Hogyan alakítják át a Corvinus Egyetemet?
További Gazdaság cikkek
-
Szigorodik a szabályozás a kriptopiacon, ezzel új korszak kezdődik
- Nem sikerült megállapodniuk a béremelésről, akár sztrájkba is kezdhetnek a reptéri dolgozók
- Itt a háború kegyetlen valósága: Ukrajnában van egy elveszett generáció
- Fontos határidőre figyelmeztet a NAV
- Elfogadták a 16. uniós szankciós csomagot Oroszországgal szemben, de Magyarország könnyítéseket kap
A magyar egyetemek reformra szorulnak, és számos alternatíva van, ami segítené a nagyobb rugalmasságot és függetlenséget. A Corvinus átalakítása akár egy főpróba is lehet, de a egyetemfinanszírozási modelleket nem lehet egy az egyben átültetni, és már a Corvinus körül is sok a kérdőjel. Az alapítványi egyetemek sikerrel működnek Finnországban, de félő, hogy nálunk nem garantált, hogy független és szakmai alapokon összeállított igazgatótanács lesz az alapítványok élén.
Többek között ezeket a témákat is érintette a Mégis, kinek az egyeteme? Vita a Corvinus átalakítása kapcsán az egyetemfinanszírozás és -működtetés modelljeiről nevű fórum, ahol szakértők és érintettek mondhatták el véleményüket az esetleges egyetemreformokkal kapcsolatban kedd este.
Nem új probléma
Nem egy kísérlet történt már az egyetemek működésének megreformálására Magyarországon, mondta el Derényi András (Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet), de egyik sem hozott átfogó változást. Külön érdekesség: egyszer már lehetőség nyílt rá 2008-ban, hogy az egyetemek vállalkozói közintézetté nyilvánítsák magukat, és független piaci szereplőként folytassák, de ezzel egyetlen intézmény sem élt, és a 2010-es kormányváltással megszűnt a lehetőség is. Azonban az elmúlt két évtizedben folyamatos volt az igény, hogy a felsőoktatást kiszabadítsák a túlzott bürokrácia és az alacsony hatékonyság börtönéből.
Ahogy változik az egyetem szerepe az életünkben – nő az igény arra, hogy ezek az intézmények ne csak szakembereket képezzenek, de társadalmi igényeket is kielégítsenek –, úgy nemzetközi szinten is átalakulási folyamatok figyelhetőek meg. Kováts Gergely (Nemzetközi Felsőoktatási Kutatások Központja) elmondta, hogy az egyetemeknek mozgástérre és autonómiára van szükségük. Ez nemcsak azért fontos, hogy a tudósok szabadon kutathassanak, de így a piaci igényekre is jobban tudnak reagálni. Az egyetemnek nemcsak autonómnak, de elszámoltathatónak is kell lennie, e két szempontnak kell egyensúlyba kerülnie a hatékony működéshez.
Kováts beszélt a finnekről is, akik a 2010-es évekre átfogóan megreformálták az egyetemeiket. Finnországban az intézmények választhattak, hogy alapítványként vagy vállalatként szeretnék folytatni. Mindkét esetben az állam megszűnt fenntartó lenni, és megmaradt az ágazat irányítójának. Az új független intézmények igazgatótanácsát úgy állították össze, hogy abban nem lehettek benne a finn állam képviselői. Ez a fajta önállósodás azonban nem jelenti azt, hogy az egyetemek többet nem kaptak az államtól pénzt, azonban rugalmasabban tudják beosztani az erőforrásaikat, valamint könnyebben kooperálnak a piaccal.

De valójában mik azok a tényezők, amik miatt a jelenlegi rendszer nem tartható fenn hosszú távon, vagy ha fenn is tartható, nem hatékony? Ezt a kérdéskört vizsgálta Kádár-Csoboth Péter (IFUA Horváth & Partners). A magyar egyetemek és főiskolák a következő tényezők miatt vannak hátrányban elmondása szerint:
- Problémás a foglalkoztatottság, a közalkalmazotti viszony túl kötött, zárt oktatói karrierpályát eredményez.
- Rossz a költségvetés logikája, az egyetemek, akár egy kormányhivatal, próbálják elkölteni az összes pénzt, amit kapnak.
- Az intézmények csak kezelői az állami tulajdonnak, ezért nehezen hasznosítják azt. A beszerzési szabályok lehetetlenné teszik a hatékony működést.
- Alulfinanszírozással próbálják meg az intézményeket saját bevétel szerzésére ösztönözni, de ezzel nem érnek el valós eredményt. A finanszírozás pedig álnormatív, nem fedezi az alapköltségeket sem.
