Kitiltási ügy: másodszor már elhitte a bíróság az ügyészség sztoriját
További Gazdaság cikkek
- Olyat mondott a pimasz palack forgalmazója, amire a MOHU sem számított
- Ilyet még nem láttunk: Magyarország legnagyobb energiatárolója épül
- Elkezdődött a nagy balatoni stégrazzia, nincs kegyelem
- Drámai létszámleépítés jön az egyik legnagyobb észak-magyarországi gyárnál
- Vészhelyzet van a szomszédban, tömegesen vándorolnak el az országból
Másodszor is bűnösnek találta a bíróság Tábor Viktort, a kitiltási botrányhoz vezető vesztegetési ügy vádlottját. A Fővárosi Törvényszék az újonnan elindított perben első fokon két rendbeli befolyással való üzérkedés vádjában bűnösnek találta és két év börtönre ítélte, három évre felfüggesztve. A bíró szerint Tábor Viktor vesztegetési ajánlata, vagyis hogy a Századvég és Heim Péter el tudja intézni, hogy csökkenjen az étolaj áfája, a nyomozás alatt nem nyert kétséget kizáróan bizonyítást, vagyis
a bíróság másodszorra, úgy tűnik, elhitte az ügyészség állítását, Tábor Viktor nem valakinek a korrupciós üzenetét közvetítette, csak hazudott erről.
Mint emlékezetes, a kitiltási botrányt kirobbantó vesztegetés miatt egyszer már indult nyomozás és bírósági eljárás, amelynek végén a bíró nem teljesen adott igazat az ügyészségnek, a bírói tanács pedig úgy közel két évvel ezelőtt úgy döntött, hogy újra kell kezdeni az egész eljárást. Ez zárult most le első fokon. De hogy mindent értsünk, emlékezzünk vissza röviden, hogy mi is történt eddig a Bunge ügyében:
A Bunge, a Floriol és Vénusz étolajak amerikai gyártója és forgalmazója éveken keresztül lobbizott azért, hogy a magyar kormány csökkentse az étolaj áfáját, ami Magyarországon a legmagasabb Európában, és tegyen valamit az ellen, hogy a Bunge versenytársai nagyüzemben csalják el az áfát. Aztán állítólag jelzést kaptak arra, hogy ehhez meg kellene vesztegetni pár embert. A cég lobbistáját, Torba Tamást állítólag 2014-ben megkereste egy Tábor Viktor nevű vállalkozó – a vádlott – azzal, hogy el tudja intézni az étolaj áfájának csökkentését, mert ismeri Heim Pétert, a kormány fő agytrösztjének számító Századvég Gazdaságkutató elnökét.
Annyit kell tennie a cégnek, hogy küld kétmilliárd forintot egy konkrétan megnevezett alapítványnak,
ami részben vezető beosztású hivatalos személyek megvesztegetésére kellett volna. Torba erről tájékoztatta a Bungét, amely rögtön az amerikai nagykövetséghez fordult, amely pedig végül kitiltott az Egyesült Államokból hat, az ügyhöz köthető embert, köztük Vida Ildikót, a NAV akkori elnökét.
Az ügyészség mindebből egy nagyon érdekes vádiratot írt: azzal érveltek, hogy Tábor Viktor valóban megkereshette a Bunge lobbistáját, viszont hazudott neki arról, hogy ismeri Heim Pétert és a Századvéget, vagyis vesztegetést színlelt. A perben tanúként megszólalt maga Heim is, aki természetesen mindent tagadott, azt is, hogy ismeri Tábor Viktort. Az első fokon döntő bíróság viszont azt mondta ki:
A történet legalább részben igaz volt, valaki csakugyan állt Tábor Viktor mögött.
Éppen ezért akkor a bíróság nem is tettesként, hanem bűnsegédként találta bűnösnek Tábort. Az ismételt eljárásnak tehát az volt a tétje, hogy az ügyészség talál-e valakit a vesztegető mögött, illetve hogy egy újabb bíróság már elhiszi-e az ügyészség eredeti sztoriját.
Úgy tűnik pedig, hogy másodszor már elhitte.
Dr. Fehér Szabolcs bíró a megismételt elsőfokú ügy ítélethirdetésénél elismételte, hogy a nyomozás során nem sikerült kétséget kizáróan bizonyítani, hogy Tábor Viktor ajánlatának volt-e igazságalapja, így a döntésben csak ezt tudták megállapítani. A rendőrség azt nem tudta bizonyítani, hogy Tábor Viktor ismerte volna Heim Pétert, aki tagadta, hogy ismerné a vádlottat. Ennél több szó a korábbi bíró kételyeiről a második döntésnek ismertetésénél nem esett.
Rab Ferenc ügyész szerint a bíróság szóbeli indoklásából nem volt egyértelmű, hogy az első perben döntő bírósággal szemben a második bíróság egyetért-e az ügyészség megállapításával, vagyis hogy Tábor Viktor üzenete hamis volt, erre az ügyész szerint az írásos indokolásból lehet majd következtetni.
Tábor Viktor egy informatikai cég vezetője volt, amely többek között állami szervek informatikai beszerzéseiben is részt vett. Az ügy nagyrészt az ő állításain és Torba Tamás állításain múlott. A vádlott az eljárás során azt állította, hogy valóban beszélt Torba Tamással Heim Péterről és a Századvégről, de teljesen más kontextusban, szerinte csak brainstormingoltak arról, hogy kit kell keresni akkor, ha egy cég stratégiai partnerséget akar kötni a kormánnyal, azt sosem állította, hogy ismerné Heim Pétert, vagy hogy valamilyen üzenetet közvetítene.
Ezt viszont a nyomozó hatóság és a bíróság sem hitte el, azt bizonyítottnak látta, hogy Tábor legalábbis úgy adta elő a történetét, ahogy azt Torba Tamás elmondta. A bíró elmondta, hogy bár a koronatanú, Torba Tamás tanúvallomásaiban voltak ellentmondások, úgy állapították meg, hogy ezek nem annak tudhatók be, hogy Torba nem mond igazat arról, miről beszélt Tábor Viktorral, hanem csak nem emlékszik pontosan, a kognitív lyukakat pedig találgatással és következtetésekkel próbálta kitölteni, részben a megfelelési kényszer, részben természetes emberi reakciók miatt.
Az ügyész a büntetés súlyosbítását, a felfüggesztés mellőzését és a börtönbüntetés súlyosbítását kérte. A vádlott, akinek az ügyvédje nem volt jelen, szintén fellebbezni fog, felmentését kéri, mert nem tartja magát bűnösnek. Az ügy másodfokon folytatódik majd.
(Borítókép: Ajpek Orsi / Index)