Előd
11 °C
24 °C
Index - In English In English Eng

NHB: nincs tovább, és ez mindannyiunknak fájni fog

2019.03.16. 12:25 Módosítva: 2019.03.16. 14:19
Bedőlt az NHB, Szemerey Tamás bankja. Jöhet az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA), amely 100 ezer euróig, 31,4 millió forintig kártalanítja a betéteseket. A banknak kicsi volt a piaci súlya, nincs veszélyben a hazai bankrendszer. De ezért a furcsa kalandért fizethet a többi bank, az MNB, és sajnos fizethetnek az adófizetők is. Kivéve, ha a bank eszközeinek eladása fedezi a kötelezettségeket.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) – tekintettel az ügyfelek érdekeinek védelmére – visszavonta az NHB Bank tevékenységi engedélyét és elrendelte végelszámolását. Rövid és nem meglepő hír, nem sikerült megmenteni a három hónapja súlyos likviditási válságba került kisbankot.

Azt a bankot, amely a valódi piaci szereplők számára soha nem tűnt életképesnek, részben rendkívüli kicsi mérete miatt, részben zavaros növekedési elképzelései, baráti hitelezései miatt. Azt a bankot, amelyről még a sok-sok államközeli és így-úgy támogatott magyar bank is rendre fintorogva beszélt, „mi azért nem az NHB bank vagyunk” – mondogatták.

A legtöbb oligarcha kockázat nélkül gazdagodik

Ha a magyar állam politikai bizalom mentén szeretne üzleteket rábízni a csókos oligarchákra, azt sokszor komolyabb rendszerszintű kockázat nélkül is megtehet. Valljuk be, annak nincs túl nagy társadalmi kockázata, hogy éppen melyik médiafoglaló cég osztogatja az állami hirdetéseket. Amíg az egyik van benne a pikszisben, addig felvesz pár tucat embert, amikor jön a másik, oda vándorol egy kis munkaerő, a tulajdonosok meg lefölözik a nyereséget.

Az természetesen már nagyobb kockázat, hogy kire bízzuk az autópályák építését, de aki ismeri a rendszert, tudja, hogy végső soron majd ugyanazok építenek, legfeljebb a nyereség nagy részét megkaparintó fővállalkozó személye cserélődik. Más adja ki a tényleges munkát a beszállítóknak.

Nyilván nem teljesen mindegy, hogy ki szállítja az ásványvizet a nagy állami vevőknek, de ha egészségügyi kockázata nincsen a dolognak, akkor csak az igazságérzetünk lázad, hogy miért ennyire bántó a verseny hiánya, miért mindig a bizalmi emberek kapnak üzleteket.

A banküzem nagy felelősség

A banküzem azonban nagyon más, mint a fentiek, az egy komplex, rendkívüli tapasztalatokat és szakértelmet igényelő összetett biznisz.

Olyan üzem, ahol nagyon fontos a méretgazdaságosság és ahol a megfelelő üzemméret elérését még akkor is pótlólagos tőkebefizetésekkel kell finanszírozni, ha minden hasít, ha jönnek az ügyfelek, és ha teljes mellszélességgel támogat az állam.

Olyan a bank, mint az egészséges kisgyerek, szépen növekszik, de enni kér. Tőke kell a gyarapodáshoz, sokszor kell betolni pénzt. Akinek pedig nincsen, vagy legalábbis nem szeretne betenni, az trükközhet, de nem véletlen, hogy a bankok szabályozása élesen tiltja azt, hogy a banktulajdonosok pusztán kölcsönből, vagy a saját bank hiteleiből emeljenek alaptőkét.

Van olyan vagyon, ami felelősséggel is jár. Nem valószínű, hogy az NHB történetét ilyen szemüvegen keresztül kivizsgálnák, de biztosan érdekes munka lenne.