- Rosszul oszlik meg a felelősség. A kancellár felel az erőforrásokért, ő menedzseli az intézményt, de az erőforrások tényleges felhasználása alsóbb szinteken történik, ahol pedig kicsi a tényleges hatalom, de a felelősség is.
- Nincs teljesítményértékelés. A közalkalmazotti léthez tartozó tér nem ad lehetőséget a jutalmazásra, igaz, plusz mellékes feladatokkal pénzhez lehet jutni, de ez nem jelent motivációt.
- Nincs tulajdonosi szemlélet. Az igazi fenntartó a minisztérium, de egyben ő az ágazat irányítója is, így nem tud fenntartóként megnyilvánulni. Kihasználatlanul maradnak olyan jogok, amikkel amúgy rendelkezik.
- Az oktatók alulfizetettségét az elvárások csökkentésével kompenzálják, ez nagyon demotiváló és hosszú távon nem fenntartható.
- A szabályozási környezet nagyon bürokratikus, nehezen értelmezhetőek és betarthatóak a szabályok.
- Az egyetemek nagy részben az oktatásra vannak megszervezve, pedig manapság a feladatkörük sokkal szélesebb. Az iparral történő együttműködés, a projektek kivitelezése és a társadalmi felelősségvállalás egész más struktúrát igényelne.
Kádár-Csoboth Péter szerint problémát jelent az is, hogy miközben az informatika az oktatás alappillérévé vált, Magyarországon az eszközöket sokszor nem maguk az intézmények választják ki, hanem központilag kerülnek kiosztásra. Alapvetően amúgy járható útnak tartja, hogy az egyetemet egy alapítvány tartsa fenn, és az állam csak az ágazat irányítójaként lépjen fel. Ez a változat már máshol is működik, és nagyon hasonlít ahhoz, amit a Corvinus tervezett átszervezéséről jelenleg tudni, annyi eltéréssel, hogy az állam nem szűnik meg teljesen finanszírozónak lenni, míg a Corvinus esetén ez is felmerült.

Az előadásokat követő beszélgetésen az derült ki, hogy bár most is vannak az egyetemek alá szervezve vállalatok, alapítványok, amik sokszor szép profitot is hoznak, de ez nem jelent valódi rendszert. Sokszor csak ügyeskedéssel, kiskapukon keresztül lehet működőképes szervezeteket létrehozni, ezért erre nem lehet egy rendszert alapozni. A reformok véghezvitele akár tíz évbe is beletelhet, és széleskörű társadalmi egyeztetést volna hozzá szükséges. A meghívott oktatók, hallgatók, és külső szakértők közül egyébként sokan kételyeiket fejezték ki afelől, hogy nálunk is megfelelő a tájékoztatás és a szereplők bevonása az új rendszer kialakításában a Corvinus esetén.
De mi a helyzet a Corvinusszal?
Abban egyébként Kádár-Csoboth Péter sem biztos, hogy a Corvinus esete hogyan illeszkedik a magyar felsőoktatás esetleges reformjába. Elképzelhetőnek tartja, hogy egy főpróbáról van szó, de hogy miért pont a Corvinust érinti, azt sem ő, sem Derényi András nem tudta megmondani. Fontosnak tartja, hogy legyenek kísérletek, és az intézményeknek legyen lehetősége kitalálni, hogyan szeretnének működni, de a bizonytalanság nem segít. A jelenlegi rendszert rossznak tartja, amihez nincs okunk ragaszkodni, de arra is figyelmeztet, hogy bár ki kell használni az egyetemekben rejlő piaci lehetőségeket, nem lehet csak azokra építkezni, hiszen az egyetemek fő célja nem a piac kiszolgálása.

Több meghívott is reális veszélynek tartotta, hogy a Corvinus az átalakítás után csak az elit számára lesz elérhető ezzel is rontva a társadalmi mobilitást. Nagy Ákos (Hallgatói Szakszervezet) elmondta, hogy falakba ütköztek, amikor erről kérdezték Lánczi Andrást, a rektor visszakérdezett, hogy a „tehetségtelen szegények" egyetemének akarják-e a Corvinust. Toronyai Gábor szerint viszont vannak pozitív fejlemények is, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének az elnöke elmondta, hogy az elmúlt időben élénkült a szakszervezet tagsága, sok az új tag, és a régiek is aktívabbak. Kádár-Csoboth Péter szerint már most is az a helyzet, hogy a rossz családi hátterű embereknek kevés az esélye bekerülni a Corvinusra.
