Nem váltotta be a reményeket az alapjövedelem a finneknél

Lezártul Finnországban az a kétéves kísérlet, amiben az alapjövedelem hatásait vizsgálták, adta hírül a Reuters. Bár kezdetben ígéretesen indult, a friss eredmények szerint mégse túl hatékony a rendszer, ugyanis a vártnál jóval kisebb mértékben ösztönözte a munkanélkülieket arra, hogy dolgozzanak. 

A kísérlet folyamán kétezer találomra kiválasztott munkanélküli finn kaphatott elsőként Európában alapjövedelmet, fejenként 560 eurót, azaz körülbelül 180 ezer forintot, függetlenül attól, hogy találtak már munkát, vagy sem. "Az alapjövedelem hatása a foglalkoztatottságra az első év tapasztalatai alapján igen alacsony" – mondta Pirkko Mattila Finnország egészségügyért és szociális ügyekért felelős minisztere.

Finnország alternatív megoldásokat keres a társadalombiztosítási rendszerének megújítására, de az egész kísérlet jövőjét kérdésessé teszi az áprilisban esedékes országgyűlési választás. 

Az alapjövedelemmel egy védőhálót akartak nyújtani azoknak, akik nem találtak munkát vagy éppen nem akarnak dolgozni. Az alapjövedelmet akkor is megtarthatták, ha közben munkát vállaltak. Így próbálták arra bátorítani az embereket, hogy elvállaljanak kevésbé jól fizető vagy ideiglenes munkákat is, mivel ebben a modellben nem kellett attól félniük, hogy elveszítik a segélyt. Bár a munkavállalói kedvre nem volt sok hatása, a felmérés szerint azok, akik megkapták a havi 560 eurót, boldogabbnak és egészségesebbnek érezték magukat. 

Finnország jobbközép kormánya eredetileg úgy tervezte, hogy kiterjeszti a kétéves próbaperiódust, hogy így vegye fel a harcot a relatíve magas munkanélküliséggel. Ehelyett végül tavaly szankciókat vezettek be azoknak, akik nem fogadták el a felkínált munkalehetőségeket, miközben segélyben részesültek. A munkanélküliségi ráta decemberben 6,6 százalékra esett, ami a legalacsonyabb érték az elmúlt 10 évben.