A Magyar Állam

A Magyar Állam felelőssége is nagy, mert amikor felkarol kicsi és bántóan nem hozzáértő bankokat, brókercégeket – legyen az konkrét tőkeemelés, mint a Széchenyi Kereskedelmi Bank esetében, vagy mindenféle üzleti kapcsolat, betételhelyezés, vagyonkezelési megbízás, mint a Quaestor-csoport, vagy most az NHB esetében –,

akkor a valójában piacilag életképtelen cégek túlélését, sőt, a növekedését segíti elő, de a végén ezzel csak nagyobb lesz a baj.

Külön vicces, de szomorú adalék, hogy az NHB kifejezetten épített a korábban megbukott cégekből érkező tapasztalatokra. A Széchenyi Kereskedelmi Bankból érkezett bankár volt pénzügyekben Szemerey Tamás egyik legfontosabb tanácsadója, az NHB befektetési szolgáltatása pedig a Buda-Cash szakembereivel épült ki. Hozzá kell tenni, hogy közülük többen is valóban a bank legértékesebb, szakmai tudásuk alapján felfelé kilógó munkatársai voltak.

Kérdések

Az OBA most majd gyorsan kártalanít, jön a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit (PSFN) Kft., mert az MNB őt jelölte ki végelszámolónak. A PSFN természetesen várható volt, mert Magyarországon leválthatatlanul mindig ő a pénzügyi szféra végelszámolója, felszámolója.

Már most megfogalmazható pár kérdés.

  1. Az OBA drága dolog. A piac tisztességes szereplőinek befizetéseiből kellett mostanában kártalanítani a csomó csődbe ment takarékot, a Buda-Cash hat tagú bankcsoportját, vagy éppen a Széchenyi Kereskedelmi Bankot. Vajon mit szólnak a kereskedelmi bankok, hogy a már hitelt is felvevő OBA kártalanítási feladatai miatt megint a kasszához fáradhatnak? Ráadásul egy mindvégig komolytalan szereplő kihullása miatt. Egy, az OBA kártalanítási folyamatára rálátó szakember szerint abban azért lehet bízni, hogy ugyan az OBA fizeti ki 100 ezer euróig a betéteket, de utána privilegizált helyzetben  a bankkal szemben érvényesíti ezt a követelést. Abban tehát lehet bízni, hogy amennyiben az OBA 100 százalékban térül, akkor a többi banknak nem keletkezik kára.
  2. Összesen 9 magánszemély és 49 vállalati betétes rendelkezett az OBA kártalanítás összegét is meghaladó betéttel a hitelintézetnél. Az egyedi ügyfeleket nem ismerjük, de adófizetőként felmerülhet a kérdés, hogy a 49 vállalat között vajon mennyi állami van, mekkora lesz ezen az ágon az adófizetői veszteség?
  3. A Buda-Cash szerencsétlenül járt egykori ügyfeleit az NHB vette át, most ez a bank is csődbe ment. Az első közlemények fogadkoznak, hogy az ügyfélvagyonok a befektetési szolgáltatónál várhatóan nem kerültek veszélybe. Mi is úgy tudjuk, hogy az ügyfelek értékei a KELER-nél elkülönítve vannak és nem vesznek el. Reméljük, hog így lesz, mert egy brókercsőd is sok, de másodszor is pórul járni már tényleg elég demoralizáló lehet.
  4. Ha kedvező esetben a bank szavatolótőkéje fedezi a várható értékvesztéseket, akkor az is lehet, hogy nem lesznek károk, minden a bank eszközeinek értékesíthetőségén múlik.
  5. A Magyar Nemzeti Bank előszeretettel adta a kisebb banki szereplőknek is a Növekedési Hitelprogram keretében az olcsó finanszírozást. Ráadásul korábban az alapítványai betéteket is tartottak a banknál. Ma még nem tudjuk, hogy az MNB mennyit bukott ezen a bankon. De közpénzről van szó: azért mert átkerül pénz az MNB-től az MNB alapítványaiba, még a pénz nem veszíti el a közpénzjellegét.

Reméljük azzal, hogy az MNB pénzt bízott az NHB-ra, a betétek a pénz jellegüket sem vesztették el.