora részben belső, részben külső támogatást, pénzpumpát.

Belső annyiban, hogy természetesen mi magunk is tagjai vagyunk az uniónak, de külső annyiban, hogy nettó felhasználók vagyunk, vagyis a befizetéseinket jelentősen meghaladják a felhasználható források.

Növekedés

Mindezek mellett, és természetesen az előbbi hatásoktól nem függetlenül, tagadhatatlanul erős a magyar gazdasági növekedés, és 2019-2021-től is azt várják a világ nevesebb elemzői, hogy a nulla körüli szintre apadó fejlett piaci növekedéssel szemben a CEE-régió egy moderált pluszban maradhat.

A gyengülő forint a kisebb devizaadósság (önfinanszírozási program) mellett javítja a versenyképességünket és a külső egyensúlyt, ráadásul a devizatartalékokon is nyereséget termel.

És éljük fel a jövőnket is

Végül van egy érdemi jövőfelélés is. Hiszen bár talán már el is felejtettük, hogy korábban a magánnyugdíjpénztári rendszerben Magyarország láthatóvá tette a későbbi generációk demográfiai nehézségeit, a nyugdíjasok mind nehezebb finanszírozását, de ez egy nagyon fontos hatás.

Ezt a félretett pénzt a Fidesz-kormány mindenképpen felélte, vagyis nem csak az addig félretett 3000 milliárd forintnyi nyugdíjpénztári vagyont tolta be például az adósságfinanszírozásba (az államadósság-csökkentésbe) és bizonyos folyó ügyek rendezésébe, hanem évente 300 milliárd olyan forintot is felhasznál, vagyis nem tesz félre a pénztártagok öngondoskodására, amely korábban elkülönült a mai aktívak későbbi magánnyugdíjára.

Mindez inkább ténymegállapítás, nem feltétlenül értékítélet. Hiszen alapvetően lehet, hogy ez egy racionális döntés volt. Ha például Magyarországot egy nagy családnak fogjuk fel, akkor érezzük, hogy van abban valami morbid, ha egyszerre adósodunk el és egyszerre teszünk félre pénzt a jövőnkre, lehet, hogy azt a két oldalt érdemes összevezetni, csak éppen fontos tudni, hogy a mostani évek nagy sikereiben a jövő nehézségei is benne vannak.