Azt minden résztvevő érthetetlennek tartotta, hogy a kormány miért reagált ennyire gyorsan a Matthias Corvinus Collegium (MCC) hallgatói által megfogalmazott követelésekre, állítólag az MCC hatpontos listája volt, ami elindította az egyetem átalakítását. Sem a hallgatók, sem a tanárok részéről nem gondolták, hogy komoly visszhangja lehet az MCC kiáltványának, mire pár napra rá jött a bejelentés az átszervezésről. Bihari Péter, az egyetem oktatója amúgy is aggályosnak tartja, hogy hiába ért mindenki egyet a nagy célokkal, túl nagy a bizonytalanság. Az emberek kénytelen spekulációkra hagyatkozni, amiket felsőbb szinten könnyen fölösleges pánikkeltésként állítanak be, azonban, ha kivárja az ember, hogy eljussanak hozzá a tények, akkor már túl késő beavatkozni. Bihari szerint az alapítványi forma önmagában még nem jelent garanciát a függetlenségre, hiszen a képzésekről továbbra is a kormány dönt, és az alapítványt is fel lehet tölteni a kormány akaratát teljesítő emberekkel.
A résztvevők azt is megvitatták, hogy mennyiben lenne kivitelezhető, hogy az egyetem részvényeket kapjon az államtól, és ezekből tartsa fenn magát. Bihari szerint ha az egyetem a kiadásainak fedezéséhez szükséges 9 milliárd forintot kötvények hozamából szeretné fedezni, akkor az állami részvények közel negyedét kéne megkapnia, és ez még így sem jelentene számára stabil bevételt. A megoldást az államkötvényekben látja, amik kiszámíthatóak és nem terhelnék az államadósságot sem, hiszen az alapítvány formailag az államháztartás része lenne.
Ehhez a cikkhez ajánljuk
- Gazdaság
Lerántották a leplet: ilyen lesz a béke utáni Magyarország
Belekóstoltunk, milyen az, ha közelít az orosz–ukrán háború lezárása.
február 19., 11:45
- Gazdaság
Tömeges leépítést jelentett be egy német autóipari beszállító
2026 végéig hajtják végre.
február 19., 12:37
- Gazdaság
A vadkapitalista időszak a múlté, a köd oszlik, a bizalom növekszik a magyar lakosságban
Létezik-e olyan, hogy etikus biztosítás? Utánajártunk.
február 19., 16:03
- Mindeközben
Szikora Róbert a fiatal zenészek generációjáról: Ők is a fogyasztói társadalom áldozatai, és ezért sajnálom őket
1 órája
- Mindeközben
Gelencsér Tímea egyáltalán nem készült az eljegyzésére: „Nagyon romantikus volt, el is sírtam magam”
2 órája
- Címlapon
Orbán Viktor nyitotta a parlamentet, bejelentések, kiabálás és óriási vita lett belőle
5 órája
- Gazdaság
Szigorodik a szabályozás a kriptopiacon, ezzel új korszak kezdődik
A kisebb szereplők bajban lehetnek.
10 perce
- Gazdaság
1,3 milliárdért eladta az állam Balatonföldvár egyik legértékesebb területét
Az eladási ár azt mutatja, hogy igen jelentős lehetett az érdeklődés az ingatlanra.
február 19., 11:33
- Gazdaság
Elfogadták Brüsszelben Magyarország középtávú költségvetési tervét
Nagy Márton közölte a részleteket.
február 19., 13:14
- Mindeközben
Patrick Schwarzenegger nem tudta előre, hogy meztelenkednie kell A Fehér Lótuszban
4 órája
- Címlapon
Ilyen pozíciót még nem töltött be magyar politikus, de most megtört a jég
A megválasztott elnök az Indexnek árult el részleteket a döntés hátteréről.
8 perce
- Címlapon
Volodimir Zelenszkij megsúgta az uniós vezetőknek, mely országok lehetnek Oroszország következő célpontjai
Nemzetközi biztonsági csúcstalálkozót tartottak Kijevben, az EU több vezetőjének részvételével.
43 perce
- Címlapon
Túl van a műtéten Gyurcsány Ferenc
A pártelnök azt is elárulta, hogy miért kellett kórházba vonulnia.
1 órája
- Mindeközben
Judy szerint lánya segített neki a válásban: Úgymond, még „várta” is, hogy vége legyen a problémáknak
5 órája
- Címlapon
Kiderült, mi okozta a Skóciában eltűnt magyar ikerpár halálát
A két nőnek még január 7-én veszett nyoma.
