Egyre több a túldolgoztatott ember a munkaerőhiány miatt

Növekszik a munkaidővel való visszaélések száma Magyarországon a Pénzügyminisztérium 2018. első három negyedévéről szóló, munkaügyi ellenőrzésből származó adatsora szerint.

A tárca Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztályának jelentése szerint ezek a jogsértések jellemzően a gépipar és a feldolgozóipar és kereskedelem területén foglalkoztatott munkavállalókat érintették a legnagyobb számban. A feldolgozóipar és a gépipar területén az intézkedések nagyobb munkavállalói létszámot érintenek, míg a a kereskedelemben csak néhány főt. A leggyakoribb szabálytalanság a munkaidő-beosztás hiánya, melynek hátterében a munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai szerint egyrészt a jogszabályok ismeretének hiánya, másrészt a rendkívüli munkavégzés leplezésére irányuló szándék áll.

Sok munkavállalót érintett a munkaidőkeret esetén a kezdő és befejező időpont írásbeli meghatározásának elmaradása, ami gyakorlatilag mind a munkavállaló, mind a hatóság számára ellenőrizhetetlenné teszi például a munkaidőkereten felüli rendkívüli munkavégzést.

A munkavállalók munkaideje továbbá sokszor meghaladta a napi, illetve a heti munkaidő megengedett legmagasabb mértékét, ami bizonyos munkakörökben rendkívül veszélyes is lehet. Rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatos szabálytalanság miatt ritkábban intézkedtek a hatóság munkatársai. Ennek részben az az oka, hogy

2018. I-III. negyedévben az ellenőrzöttek közül a gépiparban 2570 munkavállalót, a feldolgozóiparban pedig 581 munkavállalót érintett ez a szabálytalanság, ami a szükségesnél alacsonyabb foglalkoztatotti létszámból is következik az elemzés szerint. Vagyis a munkaerőhiány - ami Orbán Viktor szerint inkább jó a gazdaságnak - arra késztetni a munkáltatókat, hogy túldolgoztassák az alkalmazottakat. Kutatások szerint ha az embereknek többet kell dolgozniuk, akkor gyakrabban fordulnak orvoshoz. A túlórahelyzetről szóló átfogó cikkünket itt olvashatja el. 

A jelentés szerint pozitív fejlemények is történtek a foglalkoztatás világában tavaly, a januártól szeptemberig tartó időszakban például kevesebb volt a feketén foglalkoztatott, mint az előző év azonos időszakában. Az ellenőrzések során azt találták, hogy a be nem jelentett munkavállalók száma a vendéglátáson kívül minden ágazatban csökkent. A hagyományosan rendkívül fertőzött építőiparban például a 2017-es 3492 fő után a tavalyi első három negyedéven csak 2858 fő dolgozott feketén az ellenőrzött társaságoknál. 

Emellett a jelentés szerint a munkabérrel kapcsolatos jogsértésekkel érintett munkavállalói létszám csökkent (6 421) az előző év január-szeptember közötti időszakhoz képest (8 908 fő).