Jó és rossz hiteleket is árul Szemerey Tamás bankja

Az Index.hu információi szerint az NHB Bank megkeresett más hazai kereskedelmi bankokat azzal, hogy több eladó hitelportfóliója is van, ha leegyszerűsítjük a kínálatot, vannak élő és nem-élő hitelek, vagyis van egy olyan csomag, amelyekben a hitelezettek törlesztenek, de egy olyan is, amelyeknél máris jelentős késedelemben vannak, vagy a szerződések már fel is vannak mondva. Ezeknél bizonyos követeléseket a bank már kiadott követelés-behajtóknak, illetve a korábbi ingatlanfedezetekből megszerzett ingatlankészletek értékesítésével is próbálkozik – hallottuk a bank belső környezetéből.

Nem véletlen a bank neve

Mindez már csak azért is fontos információ, mert a történetnek kihatása lehet az MNB NHP programjának utólagos megítélésére, vagy akár adófizetői pénzekre is – vélik banki forrásaink.

Ennek a banknak ugyanis nem véletlen a neve. A korábban sokféle néven futó pénzintézet csak a legújabb korszakában is volt Hanwha Bank, majd evobank (így kis betűvel), és az újabb és újabb nevek új tulajdonosokat is jeleztek.

Amikor Szemerey Tamás (Matolcsy György jegybankelnök unokatestvére lett a tulajdonos) ő a Növekedési Hitel Bank elnevezést választotta. Már ekkor is nagyban futott ugyanis, az azóta több fázisban megújult és átkeresztelt Növekedési Hitelprogram (NHP).

Az NHP sikere és egy furcsasága

Szó se róla a kkv-ket mindenféle fronton (beruházásoknál, forgóeszköz-finanszírozásnál, uniós előfinanszírozásnál, hitelkiváltásnál) segítő program 2013-tól nagyban támogatta a credit crunch, vagyis a hitelpiac teljes összeomlása után a magyar gazdaságot, de az egységes szabályoknak volt egy különös mellékhatása.

Ebben a rendszerben nem érvényesült a bankok hitelképessége, vagy szakszóval a bonitása. A nagyok, a nemzetközi hátterűek, vagyis a tőkeerős bankok ugyanolyan feltételekkel kaptak hitelt, mint a legkisebbek, például a még e kategórián belül is kicsi NHB.

Sok NHP-t adott az NHB

Az NHB élt is az eséllyel, jó sok NHP-s hitelt adott ki, amely rendszer úgy volt kialakítva, hogy ne a jegybankot terhelje az esetleges rossz hitelezés. A hitel mögé kellő fedezetet kellett tenni (pénzt, államkötvényt), és, ha a hitel nem-teljesítővé vált, vagyis már 90 pluszos nem-törlesztés jellemezte, akkor a kereskedelmi banknak vissza kellett fizetni a forrást a jegybank felé és saját forrásból kellett a továbbiakban hitelezni. Elvileg a rendszer átstrukturálást sem engedett, legfeljebb kisebb, bujtatott formák csúszhattak át.

Úgy tudjuk, hogy ez már több hitel esetén meg is történt az NHB-nál, ami fokozhatta a likviditási nehézséget, bár az NHB fő problémáját alapvetően a koncentrált betétesi kör néhány nagyobb tagjának betétkivonása okozta.

Probléma ebben az egész NHP-rendszerben akkor lehet, ha egy adott kereskedelmi bank a likviditási helyzete miatt már nem tud helytállni, vagyis a rossz hitelek mögé nem képes az MNB helyett száz százalékosan beállni – mesélték a banki forrásaink.

Még nincs megoldás

Amióta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a tavaly december 18-án meghozott rendkívüli intézkedéseivel felszólította a bankot a likviditási helyzet rendezésére, valódi megoldás még nem született, hiszen január 17-én és február 13-án a jegybank 30-30 nappal meghosszabbította az intézkedéseket. Azonban a megfelelő szabályok szerint mindösszesen csak 90 nap lehet a likviditási helyzet kezelésére, így március 18-án valaminek mindenképpen történnie kell.

Az NHB belső ügyeire rálátó forrásaink szerint a hitelek esetleges értékesítése szigorúan szabályozott folyamat, amelyről semmilyen információ nem adható ki, de forrásaink arra utaltak, hogy a folyamat még nem kifejezetten erős értékesítési szándék, inkább a potenciális lehetőségek keresése, a piac szondázása.
 Azt hallottuk, hogy van olyan portfólióelem, amely két hét alatt eladható, van, aminek sokkal hosszabb az átvilágítási értéke, és a bankhoz már érkeztek kötelező és feltételes vételi ajánlatok is.

Még egy hónap

Az NHB nyilván igyekszik megmaradni, a vidéki fiókjait már bezárta, a hitelportfólió-értékesítés is e sorba illeszkedik, de egyelőre kevés a jó hír. Az biztos, hogy a likviditási helyzet rendezéséhez erősebb lépés kell,

• vagy a tulajdonos lesz kénytelen tőkét befizetni,
• vagy a banküzemi gyakorlat segíthet, ha az üzlet egy részének eladásával, például hitelportfóliók értékesítésével elegendő likviditás folyik be.
• vagy valamilyen refinanszírozási struktúra segíthet.

A tegnap megjelent információval kapcsolatban, miszerint a BanKonzult ellen végrehajtás van folyamatban, Drábik Zsolt, aki Szemerey Tamás mellett a BanKonzult másik aláírója, annyit jelzett az Indexnek, hogy „a januári adókötelezettségek utalása során adminisztratív hiba folytán nem történt meg a teljes megfizetés, mely elmaradás a hiba észlelését követően rendezésre került, így a társaságnak már nincs fennálló adótartozása.”