Varga Mihályéknak is van tervük az ország felpörgetésére

A magyar gazdaságot felvirágoztató ötletekből sosem volt hiány a kormány körül, most viszont úgy tűnik, talán még túltermelés is van a gazdaságot versenyképesebbé tévő és a Nyugathoz felzárkóztató programokból. A múlt héten Orbán Viktor és Varga Mihály jelenlétében megtartott beszédében Matolcsy György jegybankelnök bemutatta a Magyar Nemzeti Bank 330 pontból álló versenyképességi programjavaslatát, ami Matolcsyra jellemzően tele van nagyon nagyra törő tervekkel és bátor kijelentésekkel.

Ezzel párhuzamosan viszont a kormány is előállt egy versenyképességi programmal, amelyet a sokkal visszafogottabb és földhöz ragadtabb gazdaságpolitikus hírében álló Varga Mihály és Palkovics László vezetésével állítottak össze. Ez a 2030 helyett csak 2023-ig tervező program tele van meglehetősen általános és régóta emlegetett, de nagyrészt csak emlegetett célokkal, van benne viszont pár konkrét ötlet céldátumokkal és ütemtervekkel.

Hogy mi valósul majd meg a sok ötletből, az még elválik, mindenesetre vannak benne olyan pontok, amelyeknek sokan fognak örülni, és olyanok is, amelyek, ha valósággá válnak, várhatóan nagy felháborodást okoznak majd.

A Program a Versenyképesebb Magyarországért nevű, közel 100 oldalas csomag nem teljesen a kormány műve, azt a Nemzeti Versenyképességi Tanáccsal együtt, egyeztetve állították össze. Ennek tagja a kormány nagy gazdasági éceszgéberének számító Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, továbbá rajta kívül az amerikai és német iparkamara vezetője (Bársony Farkas és Dale Martin), a McKinsey tanácsadó cég magyar irodavezetője (Jánoskuty Levente), a Nemzeti Befektetési Ügynökség elnöke (Ésik Róbert), Csáth Magdolna közgazdász és Hernádi Zsolt Mol-vezér. Mindebből az látszik, hogy a program a magyar privát szférával és a külföldi beruházókkal egyeztetve, az ő szájuk íze szerint készült.

A versenyképességi program hat területen fogalmaz meg célokat. Ezekhez tágan értelmezett határidőket is rendel, vagyis hogy mettől meddig kellene elkezdeni bevezetni az egyes intézkedéseket, és azok mikor kezdik el majd éreztetni a hatásukat a magyar gazdaság versenyképességére. Ez a hat terület a következő:

1. Adózás
2. Foglalkoztatás
3. Közszféra
4. Egészségügy
5. Oktatás
6. Vállalati környezet

A program nagy része egy strukturált lista, amelyben minden oldalra jut egy intézkedés, annak hátterével, céljaival, határidejével. Arról viszont sajnos nincs információ a dokumentumban, hogy a program pontjai – legalábbis azok, amelyek nincsenek a szerzők szerint már folyamatban – mikor kerülnek rendelet vagy törvény formájában a kormány vagy a parlament elé.

Reform reform hátán

Az adózás területén az anyag azt tűzi ki célul, hogy 2020 végére adók és járulékok konszolidációjával és egységesítésével

megteremtik a multiknak kedvező csoportadózás lehetőségét és a beruházások gyorsított leírását; 2021 végére még jobban csökkentik a cégek és magánszemélyek adóadminisztrációját, tovább fehérítik a gazdaságot az online számlázás kibővítésével és hasonló intézkedésekkel, és bevezetik az e-számlázást; 2022 végéig pedig még tovább csökkentik a munkára rakódó járulékokat és még kedvezőbbé próbálják tenni a kisvállalkozóknak kitalált adónemeket, a kivát és a katát.

A foglalkoztatásról szólva a kormány tagjai egyre többször beszélnek arról, hogy komoly munkaerő-tartalék van még a magyar gazdaságban, hiszen jóval kevesebben dolgoznak Magyarországon, mint a hasonló lakosságú országokban. A kormány szerint legalább 200, de akár 700 ezer fővel is többet be lehetne vonni a munkaerőpiacra a tartalékok kiaknázásával. Tartalékként a kormány leginkább a diákokra, a kismamákra és az idősebbekre tekint, így a program lépéseinek is a jó része arra szolgál, hogy ezeknek a csoportoknak az elhelyezkedését segítse.

Több programpont is szerepel például a kisgyerekes anyukák elhelyezkedését segítendő, amivel például a nagy dérrel-dúrral bejelentett családvédelmi akcióterv nem nagyon foglalkozik. Ilyen például

és amellyel azt támogatnák, hogy a kisgyerekes anyák fejezzék be az alap- vagy középfokú tanulmányaikat, vagy egy OKJ-s tanfolyamot elvégezve szakmát szerezzenek. A kormány azzal is segítené a kisgyerekes anyák munkába állását, hogy a családvédelmi akcióban beígért új bölcsődei férőhelyek kiépítése mellett az óvodai férőhelyeket is a területi igényekhez igazítja majd, megoldják, hogy reggel hattól este hatig legyen felügyelet bölcsitől iskoláig, és támogatják a vállalati gyerekmegőrzők létrehozását.

Más csoportokban is bővítenék a foglalkoztatást, az év végére például járulékmentes lenne a diákmunka és német mintára átalakítanák a munkaügyi központokat, hogy minden álláskeresőnek jobban tudjanak segíteni.

Az államigazgatást úgy tenné hatékonyabbá a PM, hogy „a feladatok racionalizálása mellett"

ezzel megteremtenék a „közszféra hatékony működési rendjét”, 2022 végére pedig még jobban digitalizálnák az állam működését, vagyis jelentősen növelnék az online intézhető hatósági ügyek számát.

