Július elsejétől indul az azonnali fizetés, feltéve, ha tényleg indul

Mit jelenthet a mindennapi életünkben, ha nem csak a banküzem idején, és nem csak egy órán belül, hanem minden nap 0-24 óráig és 5 másodpercen belül megérkeznek az utalásaink?

A legtöbb fizetési tranzakciónál semmit. Hiszen hol érdekel minket, hogy a Tesco esetleg csak egy értesítést kap arról, hogy kifizettük az árukat, vagy valóban el is jut hozzá rögtön a pénz? Foglalkozunk-e azzal, hogy a kereskedő 0, vagy éppen 3 százalékot fizet azért, hogy a pénz megérkezik hozzá?

Néhány, akár kifejezetten bosszantó esetben viszont sokat jelenthet a rendszer.

1. Felelőtlen kisfiunk kiugrott síelni a hétvégére Szlovákiába. Amikor hazatelefonál, hogy elfogyott a pénze, régen eléggé eszköztelen volt a szülő, a jövőben a hétvégén is, vagy akár egy ünnepnapon is 5 másodperc múlva ott lehet a gyerek számláján pénz.
2. Szombaton érkezünk haza a nyaralásból, és észrevesszük, hogy fizetési fegyelmezetlenségünk miatt kikapcsolták az áramot a lakásban. A visszakapcsolás időtartama 24 óra, mennyivel kedvezőbb, ha már szombaton el tudjuk utalni a tartozásunkat, és nem csak hétfő reggeltől ketyeg az óra.
3. Nagy értékű utalást szeretnénk indítani, például egy foglalót egy ingatlanvásárlás közben. A jövőben nem kell a pénz megérkezéséig körülbelül egy órát malmoznia a vevőnek és az eladónak, már 5 másodperc múlva átér a vételár.
4. Elügyetlenkednénk egy autóbérlést, mert a feleségünk kártyájával foglaltuk be az autót, viszont azon nincs elég pénz, nem terhelhető be a kaució, ám az azonnali utalás segítségével gyorsan utalhatunk a feleségünk kártyájára pénzt és 5 másodperc múlva folytathatjuk az ügyintézést.
5. A fodrász nem fogad el kártyát, nekünk nincs készpénzünk. Csak elkérünk egy mobilszámot, vagy egy bankszámlaszámot és 5 másodpercen belül a fodrász már kapja is az sms-t, hogy megérkezett a pénz.

Vannak izgalmas felhasználások is, miközben azért nem tűnik túlságosan életszerűnek, hogy a kasszánál majd a kártyaérintés 1 másodperce helyett valami okos eszköz segítségével utalgatunk, de abban biztosak lehetünk, hogy ritkán előforduló, de roppant bosszantó élethelyzeteken segíthet majd át az azonnali utalási rendszer.

A Giro hisz benne

Na de egyáltalán elindul, vagy csúszik? Ez itt a nagy kérdés.

AFR, AZUR, GiroPay, Giro Instant, azonnali fizetés, instant payment, ahány ház, annyi elnevezés, de ez valójában mind-mind ugyanazt jelenti,

Ehhez a magyar bankrendszer tagjainak egy bankonként körülbelül egymilliárd forintos fejlesztést kell végrehajtaniuk és a legtöbben már a finisben vannak.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB), illetve a fejlesztéseket összefogó Giro Zrt. nagyon eltökélt, úgy tudjuk, hogy presztízsveszteségnek élnék meg, ha nem sikerülne tartani a tervezett menetrendet, ráadásul költségekkel is járna. Részben az állami szervezőknél, részben azoknál, akik jól állnak és elkészítették már a házi feladatukat.

Ezt a piac eléggé jól látja, hiszen már az egyedi banki teszteknél tart a folyamat. Eddig az MNB részéről Gerhardt Ferenc alelnök fogta össze a folyamatokat, ő számoltatta be a Giro munkatársait hetente a készültségről, hamarosan a jegybankba tartó Patai Mihály veheti át ezt a fontos feladatot.

A fejlesztésnek nemcsak az a célja, hogy a hazai bankok képesek legyenek a hét minden napján, 0-24 óráig öt másodpercen belül célba juttatni a tranzakciókat, hanem számos további fejlesztés is elindul. A másodlagos számlaazonosítás, amellyel nem csak bankszámlára, de akár egy email-cím, egy adószám, vagy egy mobilszám ismeretében is utalhatunk. Rajtolhat továbbá a fizetési kérelem (request to pay) megoldás, amely például a közüzemi szolgáltatók felé lehetne egy, a csoportos beszedésnél praktikusabb és az ügyfél által jobban kontrollált fizetési megoldás.

Ki ellen irányul?