3 órája
- Mindeközben
Nehéz elhinnünk szülinapi fotóit látva, hogy Paris Hilton 44, nem pedig 24 éves lett
6 órája
- Címlapon
Meghalt Roberta Flack
Az énekesnő a Killing me Softly with His Song című slágerrel vált ismertté.
6 perce
- Címlapon
A Ripost belső fotókon mutatja be Ruszin-Szendi Romulusz 928 milliós luxusvilláját
Fényjátékkal ellátott hálószobát is találtak.
3 órája
- Gazdaság
GVH: Kistermelők jutottak értékesítési lehetőséghez és új munkahelyek is létesültek a SPAR-nál
A Gazdasági Versenyhivatal intézkedésével a hazai kistermelők jártak a legjobban.
február 19., 19:40
- Gazdaság
Akár 300 ezres bírságot kockáztat, aki nem végzi el a NAV adategyeztetését
A hivatal átláthatóságot vár a döntéstől.
február 20., 07:29
- Gazdaság
Érkezik az év legnagyobb kamatesője
Több mint 2200 milliárd forint sorsa dől el.
február 20., 08:33
- Gazdaság
Vészesen fogy a földgáz Európában – meddig bírjuk a telet?
Az európai föld alatti gáztárolók (UGS) töltöttségi szintje 50 százalék alá csökkent.
február 17., 10:38
- Gazdaság
Szijjártó Péter: Új szintre léphet a magyar–kazah együttműködés
A nukleáris energia területén is lehetőség nyílik a közös munkára.
február 17., 11:02
- Mindeközben
Molnár Anikó: Olyan férfira vágyom, aki nem lájkolgat másokat, nem tinderezget a hátam mögött
9 órája
- Gazdaság
Debreciner: Több vízhez jutnak Debrecenben az akkugyárak, mint a kiszáradó tavak
A kínai EVE Power akkumulátorgyár engedélyezési dokumentuma alapján egyértelmű a képlet.
február 17., 16:28
- Gazdaság
Donald Trump padlógázra lépett, így hat a visszatérése Magyarországra
Terítéken a gazdaság, a tőzsde, Szécsényi Bálint, az Equilor elnök-vezérigazgatója tiszta vizet öntött a pohárba.
február 17., 11:51
- Gazdaság
Jobbegyenessel ütnék ki az amerikai–magyar kapcsolatok méregfogát
Már a republikánusok asztalán van a kettős adóztatás elkerülésének kérdése.
február 18., 09:04
- Gazdaság
Óriási pénzek mozdulhatnak meg: a miniszterek ide adhatják le a vagyonukat
Bemutatjuk a bizalmi vagyonkezelés hátterét.
február 17., 15:11
- Gazdaság
Lipők Sándor: A települések kétharmada a szolidaritási hozzájárulás nyertese
A polgármester szerint a települések bevételeit elsősorban az iparűzési adó határozza meg.
február 17., 15:52
- Gazdaság
Pénzeső érkezik, 16,5 milliárd forintra lehet pályázni
Közvetve akár évi 80-100 milliárd forint pluszjövedelmet jelenthetnek a mezőgazdaság számára.
február 18., 13:50
- Címlapon
Nem sikerült megállapodniuk a béremelésről, akár sztrájkba is kezdhetnek a reptéri dolgozók
A dolgozók nem értik, miért nem jut több pénz a béremelésükre.
13 perce
- Mindeközben
Till Attila utcahosszal nyert szelfizésben, ilyen fotót is ritkán látni a hazai sztárvilágból
11 órája
- Gazdaság
Rekordközelben termeltek hétfőn az ipari naperőművek
Magyarország a termelésben és tárolásban is élenjáró szerepre tör a minisztérium szerint.
február 18., 17:55
- Gazdaság
Nagy Márton belengetett egy új javaslatcsomagot, hatalmas változások jönnek bizonyos kiadásokban
Most tárgyalják Brüsszelben.
február 18., 13:32
- Gazdaság
Az oroszok nyilvánosságra hozták, hogy Orbán Viktor miért adhatott ultimátumot Brüsszelnek
Rekordot döntött a Török Áramlat.
február 18., 09:13
- Címlapon
Nagy Márton elmondta a nyugdíjasok áfa-visszaigénylésének és az anyák adómentességének részleteit
Akár októbernél is hamarabb indulhat a nyugdíjasok áfa-visszatérítése – jelezte Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.
6 órája