Bence
18 °C
32 °C
Index - In English In English Eng

Átírja a horvát kormány az INA-törvényt

2019.01.09. 14:06

A horvát kormány módosítja az INA horvát olajipari vállalatról szóló privatizációs törvényt és eláll kivételes jogaitól az olajvállalatban - írta a Jutarnji List című horvát napilap alapján az MTI.

A Horvátországban 2002-től érvénybe lévő törvény miatt 2017-ben az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Zágráb ellen az Európai Bíróságon, mert annak egyes tételei a brüsszeli testület szerint sértik a szabad tőkeáramláshoz és szabad letelepedéshez való uniós jogot.  A lap a lépést úgy értékelte, hogy

a kormány nem akarja visszavásárolni a Mol részesedését az INA-ból,

amiről még 2016 decemberében tett bejelentést Andrej Plenkovic horvát államfő, ehelyett teljesen privatizálná a horvát olajvállalatot. Az INA 49,08 százaléka a Molé, és a magyar olajtársaság rendelkezik az irányítói jogokkal is az INA-ban, 44,84 százaléka pedig a horvát államé.

Az INA-ról szóló privatizációs törvény lehetővé teszi a horvát állam számára, hogy lelassítsa az olajvállalat döntéseit, a tiltakozását pedig nem köteles megindokolni. Az államot kivételes hatáskörrel ruházza fel: többek között vétójoga van az olajvállalat részvényeinek és tulajdonának eladásánál, ha annak értéke túllép egy meghatározott küszöböt. A jogszabály továbbá lehetővé teszi, hogy az állam megvétózza az INA igazgatóságának fontos döntéseit is, például a cég tevékenységének változtatását, a koncessziók vagy engedélyek odaítélését, valamint a székhely megváltoztatását.

A mostani törvénymódosítási javaslat szerint annak a befektetőnek, amely az INA részvényeinek felvásárlásával eléri a konszernben a 25 vagy ötven százalékos tulajdonrészt, értesítenie kell az illetékes minisztériumot az ügyletről, valamint hosszú távú üzleti tervet kell benyújtania az INA irányítására vonatkozóan. A tárcának ezt követően 30 napja van, hogy döntést hozzon, ami lehet pozitív és negatív is, attól függően a kormány nem látja-e veszélyeztetettnek az ország energetikai biztonságát, valamint az ahhoz tartozó infrastruktúra biztonságát.

Beleegyezés visszavonása esetén a részvényeket először az államnak kell felajánlani visszavásárlásra piaci áron, amennyiben ez nem történik meg, Zágráb bírósági úton követelheti ezt. A jogszabály továbbá kiköti, hogy amíg az államnak akár egy részvénye is van a vállalatban, két, szavazatra nem jogosult küldöttet delegálhat az igazgatóságba megfigyelőként. A törvénymódosítás különböző szankciókat is tartalmaz arra az esetre, ha valamilyen döntés következtében energetika szempontból komoly veszélybe kerülne az ország.