Fenti jellemzők alapján már talán nem is nehéz kitalálni, hogy a nagy fejlesztéseknek a magyar banki ügyfelek és esetleg a bankok lehetnek a nyertesei, míg kárvallottak lehetnek:

• a Magyar Posta, ha visszaszorul a sárga csekk használata,
• az amerikai kártyatársaságok (a Mastercard, a Visa), ha valóban a banki nyitvatartási időn kívül is életképes alternatívája lesz a kártyahasználatnak (igaz, más országok tapasztalatai alapján, meglepő módon a kártyahasználat egyáltalán nem szorult vissza az olcsóbb alternatíva megjelenésével),
• illetve az otthoni készpénztartás, ez utóbbi régóta az MNB legnagyobb ellensége, a háztartásoknál ugyanis irdatlan, 5000 milliárd forintos készpénzállomány van, amely nagyon harmadik világbeli adat, bár természetesen a készpénzfelvételi és a tranzakciós illetékek miatt sokszor tényleg teljesen észszerű magatartás.

Eltérő felkészültség

A bankokat közvetlenül is megkérdeztük arról, hogy miként állnak a felkészültséggel (lásd cikkünk végén), de sok bankár, szállító és tanácsadó háttérbeszélgetéseken is elmesélte, hogy mit tapasztal a piacon.

Azok, akiknek van rálátása a teljes piacra, azt mondják, hogy egy-két külföldi hátterű bank (K&H, Erste, CIB) már valóban felkészült, viszont egyes hazai bankok még rosszul állnak (közülük voltak ketten, amelyek már a bankszövetségi üléseken is felvetették a csúszás lehetőségét). Talán természetes, de

Azok, akik jól állnak, mindenesetre eléggé elkeseredettek, mert szerintük érdemben csak úgy lehet majd elindulni, ha már mindenki megvan. Ez azért igazságtalan, mert aki komolyan vette a leckét és költséget nem kímélve csoportosított munkaerőt, vagy vett fel külsősöket a projektre, az többet költ, de amennyiben rosszul sikerül, vagy csúszik az indulás, nem lehet majd érvényesíteni a késlekedőkön semmilyen kiadást.

Kényszer, nem üzlet

Többen nagy lehetőséget látnak az AFR-ben, élvezték a fejlesztést, mások alapvetően csak egy rájuk testált kötelező szabályozói megfelelésnek élték meg, és még nem tudják, hogy üzletileg hogyan fognak kijönni belőle. Az MNB mindenesetre azonos terméknek tekinti az azonnali utalást, mint az eddigit, vagyis a díjtételeket nem lehet a magasabb minőségű szolgáltatás miatt átárazni. De azért azt is mindenki elmondja, hogy a fizetési kultúra javítása, az ügyfeleknek nyújtott praktikus, gyors és kényelmes szolgáltatás sokat megér, csak azt nem látják még, hogy rövid, vagy középtávon megtérülhet-e ez a beruházás.

Pedig a magyar fizetési szokásokon valóban van mit javítani. Kovács Vilmos Levente, a Simplexion Kft. ügyvezetője szerint

a magyarországi pénzügyi tranzakciók 80 százaléka még ma is készpénzben történik."

Ez az adat a tranzakciók számára vonatkozik (az összesített értékben természetesen nagyobb az utalások aránya). Ez ugyan biztosan egy elnagyolt szám, hiszen azt sem könnyű meghatározni, hogy egyáltalán mi számít tranzakciónak. Tranzakció az, ha az aluljáróban adunk egy százast, hogy a kéregető hajléktalan tudjon venni egy zsemlét? Vagy, ha a készpénz nélkül érkező vásárlónak adunk egy ötvenest, mert nincs aprója a Lidlben a bevásárlókocsihoz?

Ezek talán még nem igazi tranzakciók, de amikor a családban vasárnap este apuka kiosztja a heti zsebpénzt, vagy a hatfős baráti társaság szétdobja a kocsmázás árát, esetleg a sportolók felezik a teniszpálya költségeit, az már biztosan pénzügyi tranzakció.

De vajon visszaszorul-e a készpénz? Az UniCredit a modernizáció készpénzhasználatot tartósan kiszorító hatását elsősorban hosszú távon várja, annak köszönhetően, hogy számos, jelenleg még készpénzes fizetési helyzetben az elektronikus fizetés válthatja fel a készpénz-használatot.

Hadüzenet a kártyának

Európában mindenesetre sokfelé vannak ilyen fejlesztések, és egyfajta Európa kontra Egyesült Államok kereskedelmi háború gyanánt, az európai fejlesztések jellemzően nem a kártyás irányba szeretnének menni, nem a Mastercard és a Visa üzletét szeretnék tolni. Pedig a bankok közvetlen költségei szempontjából egyszerűbb lett volna a kártyarendszer alapján fejleszteni, de a magyar AFR banki átutalás alapú.

