Veszélyben van a kristályt hugyozó kelet-afrikai szirtiborz

Lángol a Kenya-hegy. Afrikában ez a második legmagasabb csúccsal rendelkező hegység, a csúcstartó, az 5895 méteres Kilimandzsáró Tanzániában található, az 5199 méter magas Kenya-hegy pedig nevének megfelelően a szomszédos Kenyában.

Nem ez a világ legbékésebb vidéke, maga Kenya például a borzalmas népirtásról elhíresült Ruanda és a hadurak által kontrollált Szomália, vagyis a világ legrosszabb közbiztonságú országa  közé van ékelődve.

Gyűjtés a hegyért

Mint az AfricaNews hírportál most beszámolt róla, a hegy eloltásáért most közösségi finanszírozást (crowdfunding-programot) indított a területért felelős Mount Kenya Trust alapítvány.

A gyűjtés célja, hogy az alapítvány repülőgépeket és helikoptereket béreljen és azokba oltóanyagot, illetve üzemanyagot vásároljon.

3 millió éve is lángolt

A hegy amúgy vulkáni eredetű, igaz utoljára 3 millió éve tört ki, vagyis a mostani lángokat aligha okozhatta a hegy gyomrából kitörő tűz.

A hegyet amúgy európaiak fedezték fel és próbálták elsőként megmászni. A magyar szabadságharc leverése után, 1849-ben a leghíresebb német Kelet-Afrika kutató Johann Ludwig Krapf pillantotta meg először, majd három évtizeddel később egy alkalmi osztrák-magyar koalícióban  Teleki Sámuel és az osztrák Ludwig von Höhnel próbálta megmászni 1887-ben.

Nem sikerült

Teleki ugyan nem jutott fel a csúcsra, de legalább lecipelt magával egy nagy rakás kőzetmintát, azt is ő derítette ki, hogy a hegy vulkáni eredetű.

A hegy nagyon izgalmas élővilággal rendelkezik, mivel közel van az Egyenlítőhöz, így elég sokáig van őserdő, illetve gazdag élővilág, feljebb azonban már csak a könnyen kiszáradó és lángoló cserjék élnek meg (amikor lángolnak, akkor nyilván már kevésbé élnek).

Balszerencsés esetek

Másfél évtizede egy rendkívül szerencsétlen manőver során egy dél-afrikai repülőgép a hegy csúcsába csapódott és a 12 főnyi utas és a kétfős személyzet életét vesztette.

A mostani tűz eloltásán az alapítvány, a kenyai kormány és a közeli tűzoltóságok együtt dolgoznak, de a rendkívül száraz időjárás miatt a tűz csak terjed és nagyon nehéz a szárazföldön megközelíteni a gócpontot, így mindenképpen szükség lenne a költséges légi oltásra is.

Sajnos a kiterjedt tűz méretes csapást mér a környék élővilágára. Pedig itt él például az a kelet-afrikai szirtiborz, amely az egyik leginkább szárazságtűrő emlősállat. A száraz környezetben számára létkérdés, hogy a veséje a vizet hatékonyan szűrje. Emiatt a kis borzok vizelete annyira koncentrált, hogy vizeletfoltjaik kristályos lerakódásként jól felismerhető mintákat hagy.

(Borítókép: Andrew Renneisen / Getty Images Hungary)