Kiszámolta az MNB, mennyibe kerül majd a családvédelmi program

Csütörtökön jelent meg a Magyar Nemzeti Bank legújabb inflációs jelentése, amelyben a legfontosabb makrogazdasági adatok előrejelzése mellett arra is adott egy becslést a jegybank, hogy a következő 3 évben nagyjából mennyibe kerül majd a költségvetésnek a kormány februárban bejelentett családpolitikai programja. Az MNB becslése szerint

A program közvetlen költségvetési hatása becslésünk szerint az idei évben mindössze a GDP 0,1 százaléka, ami 2020-ban és 2021-ben 0,4 százalékra emelkedhet.

Mindez a legutolsó elérhető éves GDP adattal, a 2017-es GDP-vel számolva azt jelenti, hogy a program úgy 38 milliárd forintba kerülne, ami nagyjából a négyszeresére növekedne. Persze az MNB hangsúlyozza, hogy a költségvetési kiadások mellett bevételek is növekednének az akcióterv miatt, mert "a hitelezésre, a fogyasztásra és a beruházásra gyakorolt hatások növelik az adóbevételeket, amelyek így részben ellensúlyozzák a program közvetlen kiadásait."

Részletesebben nézve az akcióterv hét pontját, a költségvetési terhek a jegybank szerint valahogy így alakulnának:

• A legfeljebb tízmilliós babaváró hitelprogram idén a GDP 0,02, azután pedig 0,1 és 0,15 százalékába kerül majd és 1-2 százalékponttal növelheti majd a hitelállományt;
• a GDP 0,1 százalékába kerül majd a költségvetésnek a csok részeként felvehető állami kamattámogatással felvehető hitel, a falusi csok program, a jelzáloghitel-tartozás gyermekenkénti 1-1 milliós, harmadik gyerek után pedig 4 milliós elengedése és a négy gyerekes anyák áfamentessége is;
• a bölcsődei férőhelyek 70 ezerre bővítésére, a 9 és 11. évfolyamos középiskolások külföldi nyelvtáboroztatására pedig a GDP 0,2-0,2 százalékát kell, hogy kifizesse majd az államkassza. 

A jegybank azt is megbecsülte, hogy nagyjából hány nő válhat áfamentessé a program részeként, vagyis hány olyan magyar nő van, akinek legalább négy gyereke van és fizet áfát: úgy 60 ezer. 

Ami a makrogazdasági számokat illeti, az MNB azzal számol, hogy

ami gyorsabb növekedés, mint amit a jegybank még decemberben jósolt. Kisebb számot becsül viszont az export és import növekedésére, mint tette legutóbb, a külkereskedelmi folyamatok romlását a jegybank reményei szerint a nagyobb belföldi fogyasztás és beruházás ellensúlyozza majd

Az MNB idén és jövőre is  3,1 százalékos inflációs rátát vetít előre, a bérnövekedés 2019 és 2021 között átlagosan 8 százalékos lesz, a munkanélküliségi ráta pedig 3,6 és 3,5 százalékon alakul majd a következő két évben. 

(Borítókép: Bődey János / Index.)