Timót, Xénia
-3 °C
4 °C

Az alapítók állnak a fejlődés útjában a családi cégeknél

A családi vállalkozások adják a magyarországi gazdálkodó szervezetek többségét. Egy kutatás szerint a hazai cégek 83,3 százaléka családi cég, azok is főleg kis- és középvállalkozások. A tapasztalat szerint sikeres nagyvállalat pedig azokból lesz, ahol az utódlást jól menedzselik.

Magyarországon a családi vállalkozások gazdaságpolitikai jelentőségét nem csak a számuk és a cégek közti magas arányuk adja, de a bennük rejlő potenciál is. A magyar családi cégeknek a rendszerváltás adott egy új lendületet, az akkoriban induló vállalkozások nagyjából egyszerre jutottak el a 2010-es években a generációváltás első hullámához, és azok, amelyek ezt sikerrel vették, gyorsíthattak a növekedésükön.

A magyar családi cégek többségében két generáció dolgozik együtt, átlagosan 2,6 családtagnak ez a munkahelye, átlagosan két fő vesz részt a cég vezetésében. Az alkalmazott családtagok száma a kisvállalkozásoknál a legalacsonyabb, a közepeseknél a legmagasabb, a nagyvállalatoknál pedig ismét csökkenni kezd. A vezetőség létszáma és a családtagok aránya a vezetőségben ugyanezt a dinamikát követi, de mivel nagyobb cégeknél a vezetők száma is csökken, a családtagok aránya magas marad.

A családi cégeknek megvan az a képességük, hogy – talán még az átlagnál nagyobb eséllyel is – váljanak mikrovállalkozásokból erős kisvállalkozásokká. Ehhez a tapasztalatok alapján az a kulcs, hogy az alapító (és sokszor annak élettársa) minél több családtagot tudjon bevonni az üzletbe az őket követő generációból. Wieszt Attila és Drótos György 2018-as, témában végzett kutatása ugyanis kimutatta, egy-egy új családtag bevonása a cégbe, főleg annak menedzsmentjébe vagy operatív vezetésébe, látható javulást eredményez az üzleti eredményeken.

A kutatásban olyan cégeket kérdeztek meg, amelyek 2016-os árbevétele 80 millió és 150 milliárd forint között mozgott, kiszűrve közülük a pénzügyi szolgáltatással foglalkozókat és az egyéni vállalkozókat. Családi cégnek tekintették azokat, ahol a családnak legalább 50 százalékos tulajdona van, minimum két generáció dolgozik a cégben, és családi utódlásban gondolkoznak. Két kérdőív volt, az elsőt 1415 cég töltötte ki, majd ebből vettek egy 250 darabos almintát a további kérdésekhez. Érdekesség, hogy sok, magát családi cégnek valló vállalatnál nem teljesült az a kitétel, hogy két generáció dolgozzon a szervezetnél.

Az újabb családtagok, a második, harmadik generáció bevonása általában még egyszerűbb menet a családi cégeknél, a következő lépés azonban – a vezetőségbe a családtagok helyett vagy mellett külső szakértelmet bevonni - már a többségnél nehézséget okoz. Pedig ez már a kis- és a középvállalkozás közötti ugrást jelentené, de sokan – ragaszkodva a hagyományokhoz és hallgatva az érzelmeikre – ezt már nehezen lépik meg. Aki viszont meglépi, annak nyitva az út a fejlődés előtt.

Merthogy az átlagosnál jobb gazdasági teljesítményt nyújtó családi cégeknél az alapítók:

  • sikeresebben vonnak be családtagokat és külső szakértőket
  • az utódlásnál könnyebben engedik el érzelmileg a cégüket, tehát aktívan állnak hozzá az utódlás kérdéséhez
  • jobban szét tudják választani a család és a cég dolgait, és szabályozzák is ezt.

Az utódlás egy családi cég központi témája. Általában minden alapító generációkon átívelő, sokáig élő és viruló vállalkozást képzel maga elé. Egyes szakértők szerint az utódlási folyamat igazi vízválasztó családi és nem családi cégek között. Az utódlás tekintetében a magyar családi cégek többsége a hagyományos utat választja: a tulajdont és a vezetést is hosszú távon megtartja. Az utódlási folyamatot az érzelmi kötődés befolyásolja, avagy nehezíti a legjobban. Az a cégalapító, aki nagyon kötődik a vállalkozásához, nehezebben tudja akár a tulajdont, akár a vezetést kiadni a kezéből.

Fontos feladat a korábbi vezető szerepének megtalálása az utódlás után. Általában elmondható, hogy egy családi cég nem engedheti meg magának, hogy az alapító tudását, tapasztalatát nélkülözze, tehát szerencsés, ha az átadás után is kap szerepet, de veszélyes, ha operatív feladatot kap. Akik nem rögtön a rendszerváltás után startoltak, később jutnak el az utódlás kérdéséhez, de az a felmérés szerint kiderült: a hazai családi vállalkozások jó része a stafétaátadás előtt áll, de nem tudja, mi legyen a választott kimenet és ki legyen az utód. Mindezt pedig valószínűleg érzelmi okok nehezítik.

A felmérés vizsgálta a családi cégek előtörténetét is. Érdekes módon nem találtak összefüggést a család korábbi vállalkozói előtörténete és gazdasági sikere között, kivéve, ha a családi vállalkozói előtörténet 1990 után képződött. A rendszerváltás utáni vállalkozói tapasztalat tehát jól látható nyomot hagy egy jelenleg működő családi cég üzleti eredményein.

(Sorozatunkban a Tárki kétévente kiadott tanulmánykötetének, a Társadalmi riport c. kötetnek a fejezeteit dolgozzuk fel. A Családi vállalkozások Magyarországon c. fejezetet Wieszt Attila és Drótos György írták. )

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!