A szervezők szerint mindenesetre az AFR azért segíti a magyar és az európai bankrendszert, mert eddig csak a kártya lehetett az azonnali tranzakciós eszköz az idő 65-75 százalékában. Vagyis a banküzem (nagyjából hétköznap 8-17 óra) alatt a pénzek körülbelül egy óra (de mindenképpen kevesebb mint négy óra) alatt átmentek utalással, de azon kívül csak a kártya volt azonnali.

A 7*24 órás banki utalás az eladóknak viszont sokkal kedvezőbb lesz, mert ellentétben a kártyával, amikor az AFR-ben a vevő rányom az enter gombra, akkor az eladó azonnal a pénzéhez jut – meséli Kovács Vilmos Levente. Az azonnali fizetésben ugyanis minden egyes tranzakciónál azonnal mozog a fedezet is.

Az AFR a bankkártyás fizetések számára jelenthet igazi versenytársat – véli az Erste is, amely azt várja, hogy hosszú távon ez az új lehetőség a digitális bankolási szokások elterjedését is elősegíti. 

A másodlagos azonosító és a fizetési kérelem

Minden általunk megkérdezett komoly üzleti lehetőséget lát az úgynevezett másodlagos azonosítók bevezetésében.

Gyakorlatilag lesz egy autorizált adatbázis, ami feloldja ezeket a kapcsolatokat.

A Budapest Bank a másodlagos azonosítók bevezetését tartja a leghasznosabb kiegészítő szolgáltatásnak , ugyanis ez az átutalások legkomolyabb gátló tényezőjét (nem ismert számlaszám) veszi ki a folyamatból.

A K&H Bank az azonnali átutalásokra épülő új szolgáltatások elterjedésében az érintéses bankkártyás fizetés megjelenéséhez hasonló dinamikára számít, ami egy fokozatos felfutást jelenthet majd. A másodlagos azonosítók jelentősen leegyszerűsíthetik egy-egy átutalás végrehajtását - véli a bank.

Szintén változást hozhat, egy új szolgáltatás, amelynek a neve fizetési kérelem, vagy angolul request to pay. Ez egy olyan szolgáltatás, ahol a pénzt igénylő (közüzem, de akár egy magánszemély) utalást kér, és a kérelem címzettje ezt teljesíti, vagy sem. Abban segíthet, hogy a magyar pénzforgalmi szokások érdemben átalakuljanak. Ne sárga csekkeken fizessük be a közüzemi számláinkat, hanem ezzel a kényelmes szolgáltatással.

Hasznos, de kockázatos

Volt forrásunk, aki szerint ezek az újdonságok nagymértékben erősíthetik a banki versenyt, mert sokkal könnyebben megvalósulhatna például a számlaszám hordozhatósága (a mobilszámunk, mint proxy ugyanis nem változik bankváltásnál), de más azt mondta, hogy mivel nem lesz kötelező a proxy használata, így az értesítések nem úszhatók meg.

és külön banki fejlesztést igényelhet a rendszerből adódó csalások lehetőségének minimalizálása.

Nem nehéz például e-mail címes adatbázisokat szerezni, ha valaki szerez 100 ezer e-mail címet és azokra küld egy visszafogott, 5000 forintos fizetési kérelmet, már 1 százalékos sikerfaktorral 5 millió forintot csalt ki jogtalanul. Természetesen egy ilyen csalás könnyen visszavezethető, de a „hajléktalanokkal nyitott számlák módszere” azért ad némi sanszot a csalóknak.

Azért bizonyos biztonsági panelek beépülhetnek, úgy tudjuk, hogy például a közjegyzők számláit kiemelten ellenőrzik, illetve próbálják kiszűrni az olyan egyértelműen fals felhasználásokat, amikor a borsodi néni 500 millió forintot utal egy dél-kelet-ázsiai számlára.

Indul-e?

A sok földi jó és modernizáció mellett a baj csak az, hogy egyes bankok kifejezetten rosszul állnak, van olyan bank, ahol egyszerűen nincsen kapacitás arra, hogy a szállítókkal egyeztessenek, azok már közvetlenül egymással kommunikálnak – mesélte egy forrásunk. Az egyik hazai bank például kifejezetten nyitott rendszert szeretett volna építeni, hogy akár más bankoknak is ő segítsen, de ehhez képest most úgy lemaradt, mint a borravaló, nagyon rosszul áll. Az egyik bank pedig konkrétan 6-9 hónapos csúszást tartana indokoltnak.

Az IT-megoldás rejtelmeibe nem mennénk bele, de a szállítók azt mesélik, hogy a feladat azért bonyolult, mert nem csak egy izolált rendszert kell bevezetni, de minden banki rendszert, elszámolást, számlavezetést, GIRO-kapcsolatokat, internetes, mobilos csatornákat egyenként kell átalakítani, egy-egy banki projektmenedzser 10-15 szállítóval is tarthatja a kapcsolatot.