Mi a terv a nagy rendszerekkel?

A programban szereplő egészségügyi reformok elsősorban a betegségek megelőzésére, szűrésére fókuszálnak, de szerepel a listán az alapellátás fejlesztése, a teljesítményfinanszírozási rendszer felülvizsgálata. Ezután pedig az egészségügy áttérne egy a valós költségeket figyelembe vevő finanszírozási rendszerre, ami növelné a modern, költséghatékony ellátási formák (pl.: egynapos ellátások) ellátórendszerben betöltött szerepét. Mindezt 2020 őszére-telére. Az idei év végére pedig egy olyan indikátorrendszer jönne létre, amellyel összehasonlítható lenne az egészségügyi szolgáltatók teljesítménye, és amely a lakosság számára is elérhető.

Ami az oktatási rendszert illeti, a programban szerepelnek olyan, sokak által valószínűleg megelégedéssel olvasott elemek, mint hogy a lexikális tudás helyett a készségek és képességek fejlesztésére kellene helyezni a hangsúlyt, de olyan elemek is, mint hogy

A szakképzés rendszerét is fejlesztenék és alakítanák úgy, hogy – ahogy azt gyakorlatilag minden egyes alkalommal elmondja mind Parragh László iparkamarai elnök, mind a kormány éppen aktuálisan megszólaló gazdaságpolitikusa – jobban lekövesse a munkaerőpiac igényeit.

A versenyképességi programnak is része Palkovics László innovációs miniszter két nagy projektje, a Corvinus, az egész felsőoktatás és az MTA kutatóintézeti rendszer átalakítása, amelyeknek elvileg mind az lenne a célja, hogy az oktatás és kutatás rendszerei jobban kiszolgálják a gazdasági szereplők igényeit.

A felsőoktatásban és az MTA kutatóhálózatában is úgy alakítanák át a kutatások finanszírozását és rendszerét, hogy megszűnjenek a párhuzamosságok, és kijelölt irányok és prioritások mentén fejlődjön a kutatás és fejlesztés. Viszonylag részletesebben ki van fejtve az is, hogy a kormány hogyan képzeli az MTA átalakítását. Eszerint a kormány az MTA hálózatbázisán kiemelt kormányzati k+f programokat indítana, amihez egy új irányító szervet ültetne az akadémia fölé.

Az MTA és a kormányzat együttműködő partnersége alapján, a kutatóhálózat stratégiai irányítótestületének felállítása (Max Planck szenátusi szervezeti modell mintájára,amelyben a kormányzati értékeket tudományos kiválóságok jelenítik meg). A testület feladata a stratégiai irányok, prioritások kialakítása, a finanszírozásallokációja, az eredményesség értékelése (az EU K+F keretprogram, és a magyar K+F erősségeket figyelembe véve).

Mindezt 2020 nyarára tervezi befejezni a Palkovics vezette ITM.

Kiforratlan ötletek

Szerepelnek a programban emellett olyan, kézzelfoghatóbb elemek is, mint az M9-es autópálya és a zalaegerszegi elektromosautó-tesztpálya megépítése, és olyan, még láthatóan kiforratlan ötletek, mint egy mesterséges intelligencia stratégia kialakítása, vagy az, hogy jobban összehangolják a vasúti és közúti távolsági tömegközlekedést, esetleg össze is vonva az ezeket üzemeltető állami cégeket.

Olyan kötelező „hogyan növeljük a versenyképességet” pontok is ki vannak pipálva, mint hogy növekedjen a magyar vállalatok termelékenysége, és hogy javuljon a beruházási környezet, igaz, ez utóbbi nagyjából abból áll, hogy a Doing Business index néhány pontján jobb helyezést érjen el az ország, például a kisvállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentésével vagy a csődeljárás átalakításával. Az olyan nagyobb falatok viszont, mint a korrupció vagy a kormányzati döntéshozatal kiszámíthatatlansága, kimaradnak a listából.

Mennyibe kerül, mennyit hoz?

A program egy rövid számítással zárul arról, hogy mennyibe kerülne az államnak végrehajtani a program pontjait, és hogy azok mennyivel járulnának hozzá a magyar GDP növekedéséhez. Mindez nem lenne nagyon olcsó,

Ezen belül a legnagyobb tétel az adózás reformja és a foglalkoztatás bővítésére irányuló programok, hiszen ezeknél az állam vagy bevételről mond le vagy pénzt fizet, így nem csoda, hogy a programban szereplő adócsomag 2021-től évente több mint 140, a foglalkoztatási csomag pedig több mint 180 milliárd forintjába kerülne a költségvetésnek.

Viszont a program szerzői szerint a lépéseknek olyan növekedést ösztönző hatásai lesznek, amelyek túlszárnyalják annak költségvetési költségeit. A strukturális reformok végrehajtásával 2023-ra 0,7 százalékponttal nőhet gyorsabban a magyar gazdaság és 3 százalékkal lehet nagyobb a magyar GDP. A legnagyobb mértékben pont a legdrágább program, vagyis a foglalkoztatás járulhat hozzá a GDP bővüléséhez.

Az első években még a programok költségvetési vonzatainak közvetlen konjunkturális hatásai miatt emelkedne a GDP, idővel viszont a remények szerint egyre inkább a reformok közvetett hatását érezné a magyar gazdaság. Egyes reformok pedig még később, csak tízéves távlatban látszanak majd meg a magyar növekedési számokban, például az oktatás és az egészségügy átalakítása, legalábbis ezt ígéri a kormány.