Azon is sok múlik, hogy kinek milyen állapotban vannak az alaprendszerei. Az MKB Bank például  a tavalyi évben végrehajtott digitális átállásának köszönhetően (a bank számlavezető rendszerének szállítója az ORACLE) úgy véli, hogy a mostani fejlesztések költségei minden esetben a piaci átlag alatt maradnak. 

A Takarék-csoport fő szállítója a Takarékinfo Zrt, a központi megoldás egy ACI technológián alapuló fizetésforgalmi központ és árnyékegyenleg. A további partnerek a T-Systems Magyarország és a Capsys. A bankcsoport bízik abban, hogy ügyfélélmény szempontjából ez egy hosszabb távon megtérülő beruházás lehet.

Az OTP szerint pedig az érintett rendszerek átfedései, valamint a határidők közelsége miatt a bankszektor jellemzően együtt valósítja meg az azonnali fizetés projekt és a PSD2 (egy szeptemberben induló szintén méretes fejlesztéseket igénylő beruházás) megfeleléssel járó feladatokat. Mindkét jogszabály végrehajtása komoly erőforrásokat igényel munkaerő és a költségek tekintetében is – írta a bank. 

A szállítók mindenesetre örülhetnek, aki csak egy kicsit is ért ehhez, ki van tömve munkával. Gőzerővel dolgoznak a hazai specialisták is, a nagyobb IT-cégek ütőképes csapatokat próbáltak összevadászni a feladatokra. Több olyan bank is van, aki házon belül oldja meg a feladatokat, de a legtöbb bank azért külsősöket is megbíz, vagy egy-egy feladatra, vagy specifikus kompetenciával rendelkező szakértőket vesz bérbe, ami szintén nem olcsó mulatság.

Időhiány

A szükséges fejlesztések elvégzésére nagyon kevés az idő, több környezetet kell futtatni és a tesztidő után már nem lehet a karbantartásra bazírozni. Évente mindössze 24 órát, vagyis egy teljes munkanapot állhat majd a rendszer, ami szokatlan lesz azoknak a bankoknak, amelyeknél jelenleg sokkal, de sokkal többet állnak rendszerek (van olyan bank, ahol a mai napig a szükséges karbantartások miatt rendszeresen nem lehet fizetni a kártyákkal, ami halálosan bosszantó lehet, ha egy boltban ér minket ez a szolgáltatási szünet).

Többen kifejtették, hogy csúszni rossz, de egy hatalmas, a sok százmilliárdos magyar fizetési szisztéma egészét érintő projektben hibákkal elindulni, az még nagyobb kockázat.

Beszéltünk olyan szakemberrel, aki

• határozottan halasztást szeretne,
• más a szakaszos indulást preferálná, például úgy, hogy a fogadásra mindenki legyen felkészülve, de aki még utalni nem tud, az kapjon erre haladékot.
• Más azt mondta nekünk, hogy a kockázatok csökkentése érdekében lehetne egy átmeneti időszak, amikor nem minden 10 millió forint alatti fizetésre, csak a 10 ezer forint alatti fizetésekre élne a rendszer. Ez persze technológiailag nem indokolt, mert ha a kicsi tranzakciókat tudja a rendszer, akkor a nagyobbakra is készen áll, de talán növelhetné az indulás utáni bizalmat,
• végül a legtöbben tartják magukat ahhoz, hogy van realitása a rajtnak.

Transzparencia

Ami azonban nagyon fontos, hogy az ügyfelek pontosan lássák és tudják, hogy mikor, milyen változás lép életbe, és legyen egyenszilárdságú a rendszer, ne legyenek egyszerre olyanok, akik már azonnal utalnak és olyanok, akik még a régi módon.

A Giro maga mindenesetre már valóban elkészült, 2018 januárjában megbízta azt a dán Nets céget, amelyik több országban, így Szlovéniában is dolgozott már egy AFR-projekten, és azt hallottuk róluk, hogy annyira precízek, hogy sokszor határidő előtt elkészítettek modulokat, hogy a bankoknak több idejük legyen a felkészülésre. Az aktuális menetrend szerint mindenesetre a központi rendszer és az első önkéntes banki tesztek után immár 2019. április 1. és május 31. között a kötelező üzleti tesztek következnek. A CIB Bank az elsők között jelentkezett az önkéntes országos tesztelésre, és már sikeres tranzakciókat hajtott végre - írta a bank, másoktól is azt hallottuk, hogy volt aki 2019. január 4-én, vagyis amint lehetett, már tesztelt, de olyan bank is akadt, amelyik végül nem is élt az önkéntes teszt lehetőségével.

(Borítókép: Egy újságíró használja az ölében tartott hordozható számítógépet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Látogatói Központjában tartott sajtótájékoztatón. Fotó: Kovács Attila / MTI)